Xbox-exkluzív Call of Duty? Kedvezményes belépő a metaverzumba? Jól időzített harapás egy sötét időket élő óriáscégbe? Sok a kérdés, egy viszont biztos: a Microsoft most tényleg fenekestül felforgatta a videójáték-ipart. Az Activision Blizzard felvásárlásának szédületes háttere.
Alig tér magához a videójátékos közösség. Nem tudni egyelőre, hogy a gyönyörtől, a megrökönyödéstől vagy a tébolytól. A Microsoft egy átlagosnak tűnő, év eleji napon bejelentette, hogy közel 69 milliárd dollárért megveszi az egyik legértékesebb videójáték-óriást, az Activision Blizzardot, a Call of Duty, a Warcraft, az Overwatch, a Heartstone és megannyi világhírű, legendás franchise otthonát.
Igen, ez az az Activision Blizzard, ami hónapok óta kétes hírnévben áll bizonyos részlegeit érintő, toxikus vállalati kultúrával és szexuális zaklatással kapcsolatos vádjai miatt.
Enélkül is észveszejtő lenne a most bejelentett felvásárlás, ezzel az adalékkal még inkább felfoghatatlan, ami történt.
Az apró betűs részletek
Bontsuk ki először a hivatalos bejelentést: a Microsoft hárommilliárd aktív videójátékosról beszél világszerte, ebből közel havi 400 millióan játszanak Activision Blizzard-címekkel. A felvásárlással – érthető módon – még tovább bővülő PC-s, konzolos, mobilos és felhőn keresztüli gaminggel, sőt metaverzumos fejlesztésekkel számol az ajánlattevő óriás. Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója ki is emelte:
„A játékipar ma a legdinamikusabb és legizgalmasabb területe a szórakoztatóiparnak, legyen szó bármelyik platformról, és kulcsszerepet fog játszani a metaverzum platformok fejlesztésében.”
Részvényenként 95 dollárt perkál ki a Microsoft, így 45 százalékkal ígért rá a pénteki zárórára (a papírokkal fel is függesztették a kereskedést a bejelentés után), és így rúg az üzlet értéke is 68,7 milliárd dollárra, ez egyértelmű rekord az iparágban. Mindezt úgy, hogy a GTA-t is birtokló Take-Two pont a múlt héten kötött rekordüzletet a Zynga social media- és mobiljátékos fejlesztő-kiadóval. Az a deal idén nyáron véglegesedhet, az egybekelés értéke „holmi” 12,7 milliárd dollár.
Azt is mondja a Microsoft, ha lezárul a tranzakció, bevétel alapján a harmadik legnagyobb videójáték-cég lehet a kínai Tencent és a japán Sony után, ami az adásvétel méretét tekintve mondjuk elég szerény jóslat.
Az üzlet a több mint harmincéves múltra visszatekintő Activision Blizzard alá tartozó összes fejlesztőstúdiót, kiadót és franchise-t érinti. PC-n, konzolon és mobilkijelzőkön átívelő zsákmányról beszélhetünk olyan címekkel, mint minden idők legnagyobb lövöldözős franchise-a, a Call of Duty, a nagy múltú Warcraft (vele az online szerepjátékos slágercím, a World of Warcraft), a Candy Crush nevű mobilos őrület, az akció-szerepjátékos legendának számító Diablo, továbbá a Starcraft, a Tony Hawk, az Overwatch, a Spyro, a Hearthstone, a Guitar Hero vagy a Crash Bandicoot.
Ha már a Call of Dutyval elvesztettünk volna a felsorolás közben, az természetes, már ennek az egy portékának a felvásárlása is hihetetlen jelentőséggel bírt volna.
Az Xbox-stúdiók száma is immáron 30-ra fog nőni, érkezik többek közt a Blizzard Entertainment, az Infinity Ward, a King, a Sledgehammer Games, a Toys for Bob vagy a Treyarch.
Szédületes a Microsoft és az Activision Blizzard üzlete. Vagy mondjuk úgy, ijesztő? Fotó: Micosoft
A tranzakció zárultáig mindkét óriáscég működése független marad egymástól, és folytatja vezérigazgatói tevékenységét az Activision Blizzardnál az a Bobby Kotick is, akit a zaklatási botrányokban egyre közvetettebb bűnrészességgel vádolnak. Ugyanakkor a bejelentés arra is kitér, hogy ahogy zárul a deal, az Activision Blizzardért teljes egészében a Microsoft játékdivíziójának vezérigazgatója, Phil Spencer fog felelni. A szöveg nem tér ki arra egyértelműen, hogy Koticknak mi lesz a sorsa a legutolsó papírok aláírása után. Sőt, maga Kotick sem tudja megerősíteni a maradását, ahogy a The New York Timesnak is fogalmazott: ha kell, az üzlet zárása után is rendelkezésre áll.
Az üzlet várhatóan a 2023-as pénzügyi évben zárulhat, a Microsoftnál ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2023. júnus 30-ig. Még előttünk állnak a szokásos lezárási feltételek, a hatósági felülvizsgálat, valamint az Activision Blizzard-részvényesek jóváhagyása is. A két fél igazgatósága már természetesen áldását adta a dealre.
Ennek kapcsán legfeljebb azt lehet még érdemes megemlíteni, hogy trösztellenes szempontból mennyire aggályos két ekkora szereplő találkozása: dollármilliárdos franchise-okkal a zsebében a Microsoft borzasztó mértékű előnyre tehet most szert, első blikkre sokat árthat ez a piaci versenynek és a konkurenciának is.
A jövő konzolháborúja
A médiaiparban háború van, minden fronton: ha van streamingháború meg tartalomháború, miért ne lehetne konzolháború is? Főleg, hogy ez jóval régebbre is nyúlik vissza: húsz éve hagyományosan a Microsoft-féle Xbox és a Sony-féle Playstation vívják a harcot, no nem mintha a japán Nintendo nevető harmadiknak számítana az ugyanolyan sikereses Wii és Switch konzoljaival. Az igények széles spektrumát mégis jellemzően az Xbox és a Playstation szokta lefedni. Jellemzően a Sony nyeri a csatákat, egyedül talán az Xbox 360 érája hozott feszes küzdelmet a két gyártó között.
A Sony sikereit általában az exkluzívan az ő gépeikre elérhető játékaikkal szokták magyarázni. Arzenáljában komoly fejlesztőgárdáról beszélhetünk: Naughty Dog (The Last of Us, Uncharted), Santa Monica Studio (God of War), Insomniac Games (Marvel’s Spider-Man), Poliphony Digital (Gran Turismo), és így tovább. A Sony belsős fejlesztései rendszerint óriási kritikai és közönségsikerek. Egy viszonylag friss bírálat a cég ellen viszont, hogy ha egyre inkább csak gigantikus költségvetésű projektekkel terveznek, az attól válhat fenntarthatatlanná, amikor már folyamat csak 250-300 millió dolláros költségvetésű, korábbi ötleteken alapuló címekben és folytatásokban fognak csak gondolkodni, melyek lefejlesztését csakis magas eladási számokkal és magasabb játékárakkal lehet majd biztosítani, ami akár a kis és közepes méretű produkciók halálát is jelenthetné a platformon. Ez a kritika történetesen egy korábbi Sony-vezér, Shawn Layden szájából is elhangzott.
Furcsa ezt pont a Microsoftról leírni, de az Xbox, ha úgy tetszik, demokratikusabb álláspontot képvisel.
Régen ez az online többjátékos funkciók (Xbox Live), ma inkább a felhő alapú szolgáltatások vagy az előfizetéses játéktár képében nyilvánul meg. Az Xbox, bár ma is létezik náluk konzolgenerációs szemlélet, hiszen bő egy éve piacra dobták az Xbox Series X és S gépeket, ma már azt vallja: nem feltétlen kell izmos számítógép vagy új generációs konzol még a legújabb játékaikhoz sem, felhőn keresztül egyre több kijelzőre (mobilra, tabletre, irodai laptopra) kiterjed ugyanis az ökoszisztéma. Ezek a hangok Phil Spencer vezetősége alatt erősödtek meg igazán, aki a gaming közösségben elfogadott, szimpatikus vezetőnek számít. Egyre inkább tekintenek rá úgy, mint az Xbox megmentőjére, melynek renoméját az előző generáció (Xbox One és One X) buktái eléggé megtépázták.
A mai nevén Xbox Game Studiosként üzemelő Microsoft-divízió eddig is rendelkezett egy-két nagynevű csapattal, pl. a Mojanggal (Minecraft) vagy a Rare-rel (Viva Pinata, Sea of Thieves), de főképp az elmúlt pár évben kapcsolt rá az anyacég a stúdiófelvásárlásra. A legnagyobbat mindenképp a Zenimax Media felvásárlása szólt 2020-2021-ben, a több mint 8 milliárd dolláros üzlettel jött a teljes Bethesda-csomag (The Elder Scrolls, Fallout), valamint olyan stúdiók is, mint az id (Doom) vagy az Arkane (Dishonored, Deathloop).
Ha egy cég Xbox-berkekbe kerül, játékos szemmel a legvonzóbb, ami ilyenkor történhet, az az, hogy tulajdonképpen a teljes stúdiókatalógus bekerül a havi akár 3 ezer forintért elérhető Game Pass játéktárába, a Microsoft kvázi saját Netflixébe, ami Xbox konzolon, PC-n, sőt Ultimate csomagban felhőn keresztül egyaránt nyúzható. Ennek üzleti nyereségessége mindig visszatérő vita, bár Spencer nemrég leszögezte: jelenleg igenis értelmezhető üzletileg a szolgáltatás, nem pedig csak pénzt égetnek.
A Microsoft most úgy fogalmazott: jelenleg több mint 25 millió előfizetője van a Game Passnek, és hát persze a terv az, hogy friss szerzeményük vadiúj és korábbi játékaiból, amennyit csak tudnak, elérhetővé tegyenek majd a havidíjas szolgáltatáson.
Hogy innentől Playstationre és Nintendóra már nem is jöhetnek Activision Blizzard-játékok, csak Xboxra és PC-re? Nos, a Zenimax-dealről is idővel kiderült, hogy a Microsoft a külsős platformokat sem engedi el, bár kétségkívül komoly ütőkártya ilyenkor egy-egy cím exkluzívvá tétele, mint amilyen Bethesda-fronton a most ősszel érkező Starfield nevű sci-fi játék is lesz.
A bejelentéssel a Microsoft azért leszögezte: az Activision Blizzard-játékok számtalan platformon élvezhetők most is, ezeknek a támogatásáról a továbbiakban sem mondanak le. Nyilván nem: még ha hozna is Xbox-gépeladásokban mondjuk egy exkluzívvá tett Call of Duty, őrültek lennének elengedni a Playstation-tábor kezét. Számítsunk tehát egy hibrid megoldásra, melynek értelemszerűen a Microsoft- és Xbox-pártiak élvezhetik majd jobban az előnyeit.
Metaverzum-elmélet, botrány botrány hátán
Cloudra vonatkozó javaslatok nemrég elhangzottak a teljes Microsoftot illetően is, mondván, a jövőjük a felhő lehet. Szinte rímel erre az Xbox- és Game Pass-féle ökoszisztéma, az előfizetéses játéktár gondolatával piaci híresztelések szerint ráadásul már a Playstation is nagyban szemez. Igen ám, ezeken, valamint a deal méretén túl mégis két dolog teszi igazán izgalmassá ezt a bejelentést.
Egyrészt, a metaverzumra vonatkozó félmondat aligha lehet ártalmatlan. A világ egyik legfelkapottabb buzzwordjéről beszélünk, ami szinte csak a koncepció- és üzletimodell-keresés fázisában tart, de máris nagy pénzekkel mocorog benne egy csomó szereplő, pláne azóta, amióta a Facebook névváltozással és nagy csinnadrattával beharangozott (néhol azért még üresnek tűnő) ambíciókkal vágott bele.
Elemzők már most úgy gondolják, hogy a Microsoft tulajdonképpen így váltott kedvezményes jegyet a metaverzumba, amivel nemcsak hogy kiszélesítheti mostani videójátékos tevékenységeit, de végső soron a gaminggel, ebből a jelenleg 180 milliárd dolláros szörnyiparágból sajtolhatnak ki pénzt mint metaverzumuk monetizációs lábával.
Mindezt rövid távon? Nem valószínű, arra ott lesz most az Xbox, a Game Pass vagy a PC-s közösség azok jelenlegi formájukban. De egy érdekes olvasat, hogy a Microsoft direkt ennyire masszív játékportfólióval és ennyi felhalmozott szakértelemmel nézne át a metaverzumba. Játékos szemmel is csábító lehet az ajánlat, bár itt kérdés az átmenet sebessége is, pláne egy annyira érzékeny célcsoportban, mint a hirtelen haragú, a social mediában bármi nekik nem tetsző dologba azonnal beleszálló gamerek.
Ami még Xbox-fronton egy kérdés, az a virtuális vagy kiterjesztett valóság esetleges bevezetése. Ebben kétségtelenül le vannak maradva a konkurens Playstationtől, pláne ami az utóbbi új generációs terveit illeti, igaz, azért a Playstation VR-t sem kapkodták eddig tonnaszámra a polcokról. Ettől még a periféria a szomszédnál már adott, az Xboxbál ez még nincs annyira tisztázva.
Hogy mitől kedvezményes ez a metaverzumba szóló jegy? Természetesen az Activision Blizzard súlyos ügyei miatt. Ahogy Dan Ives, a Wedbush Securities elemzője is fogalmazott a Bloombergnek:
így, hogy a cég részvényárfolyama jó ideje vergődik a balhék miatt, a Microsoft most láthatta meg a nagy lehetőséget, ennél jobb beszállási pontot aligha találhatott volna ennyire megnyerő játékportfólióval, amivel saját céljait is támogathatja.
Félreértés ne essék, a Microsoft, ha nem is ugyanabban a cipőben, de hasonlóban jár, ami a munkahelyi zaklatási ügyek vagy az azokhoz kapcsolódó céges vezérelvek vizsgálatát illeti. Alapvetően egy más cégeket is érintő, megoldásra váró iparági problémáról beszélünk. Az Activision Blizzard elleni vádak mégis a jelenkori játékipar talán legsúlyosabb ügye. A kaliforniai foglalkoztatási és lakhatási hivatal (Department of Fair Employment and Housing) tavaly nyáron emelt vádat a cég ellen toxikus, nők elleni vállalati kultúra miatt, hogy idővel a részvényesek is pert indítsanak a pénzügyi riportokban történt fals tájékoztatásért.
Házon belül és iparág szerte egyaránt nagy a felháborodás, tavaly ősszel pedig már Kotick neve is felmerült, mondván, állítólag évek óta tudott a cégben felröppent, szexuális zaklatásról és erőszakról szóló vádak egy részéről, csak falazásképpen nem számolt be róluk teljeskörűen a vezetőségnek, sőt Kotick elvileg maga is halálosan megfenyegette asszisztensét egy hangüzenetben.
Kotick 1991 óta áll az Activision (a Vivendivel való 2008-as egyesülés óta az Activision Blizzard) élén. Tagadhatatlanul hosszú karrierje ellenére megosztó figura: egyesek a franchise-aik túlontúl profitorientált kezelésével, mások irdatlan magas fizetéseivel nem voltak megelégedve az évek során. Esetleges bűnrészessége még hevesebb indulatokat szított, főleg, miután a vezetőség nemcsak hogy közleményben állt ki mellette, de állítólag még az ügyek hatására bevezetett zéró toleranciát sem tartották nála indokoltnak alkalmazni, mondván, már több mint tíz éve történhettek a róla állított dolgok, így bizonyíték sincs rájuk.
Kotick maga novemberben egy sajtóértesülés szerint állítólag úgy fogalmazott egy értekezlet során: ha nem sikerül mihamarább helyrehozni a cégben zajló problémákat, akkor megfontolja, hogy lemondjon-e. Eközben a Wall Street Journal relatíve friss értesülése szerint a botrány közepette is több tucatnyi alkalmazottat kirúgtak az elmúlt pár hónapban a viselkedésük miatt, csakhogy Kotick még ezeket az információkat is vissza kívánta tartani, nehogy rossz színben tűnjön fel a cég.
A mostani bejelentés valamelyest ezekre a problémákra is reflektált, bár lehet, hogy csak a kötelező köröket rótták le. A Microsoft kiállt az elfogadás, valamint a helyes bánásmód és munkahelyi környezet mellett, ahogy a kirekesztő magatartás ellen is. Mint vállalat szerte is teszik, úgy az Activision Blizzardra is ki fogják szépen terjeszteni ezeket az elveiket, a Microsoft szóvivője szerint pedig Kotick és Spencer együtt dolgoznak majd az egyesülés sikeres létrejöttén.
Igen ám, de hivatalosan tényleg nem tudni, mi várhat a most még a hivatalában maradt Kotickra azután, hogy Spencer fennhatósága alá kerül a másik cég is.
Visszatérve Spencer szinte makulátlan imidzsére: persze rögtön felröppentek már azok a forgatókönyvek is, hogy bizony majd ő mentheti meg a céget Koticktól, méghozzá egyetlen tollvonással. Ennyire azért ne szaladjunk előre, annyit jegyezzünk csak meg, hogy az Activision Blizzard-alkalmazottaktól egyelőre optimista hangok szivárgonak, örülnek az Xbox-stúdióknál tapasztalható kellemesebb légkörnek, annak viszont nem, hogy Kotick, megszedve magát az üzlettel, szép csendben távozhat majd a cégtől.
Bobby Kotick, az Activision Blizzard vezérigazgatója. Fotó: Jordan Matter // Flickr
Újabb hét, újabb rekord
Érdemes idebiggyeszteni Spencer novemberi nyilatkozatát a Kotick-féle híresztelésekre. Akkor úgy fogalmazott, hogy újraértékelik a céggel való együttműködésüket. Mondani sem kell, a zaklatási botrányok miatt sokan itt bojkottra vagy szankciókra gondolhattak – nem arra, hogy 68 milliárd dollárral csengetnek a kapunál.
Őrületes konszolidációs hullám uralkodik a játékiparban. Felvásárlási szempontból 2021 rekordévnek bizonyult, 2022-ben pedig a Take-Two és a Zynga rúgta be máris az ajtót a maguk rekordbizniszével. Lassan már az a hét számít csodának, ahol nem jön egy nagyobb hal a kisebbért. Most a nagy hal jött a nagyért: 2022. január 18-a a nap, amivel mondhatni minden megváltozott a játékiparban, vele együtt az Activision Blizzardban is.
Kérdés, hogy profitálni tud-e a cég a Microsoft jelenlétéből és videójátékos divíziójának jó hírű kultúrájából. Közben azért félve várom, jövő héten kinek akad újabb bejelenteni-valója.
Borítókép: Call of Duty: Vanguard. Fotó: Activision Publishing
