Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Európa elkezdett bezárni a negyedik hullám miatt, van pár kivétel

Szinte naponta érkeznek az orvosi, szakértői nyilatkozatok az Európában is terjedő negyedik covid-vírushullámról. Az utóbbi hetekben nemcsak Európa, hanem a világ több országában is elkezdték kongatni a vészharangot az új, delta-variánsos covid-esetek miatt. Megnéztük, mi az aktuális helyzet néhány európai államban: elkezdték-e már a szigorításokat vagy még kivárnak, esetleg tisztában vannak a helyzet súlyosságával, de az emberek felelősségérzetére bízzák a védekezést. 

A grafikonon az egymillió főre vetített, új esetek számának hétnapos mozgóátlaga látható.

„Nyaralóországok”, ahol egyre több a korlátozás

Spanyolország jelenleg az egyik leginkább fertőzött európai ország (Portugália mellett), az új fertőzöttek száma július első hetében csaknem a triplájára nőtt a megelőző héthez képest, és nagy arányban fertőződtek meg az oltatlan 30 év alattiak a delta variánssal.

Katalóniában korlátozásokat vezettek be az éjszakai életben, Kasztília és Leon autonóm közösségben pedig ismét kijárási korlátozások léptek életbe.

Olaszországban, ahol az utóbbi napokban érthető módon az Eb-döntő, majd győzelem, és kevésbé a covid uralta a címlapokat, az esetszámok 15 hét után indultak emelkedésnek. Az oltási program jól áll, de közel sem tekinthető befejezettnek, és bár most ismét nőtt az oltásra jelentkezők száma, a delta variáns elsősorban az oltatlanok, vagy csak az első oltást felvevők körében terjed. 

A magyarok kedvelt nyaralóhelyén, Horvátországban is némileg nőtt a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma tíz hét folyamatos csökkenés után – de nem elsősorban ez, hanem az alacsony átoltottság aggasztja a hatóságokat.

A horvátok attól tartanak, a járvány egy esetleges újabb hulláma betehet a turisztikai szezonnak, amely már augusztus 15-én véget is érhet.

Horvátországban mindössze a lakosság 35 százaléka kapta meg valamelyik vakcina első dózisát. Éppen július közepén enyhítenek/enyhítettek volna, két napon belül kiderül, hogy ez valóban így lesz-e.

A növekvő esetszámok miatt Görögországban bizonyos foglalkozásoknál kötelezővé tették a covid-oltást és a héten korlátozásokat is bejelentettek, hogy kordában tudják tartani a vírus terjedését a létfontosságú nyári turisztikai szezonban. A miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy csak a koronavírus ellen beoltott emberek mehetnek be az éttermek zárt tereibe és a kulturális rendezvényekre. 

Az ország, ahol a 60 felettiek közel 90 százalékát már beoltották

Németországban is emelkedik a koronavírusos esetek száma július eleje óta, eközben azonban lelassult az oltási kampány. Az MTI számolt be róla, hogy legutóbb februárban adtak be annyira kevés (nagyjából 60 ezer) első oltást, mint múlt hét végén. Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök hétfőn Münchenben bejelentette, hogy kormánya stratégiát vált és javítja az oltás hozzáférhetőségét. Így a napi több ezer adag vakcina beadására berendezett oltási központok és a háziorvosi és üzemorvosi rendelők mellett

szokatlan helyeken alakítanak ki oltópontokat és bevezetik az úgynevezett „oltás to go” (elvitelre) megoldást,

– mondta Söder. Országszerte konszenzus van abban, hogy javítani kell az oltás elérhetőségét, mert bár Németországban a hatvan év feletti korosztályban rövidesen elérik a 90 százalékos átoltottságot, a 12-59 közötti korcsoportok megfelelő átoltottságát azonban erősen növelni kell.

Az ország, ahol annak ellenére lazítanak nagyot, hogy itt a delta

A sokszor különutas Nagy-Britanniában júliusban újabb lazításokat terveznek, hiába érkezett meg már oda is a delta variáns. Boris Johnson miniszterelnök annak ellenére jelent be egyre több lazító intézkedést, hogy a covid delta-mutációja egyre több megbetegedést okoz. Johnson szerint az embereknek meg kell tanulniuk együtt élni a vírussal és felelősen, önállóan dönteniük arról, hogyan vigyáznak magukra és másokra.

A következő lazítások július 19-én léphetnek életbe, ezekhez a miniszterelnök még a legutóbbi hírek szerint is ragaszkodik,

és várhatóan köztük lesz a maszk elhagyása, továbbá az is, hogy nem kell többé távolságot tartani az embereknek egymás között, sőt újra lehetnek tömegrendezvények is.

Az utóbbi hetek fejleményei miatt azonban orvosok és szakértők is folyamatosan figyelmeztetnek a nyitás veszélyeire, legutóbb a Brit Orvosok Szövetsége mondta, hogy pusztító következményei lehetnek a lazításnak, Johnson pedig felelőtlen döntést hozott, és akár napi 200 haláleset is lehet a nagy engedékenység maitt. Bár Johnson kiemelte, hogy extrém óvatosnak kell lenni a nyitás befejezésével, és a zsúfolt helyeken továbbra is javasolják a maszkviselést,

kérdéses, hogy ha július 19-tól ez már törvényileg nem kikényszeríthető, mennyire tartják be az emberek (ehhez kiindulópont lehet, ha szétnézünk egy, akár magyarországi nagyáruházban a jövő hétvégi bevásárláskor). 

Az ország, ahol az államfő beszéde után majdnem egymillióan rohantak oltásért

Emmanuel Macron francia elnök hétfői, az egész nemzetnek címzett tévébeszédében bejelentette, hogy versenyt futnak az idővel, a fertőzöttek száma folyamatosan nő, ezért augusztustól csak oltási igazolvánnyal vagy negatív vírusteszt felmutatásával lehet étterembe, kávézóba, bevásárlóközpontba menni, vagy vonatra szállni, jelentette a France 24. Ez a fesztiválokra, mozikba, színházakba ellátogatókra is vonatkozik annak érdekében, hogy fékezni tudják a delta variáns terjedését. 

Macron beszéde után sokan rohantak oltásidőpontért. Forrás: Facebook // Emanuelle Macron

Az oltást a lakosság számára nem teszik kötelezővé, de az egészségügyben  és az idősotthonokban dolgozóknak igen. Olyannyira, hogy

szeptembertől nem engedik dolgozni azokat az egészségügyiseket, akiket nem oltottak be és az érintettek fizetést sem fognak kapni.

A lakosságot is arra buzdította Macron, hogy vegyék fel az oltást, ezt meg is hallgatták, mivel a tévébeszéd után rekordszámban regisztráltak be oltásra olyanok, akik eddig nem tették. (Franciaországban jelenleg ingyenesek a covid-tesztek, de ezekért szintén szeptembertől már fizetni kell, hogy a tesztelgetés helyett az oltás felvételét részesítse előnyben a lakosság.)

Kedd délelőttre abszolút rekordot döntött az oltásra időpontot foglalók száma: 926 ezren foglaltak időpontot első oltásra, és a Macron-beszédet követő órákban percenként akár 20 ezren is megrohamozták a központi időpontfoglaló oldalt. 

Az ország, ahol már nem kell maszk, de kevés lesz az átoltottság

Az esetszámok Magyarországon is növekedésnek indultak, erről hétfői cikkünkben írtunk. Több szakértő is figyelmeztetett az utóbbi hetekben, hogy a hazai átoltottság nem elegendő a negyedik hullám elkerüléséhez. A Miniszterelnökségtől a 444.hu tudta meg az oltottsági arányokat, ezek szerint az oltottsági arány egyedül Budapesten haladja meg a 60 százalékát, miközben Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod megyében az 50-et sem éri el. 

Ennyi nem lesz elég ahhoz, hogy ne lángoljon fel a negyedik hullám. Térkép forrása: Miniszterelnökség

Jakab Ferenc virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője a Magyar Nemzetnek azt mondta, senkinek ne legyenek hiú ábrándjai arról, hogy leküzdöttük a járványt, az oltatlanok száma ugyanis elég magas ahhoz, hogy a negyedik hullámot Magyarországon is berobbantsa. A professzor szerint már borítékolható, hogy Európában a delta variáns idézi elő a következő járványhullámot, ami az elsőnél biztosan erősebb lesz. A fertőzési lánc megakadályozásának egyetlen módja van: ha beoltatjuk magunkat.

Fontos mérföldkőhöz ért a magyar vakcinafejlesztés

Épp ma Novák Katalin, a Közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs üléséről szóló tájékoztatón közölte: jelenleg nyugalmi állapotban van a járvány, de ősszel berobbanhat, egyedül a magas átoltottság jelenthet védelmet. 

Borítókép: Belinda Fewings // Unsplash

Oszd meg!