Milyen cégek kerülnek fel a listára?
A száz százalékban magyar tulajdonosok érdekeltségében lévő, privát cégeket értékeltük. Nem vettük figyelembe az állami, önkormányzati vagy tőzsdei cégeket, alapítványokat és azokat sem, ahol a tulajdonosok között van tőzsdei cég. Mivel a listának az az egyik célja, hogy megmutassuk az önálló márkával rendelkező, magyar tulajdonú cégeket, a holdingokba konszolidált, de merőben eltérő tevékenységű cégeket külön értékeltük a holding egésze helyet. Az ebbe a kategóriába eső vállalatokat csillaggal jelöltük.
Már nem szerepeltetjük azokat a cégeket, amelyek becsült értékének szinte egészét egy-egy részvénypakett tulajdonlása adja, mert ezekben a társaságokban nem folyik termelés, cégszerű működés. Az egykor még előkelő helyen megjelenő Kafijat Zrt. például ezért nincs már a listán.
Hogyan számoltunk?
A társaságokat az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük. Ahol lehetett, EBITDA-alapon számoltunk – leginkább ez alkalmas arra, hogy megmutassa a cégek pénztermelő képességét. A nemzetközi vállalatértékelési gyakorlat szerint az EBITDA-t felszoroztuk egy iparági szorzóval. Itt a New York University professzorának, Aswath Damodarannak listájából indultunk ki, de ahol szükséges volt, hazai cégértékelési szakemberekkel a régióra, illetve a magyar piacra szabtuk a szorzókat. Az így kapott értékből levontuk a vállalat hosszú lejáratú kötelezettségeit, és hozzáadtuk a készpénzállományát. Három év EBITDA-jának átlagát vettük figyelembe, mert több általunk megkérdezett M&A tanácsadó szerint az utóbbi időszak inflációs környezetében jelenleg a piac is így árazza a magyar vállalatokat.
Nem termelő cégeknél (például pénzügyi szolgáltatóknál, ingatlanfejlesztőknél) szintén az amerikai anyalap útmutatása alapján járunk el: itt a vállalkozásban felhalmozott értékből – leginkább az eszközökből – indulunk ki, és az összes kötelezettséget levonjuk. Így jártunk el az állami megrendeléseknek nagy mértékben kitett vagy állami koncessziókat tulajdonló cégeknél is.
Szintén az amerikai Forbes módszertanát követve, valamint magyar M&A tanácsadókkal egyeztetve egységesen tízszázalékos likviditási diszkontot alkalmazunk.
Milyen adatokat használunk?
Publikus információkból dolgoztunk, a cégek értékelésénél a nyilvánosan elérhető legfrissebb (2024-es üzleti év, illetve az EBITDA-átlagolás miatt az azt megelőző két év) adataiból indultunk ki. Ahol lehetett, konszolidált adatokat használtunk, ahol ilyen nem volt, magunk konszolidáltunk az elérhető adatok alapján.
A munkánkat az Opten és a Dun & Bradstreet céginformáció-szolgáltatók segítették. A cégértékelésben a Concorde MB Partners munkatársai adtak tanácsot. Jogi ügyekben a HMP Legal Társulás és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértői segítik a munkánkat.
