Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Varga Zoltán, nagyvállalkozó a Forbes Flow színpadán 2021 októberében. Fotó: Fekete Csaba

Korábban is lehallgattak és követtek – Varga Zoltán milliárdos már csak külföldön fektet be, és egy valamit biztos nem ad el

Egy esetleges kormányváltás esetén se fordulna újra a magyar befektetések felé Varga Zoltán, akit csak a Pegasus kémszoftver technológiája lepett meg, azt már korábban is érzékelte, hogy lehallgatják. A Central Médiacsoport tulajdonosa azt mondja, nincs olyan pénz, amiért megválna a cégétől, mert olyan független, üzletileg jól működő médiát akar Magyarországon, amely nélkül mindannyian nagyon sokat veszítenénk. Nagyinterjú a 36. leggazdagabb magyarral kieső milliárdokról, a legutóbbi lengyelországi üzleteiről, 24.hu-ról és új Indexről, inflációs várakozásairól, a politika rövidtávú érdekeiről és hibásnak bizonyult befektetési döntéseiről.   

Forbes.hu: Változik a befektetői stratégiád annak függvényében, hogy lesz-e kormányváltás Magyarországon?

Varga Zoltán: Szerintem ez nem a választástól függ. Én azt gondolom, hogy Magyarországon nagyon sok eszközöm és cégem van. 

Így is, úgy is hangsúlyos marad a magyar operáció, de a jövőben továbbra is a külföldi befektetésimet szeretném építeni.

Úgy vélem, ott nekem van egy előnyöm. Valamennyi tapasztalatot szereztem már arról, hogany kell külföldön üzletet csinálni. Szeretnék mind földrajzilag, mind iparágilag még jobban diverzifikálni. Úgyhogy alapvetően a külföldi terjeszkedés a cél. Ez pedig független a választástól.

Forbes.hu: Legutóbb a Forbes Flow színpadán beszélgettünk és egyértelműen kifejezted, hogy itthon a nem kormányközeli cégek számára nem egészen megfelelő az üzleti környezet. Ebből következik, hogy ha normális piacgazdaság lenne, akkor a legnagyobb versenyelőnyöd mégiscsak azon a hazai piacon lenne, amit a legjobban ismersz.

Hatékonyság és ritmus szempontjából nekem valóban itthon kellene befektetnem. De ha meg is változik bármi adott esetben a választások után, az én életemen ez nem változtatna. Túl sok eszközöm van itt, szeretnék továbbra is diverzifikálni. Biztos, hogy nekem egyszerűbb itthon üzletelni, mert jobban ismerem a jogi környezetet, a network itt van. De ugyanakkor nagyon fontos, hogy amikor külföldön vagyok, akkor nehezített versenykörülmények közé kerülök, ami mindig újabb kihívást jelent és újabb tudást is ad, ez pedig máshol hozzásegít más versenyelőnyökhöz.

Varga Zoltán, legismertebb érdekeltsége a 24.hu-t is kiadó Central Médiacsoport, de fektetett már repülőautót fejlesztő startupba Szlovákiában és argentin fapados légitársaságba is.

Forbes.hu: Lengyelországban a kormányzás kezd hasonlítani a magyarhoz. Ezt az üzleti életben nem érezni?

Nem, abszolút nem. Sok emberrel beszélek kint, és közvetlenül a gazdaságot ez még nem befolyásolja. Nincs az a típusú pályázati rendszer-eltérítés, mint Magyarországon. Nincs az a típusú capture, amit itthon látunk, tehát sokkal egészségesebb a gazdasági környezet, sokkal kisebb a korrupció, ezért a szereplők számára még elviselhetőbb a gazdaságpolitika. Szerintem messze nincs az a rossz közérzet és nem akkora a szakadék az ottani gazdasági szereplők és a politika között, mint itt, Magyarországon.

Forbes.hu: Tehát akkor Lengyelország valószínűleg továbbra is kiemelt szerepet kap. De miért éppen ők?

Mert kelet-európai ország, ismerem a berögződéseket. Egy nagyon nyitott, nagyon jó munkakultúrával rendelkező társadalom és lehet rájuk számítani.

Nagy és értelmes piac, de még nem olyan drága, mint egy nyugat-európai.

Ha valahol egy eszközt kellene vennem, mondjuk, Franciaországban vagy Németországban, az sokkal drágább lenne. Alapvetően az eszközök árazása mindig korrelál a vásárlóerővel, a fejlettséggel, és én nyugaton nem nagyon tudnék labdába rúgni média területen. Egy lengyel piacon azzal a pénzmennyiséggel, meg azzal a tudással, amivel én bírok sokkal inkább érzem, hogy van egy naturális előnyöm, míg egy német piacon őszintén szólva ezt nem érezném.

Forbes.hu: Mégis, a lengyel piacon az eladói oldalon tűntél fel, megváltál az alternatív mobilszolgáltatótól. Miért, illetve ez a pénz ott marad Lengyelországban?

Igen, a mobilszolgáltatóra kaptunk egy jó ajánlatot, aminek az árát a másik nagy lengyel befektetésünkbe, egy tankönyvkiadóba forgattuk vissza. Amennyi kijött a mobilszolgáltatóból, az bement a tankönyvkiadóba. A covid következménye, hogy Kelet-Európában is megjelentek nagyon érdekes, edukációval foglalkozó vállalatok. 

Nemrég adták el a Drops nevezetű céget, amiben volt észt és magyar befektető is. Vagy ott van például a Go Student, amely az első európai edutech unikornis lett, elérte az egymilliárd dolláros értékelést. Vagyis, amit korábban máshol a világban láttunk, az most itt kezdett megjelenni, Kelet-Európában. Próbálunk elszakadni a tradicionális tankönyv-nyomtatástól és ez a mostani pandémiás helyzet segített bennünket, adott egy boostot, eltolt minket a digitalizáció irányába. Az emberek elkezdték használni az online platformjainkat.

Nyelviskola tekintetében mi vagyunk a legnagyobbak Lengyelországban.

Mindenki azt gondolná, hogy ez egy unalmas terület, de most felpörgött, pezsgő élet lett benne. A piac 45 százalékát visszük, azért is tettünk bele még több pénzt, hogy fejlesszünk és keressük az akvizíciós lehetőségeket.

Forbes.hu: De ezzel együtt a befektetési terveiddel továbbra is médiára koncentrálsz?

Igen, még mindig médiatúlsúlyos a portfólió, mivel ezt megtanultam és van egy nagyon jó infrastruktúra mögöttem. Ha valamilyen speciális tudásra van szükség, akkor ahhoz csak odanyúlok, ott vannak a kollégáim, akik tudnak segíteni. Ez egy nagyon nagy előny.

Egyébként mindenevő vagyok, ha valami izgalmas szembejön, akkor azt mindig megnézem, mint ahogy megvizsgáltuk anno a Neckermannt is.

De igen, az alapvető fókusz az edukáció és a média.

Forbes.hu: Ezek szerint nincs teljesen kizárva a magyarországi befektetés se? Mennyire könnyű vásárolni? A covid bizonyos szektorokat megütött, másokat nagyon meglökött, de pénz az van a piacokon dögivel.

Továbbra is vannak itthon komoly termékfejlesztéseink, de nem nagyon hiszem, hogy a magyar piacon tudunk valami nagyobbat venni. És nem azért, mert bénák lennénk, hanem mert nem nagyon van eladó termék.

De volt olyan tranzakciónk is, ahol azért léptünk vissza, mert az állami hirdetés az adott terméknél óriási nagyságrend volt, és tudtuk, hogy ha hozzánk kerül, rögtön eltűnik.

Azért is nagyon nehéz vásárolni, mert azt látom, hogy azzal a tudással és azzal a pénzzel, amivel én rendelkezem a picik közé tartozom. Például a lengyel piac, egy nagyon nagy piac. Több száz millió eurós tranzakciók vannak, ami számomra már elérhető egy bankhitellel együtt. De ez egy nagy döntés lenne az életemben, mert akkor onnantól kezdve arra kellene koncentrálnom. Ami nagy szerencse, hogy az idei évtől van egy operatív vezérhelyettes a Centralnál, Vági Róbert. A menedzsment team az ő vezetésével rengeteg terhet levesz rólam.

Forbes.hu: Tehát alig folysz bele a Central napi irányításába?

Így van. Bejárok az irodába és tájékoztatást kapok a folyó ügyekről. Havonta egyszer van egy nagy board meeting, amikor mindenki beszámol, én pedig kérdezek. De az már nincs, hogy nagyon sok megbeszélésen részt kellene vennem a kollégákkal.

Forbes.hu: Régóta érett ez a változás?

Igen, elkezdtük már korábban is, amikor Mészáros Kinga jött a vezetésbe. Ugyanerre vágytam, csak vele ez nem működött, Robival viszont teljesen jól értjük egymást.

Forbes.hu: Ő az egyetlen vezérhelyettes?

Igen, az egyértelmű helyettesem. Ezt ki is mondtuk, kommunikáltuk.

Forbes.hu: Hogyan találtál rá?

Emlékszem, amikor 2015-ben interjúztam vele először. Akkor még az Origónál építette a bizniszt, és nem tudtam elhozni. Egy idő után azonban sok lett neki, ami ott történt és 2018-ban csatlakozott a Centralhoz. Először az online sales vezetését kapta meg, majd egyre nagyobb jogköröket.

Forbes.hu: Beszéljünk akkor kicsit a magyar működésről, a válságkezelésről. Tavaly nyáron már mesélted, hogy nagyon hamar reagáltatok a koronavírus érkezésére, de nagy figyelmet az kapott a magyar sajtóban, hogy fizetéscsökkentést jelentettetek be. Hogy volt ez pontosan?

Mi valóban nagyon korán felkészültünk a lezárásra. Pont azért, mert nagyon sok külföldi ismerősöm van, nagyon sok külföldi terméket olvasok, befektetési bankok és privátbankok anyagait, számos confcallban vagyok benne.

Maga az, hogy Kínában baj van, vagy Vuhanban valami történik, az hozzám viszonylag gyorsan eljutott. Februárban nem értettem, hogy ez miért nem látszik a tőkepiacokon. Akkor én már shortoltam a piacokat, és még mindig ment föl minden az egekbe.

Amikor azt mondtam, hogy készüljünk, mert be kell zárkózni, a cégben mindenki hülyének nézett. Viszont nagyon fegyelmezett is volt mindenki és március második hetében mi már home office-ban voltunk és megvoltak a protokolljaink. Egész februárban erre készültünk, időben kitaláltuk, hogy lehet nyomtatott lapokat otthonról összerakni.

Forbes.hu: Tavasszal a lockdown mellett a hirdetői aktivitás is összezuhant.

Az valóban durva volt, hirtelenjében leállt a költés. Április-májusban lényegében nem volt árbevételünk. Fejvakarós helyzetbe kerültünk, el kellett döntenünk, hogyan tovább.

Forbes.hu: Például bért csökkentettetek.

Nagy felelősség és nehéz döntés volt.

Nekünk a Centralt úgy kell működtetni, hogy mi vagyunk a magyar média függetlenségnek az egyik oszlopa, ezért a működőképességet minden áron fenn kell tartani, és itt az érdekeltek nem csak a tulajdonosok, hanem a dolgozók is.

A lényeg az volt, hogy megőrizzük a munkahelyeket, márpedig, ha nincsen árbevétel, akkor hosszútávon ezt nem lehet fenntartani.

Forbes.hu: A hirdetési piac gyorsan magához tért a sokkból, a bércsökkentés meddig tartott?

Öt hónap volt, amíg csökkentett bérrel mentünk, viszont nagy szerencsénk volt, mert a kormányzat segítséget adott abban, hogy a járulékokat szintén csökkentették. Tehát a kollégák összesen egy hónapig kaptak kevesebb bért. Amikor már láttuk, hogy nincs olyan nagy baj, visszajött a költés, akkor szeptember elsejétől visszaállítottuk a béreket.

Forbes.hu: Az őszi és az idén tavaszi hullámban már nem volt nagy visszaesés a bevételekben?

A Central szintjén nem, mert már sejthető volt, hogy próbáljuk lezárás nélkül megúszni. Persze kevés ember volt az utcán, a közlekedési csomópontokban nem tudtál újságot venni, tehát a print példányszámok és a hirdetési bevételek nagyot estek. Közben a költség ugyanúgy megmaradt.

Forbes.hu: És ezt a digitális mennyire tudta kompenzálni?

Szépen nőttünk digitálisban, de nem tudta sajnos száz százalékban kompenzálni a print kiesést. Viszont azt kell mondjam, hogy nem lett rossz évünk, mert tényleg időben léptünk. Jutalmat is tudtunk adni év végén a kollégáknak, mert ez egy megterhelő helyzet volt, és mindenki jól helyt állt.

Forbes.hu: Hány terméket engedtetek el?

Egyedül az Elle-t. Pontosan tudtuk, hogy ha valaki az Elle-t elviszi, az azért van, mert vagy divatőrült, vagy céljai vannak vele, de abból nem lehet pénzt csinálni. Amikor megjelent egy csapat, hogy átvenné, teljesen meglepődtünk. Olyan feltételekkel vállalta be a versenytárs, ami arra utalt, hogy itt valami más van a háttérben.

Forbes.hu: Állami hátszél?

Nekem ami az előválasztási kampányban a Pesti Hírlapnál történt, mindent megmagyaráz.

(Az Elle-t a Pesti Hírlap kiadója vette át, ami Milkovics Pál érdekeltsége, a cégbe nyáron beszállt a Rogán Antallal jó kapcsolatot ápoló Shabi Michaeli – a szerk.).

Forbes.hu: Miért pont az Elle lógott ki, miért épp abból nehéz pénzt csinálni?

Ez tényleg nagyon érdekes, hiszen a Cosmopolitan, az Elle és a Marie Claire is a portfólióba tartozott. A Marie Claire-t megtartottuk, a Cosmónak viszont csak a digitális felületét, mert printben nagyon nem ment. Szerintem a magyar vásárló választ. A Marie Claire-nek van egy erős zöld, meg egy nagyon erős jogvédő oldala. Tehát a komoly, felelősségteljes nőt testesíti meg. Mi boldogok vagyunk a Marie Claire-rel, most újítjuk meg a licencet további 2+3 évre.

Forbes.hu: Ha már komoly termék, a National Geographic hogy fut a válságban?

Egy nyereséges, nagyon szép termék, nagyon szeretjük. Jó a példányszám és nagyon nagy az előfizetői bázis.

Forbes.hu: És az örök zászlóshajó Nők Lapja? A példányszáma elég rendesen csökkent.

Ugyanúgy szenvedett a példányszámban, mint az összes többi termék a magyar piacon. Bátorság volt a részünkről, hogy előre felé léptünk és új főszerkesztővel megyünk januártól. Tavaly év végén választottuk ki Vass Virágot és a vezetésével átalakítottuk a lapot. De szerintem te nem olvasod.

Forbes.hu: Szörnyen röstellem, de valóban nem vettem észre a megújulást.

Pedig érdekes, ami történt vele. Változott, de nem olyan nagyot, nem 180 fokot. Ódivatú volt már, ezért hozzá kellett nyúlni a Nők Lapjához. Például sose értettem, hogy miért kell ebbe is tévéműsor. Amikor van mellette nem tudom hány tévéújságunk. Kivettük és senkinek se hiányzott, de felszabadult két oldal. Tartalmilag új embereket hoztunk be, Virág felfrissítette a csapatot. Velünk tart például Nyáry Krisztián és Grecsó Krisztián. Úgyhogy a Nők Lapja köszöni szépen jól van, ő is elszenvedte azt, amit mindenki elszenvedett. Alapvetően most egy megújulási folyamatban vagyunk, és ez tök jól megy, azt látjuk, hogy szeretik az olvasók.

Forbes.hu: A fizetős online tartalom már rizikósabb vállalkozás, hozta-e a terveket például a noklapja.hu?

Felemás érzéseim vannak. Folyamatosan azt teszteljük, hogy mi az a termék, amiért az emberek hajlandóak fizetni. Egy női terméknél alapvetően mindent elérsz ingyenesen. Minden fönn van a neten ingyen, ezért nagyon nehéz fizettetni. Az biztos, hogy még nem találtuk meg a jó megoldást, nem azt hozták eddig az előfizetős számok, amit vártunk. Nagyon sok tudást szereztünk belőle, de nem értük el azt, amit akartunk.

A magyar olvasók még szeretnek ingyen tartalmat fogyasztani. Ha fizetnek valamiért, akkor elvekért fizetnek, mondjuk egy Telexért vagy egy 444-ért.

Az inkább egy kiállás, azért, hogy megmaradjon a termék. Egy nőklapja.hu-nál ezt nem érezzük. És ez egy nehéz pálya.

Forbes.hu: Sport24 dettó, vagy fociért hajlandóak fizetni az emberek?

Ott legalább volt foci Eb, meg olimpia. Jobbak is lettek a számok egyébként, mint a noklapja.hu-nál, de ez sem érte el még a várakozásainkat. Szerintem Magyarországon nagyon nehéz jó előfizetéses terméket csinálni. Vagyis annyira jót, hogy fizessenek is érte az emberek. Azért azt látjuk a HVG-nél is, hogy a nagyon nagy áttörés akkor volt, amikor csomagolták a print és a digitális előfizetést. A Sport24-nél is kereskedelmileg nem értelmezhető számokról beszélünk.

Akiknél ez működik, mind a hírből jönnek és elsősorban politikából, tehát a közéletből. Ott lehet nagyon masszív előfizetői bázist szerezni, vagy hogyha valami nagyon niche terméked van. Nem árulok el részleteket, de van egy elképzelésünk, ami szintén előfizetéses lesz.

A lényeg, hogy ezeken a fizetős online termékeken még sokat kell dolgozni, viszont már eddig is nagyon sokat tanultunk belőle. Megvan a paywall megoldásunk, tudjuk, hogy mit kell vele csinálni.

Forbes.hu: Magával a 24.hu-val elégett vagy tartalmilag és üzletileg?

A 24.hu a helyén van, és szerintem összekovácsolódott a csapat is. Megtalálta a hangját és a legjobb politikai elemzőink vannak. Az a csapat, amely viszi a 24-et, egyedülálló. Nagyon büszke vagyok rájuk, mint ahogy az egész Centralra.  Amilyen mélységből jött a 24.hu, és amit elért, az egy nagyon nagy munka eredménye. És most már nemcsak a vicces cikkekért néznek meg minket, hanem a komoly, független politikai elemzésekért is a 24-re jönnek az emberek.

Forbes.hu: Nem a Telexre például?

A Telex nem gyárt annyi tartalmat.

Nagyon örülök, hogy vannak, fantasztikus, amit megcsináltak, és az a bátorság, hogy föl mertek állni, le a kalappal.

De sokkal kevesebbet gyártanak. Szűkösebbek az erőforrásaik, de egyébként minőségi termék. A Telex most épp kikerült a top 10-ből, a 444 pedig a tizenhetedik talán a látogatottságot tekintve.

Forbes.hu: De az új Index jól fut.

Az Index egy nagyon erős brand. Amikor nem volt gyártás, már felálltak a régiek és épp érkeztek az újak, akkor is 400 ezer látogatója volt az oldalnak. Aztán azt láttuk, hogy iszonyatos mennyiségű gyártásba kezdtek. A legtöbb cikket szerintem ma az Index és az Origó gyártja egy nap, A Index kb. 150-160-at az Origó 170-180 cikket naponta. A 24.hu 130-140-et gyárt. Mi úgy érünk el hasonló látogatottságot, hogy kevesebb cikket gyártunk, mint az Index. Ebbe náluk nagyon sok pénz megy bele, tehát pénzügyileg szerintem az Index nem áll olyan jól. De meglepett, hogy mennyire erős az Index brandértéke. Visszatértek, jelentősen kicserélődtek az olvasók is, de ennek ellenére tartották a szintet. Most viszont elindultak lefelé, azt látjuk.

Forbes.hu: Tartalmilag is meglepődtél rajtuk?

Nem, szerintem tanultak az Origo példájából, ezért sokkal szoftosabban állnak bele a sztorikba. A Városháza-ügy elég beszédes ebből a szempontból is.

Forbes.hu: Változhat ez a választásig?

A Pesti Hírlap példája is azt mutatja, hogy amikor kritikus helyzet van, akkor bedobják az atombombát. Ezt a valóban a kritikus helyzetek fogják megmutatni. 

Szerintem az átlag Index-olvasó számára egyébként ma nem derül ki, hogy ő most kormányzati, vagy független terméket olvas.

Mert azt, hogy éppen mi hiányzik, azt a legnehezebb észrevenni. Mert az nincs ott.

Forbes.hu: A Central mennyivel tudna többet piaci körülmények között? Az világos, hogy lényegében nincs állami hirdetés, de azt lehet becsülni, hogy mennyit visz el az, hogy vannak, akik például állami megbízásaikat féltve nem mernek az ellenségnek kikiáltott vállalkozó lapjaiban hirdetni?

Erre nincs adatunk, de van egy egzakt számunk, ha megnézzük, hogy mennyit költ a magyar állam printben és online-ban, és mellé tesszük, hogy a mi piaci részesedésünk mekkora, akkor látjuk, hogy mennyi maradt ki az életünkből.

Ez 4-4,5 milliárd forint, ami hozzánk kellene, hogy jöjjön évente.

Hogyha megnézzük, hogy GDP-arányosan a magyar állam mennyit költ propagandával együtt, ez egy 300 milliárd forint fölötti összeg. Európában soha, sehol senki nem költött ennyit. Ebből látszik, hogy ez waste of money, aminek nem kereskedelmi célja, csak politikai célja lehet.

Forbes.hu: Továbbra is kapsz ajánlatokat a cégre innen is, onnan is?

Az elmúlt fél évben már nem kaptam, de előtte sokat és intenzíven. Csak kormányzati oldalról, vagy olyan emberektől, akik a kormányzattal üzletelnek. Tehát ma Magyarországon médiát más nem vesz, szerintem külföldi erő nincsen.

Nagyon sok olyan vevő van, aki egyébként kedveskedni akar a kormányzatnak, és adott esetben megvenne valamit, hogy jó fiú legyen. De ezeket az ember nagyjából ismeri. Én most már nagyon sok éve mondom, hogy a Central nem eladó. Szerintem ez mostanra már átment.

Nagyon sok olyan beszélgetésen vagyok túl, ahol gyakorlatilag a tizedik perc után fölálltam és azt mondtam, hogy nincs miről beszélni. Itt nincs eladó termék.

Forbes.hu: Konkrét árat is mondtak már?

Elhangzottak árak, magas árak is.

Forbes.hu: És van olyan magas, ami képes meggyőzni?

Szerintem nincs.

Forbes.hu: A lengyel mobilcégnél volt, itt nincs? A budapesti reptér tulajdonosainak is úgy tűnik, lesz olyan ár.

A budapesti reptér tulajdonosai külföldi professzionális befektetők, akiknek egy kötelezettségük van, a saját befektetőjükkel szemben el kell számolniuk. Tehát nekik nincsen más érdekük. Nekem meg van egy olyan érdekem is, ami nagyon fontos, hogy én egy üzletileg jól működő, független magyar médiát szeretnék látni, aminek van hatása Magyarországon. Azt gondolom, hogyha ezt eladnám, akkor nem lenne olyan színes az ország, és nagyon sokat veszítenénk mindannyian, mint magyar állampolgárok.

Ez egy csapdahelyzet is, mert biztos, hogy jól el tudnám adni, csak utána tükörbe is kell nézni. És az nekem nehezen menne.

Varga Zoltán a Forbes Flow üzleti fesztiválon 2021 októberében. Fotó: Fekete Csaba
Varga Zoltán a Forbes Flow üzleti fesztiválon 2021 októberében. Fotó: Fekete Csaba

Forbes.hu: Az, hogy nagyon rámozdult a Central a könyvkiadásra, tisztán biznisz, vagy küldetés is? Illetve honnan jött az új, gyerekkönyv-kiadói szegmens?

Mondok egy számot. Amikor megvettem a Centralt, akkor a könyvkiadás árbevétele 200 millió forint volt. Ez most ennek több, mint az ötszöröse. Látod itt, nálam a könyvekből, hogy én imádom ezt, ezért vettünk nyomdát is. Majdnem egymilliárdos nyomdagépet vettünk nemrég. Befektettünk, aminek egyébként meg is jött az eredménye, hatékonyságot növeltünk, növekedett az árbevétel 20 százalékkal.

Tehát a könyvkiadás egyrészt szerelem, másrészt pedig látjuk a nyomdából, hogy miből is nyomunk a legtöbbet. Gyerekkönyvből.

Arra van igény.  Szembe jött egy lehetőség, Balázs Eszter gyerekkönyv-szerkesztő váltott volna, ezért felkértük, hogy irányítsa a gyerekkönyv-kiadásunkat. Már van új könyv, amit ő hozott ki. Jöttek új szerzők, lektorok fordítók hozzánk, szépen növekszünk.

Korábban is voltak könyvkereskedelemmel és könyvkiadóval kapcsolatos nagy terveink, több tárgyaláson és átvilágításon vagyunk túl, ezekből kisebbek beestek, az Animust is így vettük. Mostanában is volt egy lehetőség, ahol kevésen múlott, hogy nem tudtunk megvenni egy könyvkiadót.

Forbes.hu: Máshogy kommunikálsz, illetve intézed az ügyeidet, mióta tudod, hogy lehallgatnak?

Nem. Azért nem, mert engem már előtte is lehallgattak. Az, hogy a Pegasussal, ezzel az új technológiával, az meglepett. De régebben is kaptam már jelzéseket, saját magam is megnézettem bizonyos rendszereken az eszközeimet, ezért tudtam, hogy lehallgatnak és követnek.

Forbes.hu: Pár perce hívott a brókered. Ma is aktívan kereskedsz a tőzsdén?

Igen és ez leginkább arról szól, hogy benne szeretek lenni a körforgásban. Kell, hogy értsem, átlássam, hogy mi történik. Azt látom, hogy korszakváltás van sok mindenben, mind tradingben, mint technológiában. 

Barátokkal, például Jaksity Gyurival is szoktunk arról beszélgetni, hogy kevésbé értjük mi már ezt a világot. És ez nem azért van, mert butábbak lennénk, hanem mert megváltozott sok minden, sokkal gyorsabb lett, így kell döntéseket is hozni.

Bizonyos dolgokat el kell engedni, fel kell mérni, hogy megy, vagy nem megy. Nekem azért nagyon fontos a trading, hogy tudjam, hogy mi történik a Feddel, mi történik Dél-Koreával, mi történik a geopolitikával. Ez nagyon sok olvasást jelent az életemben. Előfizetője vagyok a Washington Postnak, a New York Timesnak, Economistnak, Wall Street Journalnak, és persze a Financial Times-nak. Ez mind színesíti, tágítja a látókörömet. Ez a cég életében is hasznos, amikor például folyamatosan hedge-elünk az euróban, vagy akár a papírbeszerzéseinket illetően. Fontos, hogy van egy vízióm arról, hogy hova megy a kamatszint, és erre mit reagálunk.

Forbes.hu: Megosztanád ezt a víziót? Mert most különösen nagy katyvasz van és az egész világ az infláció elszállásának várható tartósságán rugózik. A Fed meg próbál kimenekülni egy csapdából, hogy a piac kinyírása nélkül zárja el a pénzcsapot.

A személyes véleményem szerintem az infláció felpörgése nem átmeneti. A pénzmennyiség növekedése pedig nagyon veszélyes és az emberek hozzáállása nagyon nehezen fog megváltozni.

Forbes.hu: Lehet ebből egy nagyobb kijózanodás a piacokon?

A világnak szüksége lenne rá, de szerintem sem a jegybankárok, sem a politikusok nem engedhetik meg maguknak, mert

a nagyobb kijózanodás általában választások elvesztésével jár, sőt háborúval járhat bizonyos régiókban, meg társadalmi osztályok lecsúszásával.

Mindig egyszerűbb a puha és átmeneti megoldásokat használni, minthogy adott esetben kategorikusan lépnénk. Én azt gondolom és erre is készülünk a cégnél, hogy a commodity (árucikkek) árrobbanás még elég sokáig velünk lesz és inflációt fog előidézni.

És nagyon fontos, sokan feszegetik is, hogy az inflációs számítást is végre tisztába kellene tenni, mert mindenki trükközik azzal, hogy mit számol bele az inflációba.

Mert könyörgöm, a benzint például bele kellene számolni.

Forbes.hu: Meg az ingatlant.

Pontosan, amikor fiatalok nem tudnak kibérelni egy lakást, komplett lakhatási válság alakul. Ezzel foglalkozni kell. Szerintem tehát

át fog alakulni az inflációnak a fogalma is, és ha azt korrekten számolnák, akkor sokkal nagyobb lenne a világban.

Forbes.hu: A politikának pedig választania kell, hogy melyiket oldja meg? A lakhatási válság is iszonyat társadalmi feszültségeket okozhat, viszont ha belenyúlnak a rendszerbe, az a piacnak adna egy nagyon durva maflást.

Én nem hiszek abban, hogy a politika hosszú távú megoldásokra készül.

A politika alapvetően mindig tüzet olt, választást szeretne nyerni és hatalomban akar maradni. Ebbe pedig nem férnek bele a reformok, a hosszú távú, fájdalmas intézkedések.

A választások előtti pénzosztás se egy racionális döntés, mert egyébként a makropályát rongálod, de meg akarod nyerni a választásokat. Úgyhogy szerintem a politikának rövidtávú érdekei vannak, míg egy országnak hosszú távú érdekei lennének és ez a kettő általában nincs egyezésben, ezek elcsúsznak egymás mellett. Sajnos.

Forbes.hu: Említesz olyat, amit az elmúlt évekből a saját döntéseidet illetően hibának érzel, olyat, ami bosszant?

Sokkal többet kellene az új technológiákkal foglalkoznom.

Nem értem például a blockchaint. Ezzel sokan így vagyunk, de engem zavar. Próbálok utána olvasni, de azt látom, mintha egy lépcső hiányozna.

Nagyon sok új cég van, ahol azt érzem, hogy már nem biztos, hogy meg tudom ugrani azt a nagyon nagy lépést, hogy el tudjam fogadni azt a víziót, amit ők látnak. Ezért inkább, kihagyom. Többet kihagyok, mint amennyibe beszállok mostanában.

Forbes.hu: Ilyenkor nem jó megoldás, hozni valakit, aki nagyon penge és aki egy ilyen kapocs lehet, és már ebbe a világba nőtt bele?

Van egy jó akvizíciós csapatunk, látjuk a dealeket, nézzük, amit tudunk, de egy szupersztárt leigazolni, az azért nagyon nehéz. Nálam vannak a tradicionális iparágak, amik nem szexik már egy huszonöt-harminc éves fiatalnak.

De ezzel egyébként jól elvagyok, mindig azt mondom, hogy a cash-flow nagyon fontos. Cash-flowból élünk, és ezek a cégek általában nem csinálnak még cash-flowt. Amit látok, hogy nagyon sok buborékpénz van ebben a világban. Nálam nincs buborékpénz, nálam igazi pénz van és erre büszke vagyok.

Forbes.hu: A Wizz Air első magánbefektetőjeként ma hogyan látod a céget? Ma is az övé a legjobb modell a légiiparban?

A Wizz Air még mindig a legjobb modell, viszont neki is adaptálódnia kell. A pandémia nagyon sok mindent előhozott a légitársaságoknál. A Wizznél egy rendszeres modell volt, a stewardessek a különböző bázisokon többen laktak egy lakásban, mert úgy volt kifizetődő. Nem túl magas fizetéssel rendelkeznek a stewardessek, ezért tök normális volt, hogy megosztották a költségeket. Ez például a jövőben már nem fog működni. Mindenki félti az egészségét és nagyon sokan kiábrándultak a szakmából, mert amikor baj volt, akkor azonnal elbocsátották őket. Ami egyébként egy racionális megoldás volt egy privát légitársaságtól.

Egy Lufthansa megteheti, hogy kap 10 milliárd eurót és megtartja a munkatársakat, az adófizetők ezt megfizetik. Egy privát légitársaságnál ez nincsen.

A másik pedig az, hogy maga a bérszínvonal az inflációval együtt emelkedik. Reálbér-növekedést kell produkálni, az pedig természetesen költségnövekedéssel jár. Szerintem a nagyon alacsony jegyáraknak az ideje is lejárt egy időre, át fog alakulni ez a piac, de ebből még biztos, hogy a Wizz Air a legjobban fog kijönni, mert még mindig sokkal olcsóbbak lesznek a kelet-európai munkavállalók, mint mondjuk a britek, vagy a franciák. Ha a kerozin ára megy föl, az mindenkit érint. Még mindig a világ egyik leghatékonyabb légitársasága a Wizz Air, úgyhogy ennek a helyzetnek is a nyertese lehet.

Forbes.hu: Tehát látsz esélyt arra, hogy duplázódhat az árfolyama, ami Váradi vezérigazgató kimagasló bónuszának a feltétele?

Én nem rendelkezem megfelelő tudással, hogy ezt kommentáljam. Mindenesetre szorítok neki, és örülnék, hogyha meg tudná csinálni.

Forbes.hu: Akkor másik irányból próbálkozom. Ha tovább esik az ára, van olyan szint, ahol újra szívesen beszállnál a Wizzbe?

Van, csak nem árulom el. Erről jut viszont eszembe, hogy kinéztem egy céget még a válságban, amit nagyon megütöttek, be is tettem egy nagyon nagy vételi megbízást rá. Ez egy mélyhűtött termékeket gyártó nagy cég Európában, tényleg nagyon tetszett. Azt hiszem kettő centen múlt, hogy nem kaptam meg. Azóta ötszörösére nőtt az ára.

Forbes.hu: Bosszantó. Ragaszkodtál a meghatározott áradhoz és nem szaladtál utána, amikor fordult és elindult felfelé?

Azt hittem, hogy le fog esni az ár, és én ott akkumulálni akartam, nagyon sokat venni. Ez nem trédingelés lett volna, hanem stratégiai vétel. Két éve néztem ezt a céget és amikor jött a pandémia, ott álltam pénzzel és megbízással. Nem jött le arra a szintre, amit szerettem volna, ezért nem vettem meg. Hibáztam.

Forbes.hu: De ahogy mesélsz róla, úgy tűnik, így is élvezted a kihívást, a tanulást benne.

Abszolút. Szerintem én tényleg azon szerencsések közé tartozom, akinek a hobbija a munkája és ez továbbra is feltölt és örömet okoz. És a munka mellett is teljes életet élek. Családom van, sportolok, és pihenni is tudok, ha akarok.

Forbes.hu: De elégedett is vagy? Úgy mindenestül.

A magyar állapotokkal nem bosszantom magam, mert ez nem rajtam múlik. Amit tudok, megteszem, ezért ami a saját hatáskörömben van, azzal elégedett vagyok. Arra pedig, hogy milyen az ország, és milyen a politikai közeg, nincs ráhatásom. Illetve azon belül azt teszem, amit a lelkiismeretem diktál és ezzel én jól érzem magam.

Fun fact
A bróker csengőhangja: Gotye ft Kimbra – Somebody That I Used to Know.
Könyv, amit épp olvas: Ungváry Krisztián: Horthy. („Nagyon jó. Sokat lehet ebből tanulni.”)

Oszd meg!