Az elmúlt évtized meghatározó startuparcai összeálltak, hogy több, jobb és sikeresebb startupok induljanak Magyarországról. A céljuk, hogy alapvető legyen a nemzetközi piaci fókusz már a vállalkozás első pillanatától, ne a befektetett összegekkel dobálózás legyen a piaci siker mérőszáma, hanem a cégek nemzetközi beágyazottsága és a csapatok minősége, és hogy minél több magyar jusson be a Y Combinator programjaiba. A Forbes magazin júliusi számában beszéltek először a Startup Hungary indulásáról.
Árvai, Fehér, Györkő, Halácsy, Lakatos, Vinnai és a többiek – az elmúlt tíz év legnagyobb startupsikereit felmutató vállalkozók és a magyar színtér kulcsfigurái elhatározták, hogy új szintre emelik a magyar startupvilágot:
független szervezetet alapítanak, hogy több, szebb és jobb startup indulhasson el Magyarországról, és mielőbb hidakat építhessenek a nemzetközi piacok felé.
A Startup Hungary olyan cégeket, és a létrejöttükhöz szükséges környezet kialakítását akarja támogatni, melyekre büszke lehet az ország: globális hatást érnek el és külföldön terjeszkednek, miközben képesek Magyarországon tartani a nemzetközileg értékes munkaerőt, megbecsülve és versenyképesen fizetve, a piaci sikerek mellett a szélesebb társadalmi szempontból is értéket teremtenek.
„Most jött el az az idő, hogy már van annyi sikeres vállalkozó, akik nemzetközi sikerre vitték cégeiket, esetleg exitáltak, és több idejük van visszaadni a közösségnek a tanultakat. Ezzel együtt beindult egy tudáskörforgás is, ami alapján azt látjuk, hogy az első generációs startupok tapasztalt rocksztárjait, kulcsfontosságú embereit az új generációs legforróbb startupok sora igazolja le – mondja az alapítás hátteréről Biás Csongor, a szervezet vezetője, aki korábban megfordult a Shiwaforce-nál, a Design Terminálnál, a Millenáris Startup Campuson, jelenleg a pozsonyi központú Vacuumlabs szoftverfejlesztő-cég országmenedzsere. – Nagyon biztató látni ezt a körforgást, ezt a dinamikát és a visszaadás kultúráját gerjeszti tovább a Startup Hungary.”
Az aláírás napján a Startup Hungary kuratóriumi tagjai és vezetője: balról jobbra Halácsy Péter, Pistyur Veronika, Biás Csongor és Györkő Zoltán. Fotó: Sebestyén László
Intézményesül a maffia, és ez jó
Ha valahol, akkor a startupok világában pozitív kicsengéssel lehet a „maffiát” emlegetni: azokra az alapítókra és tulajdonosokra szokták ezt rásütni, akik már felépítettek egy sikeres céget, jó pénzért eladták, majd a kiszálló után a tapasztalatukat visszaforgatják befektetőként, tanácsadóként, vagy például beülnek a következő generációs startupok vezető pozícióiba, ahogy arra nemrég itthon is láttunk példát.
Az egyik leghíresebb ilyen banda a Paypal maffia, akik nélkül nehezen lehetne elképzelni a Szilícium-völgyet, és olyan neveket tudhat a soraikban, mint Peter Thiel és Elon Musk. Az 1999-ben alapított online fizetési szolgáltatót (eredeti nevén X.com) 2002-ben vásárolta fel az Ebay, az alapítók és korábbi alkalmazottak később olyan techcégek alapításában és felépítésében vettek részt, mint a Tesla, SpaceX, Facebook, Youtube, Palantir Technologies, Linkedin, Reddit, Yelp, és még sorolhatnánk. De ez kisebben is működik: a ma már Kelet-Európa startup-kirakatnemzetének számító Észtország cégeinek hatalmas lökést adott, hogy miután a Skype-ot megvette a Microsoft, a kulcsemberek beültek a következő hullám cégeibe fejlesztőként, tanácsadóként, befektetőként, vagy épp társtulajdonosként.
A Startup Hungary megalapítása tulajdonképpen a magyar maffia régóta várt intézményesülése.
Az alapítói között ott vannak a magyar startupszíntér kulcsfigurái, már exitált vállalkozók, befektetők és jelenleg is építkező startupok alapítói:
- Árvai Péter, a Prezi társalapítója és jelenlegi CEO-ja
- Balogh Péter, az ő nevéhez fűződik az NNG, jelenleg a Baconsult angyalbefektetőcég és inkubátor vezetője
- Fehér Gyula, az IBM-nek eladott Ustream társalapítója, majd Oktogon Ventures néven saját befektetőcéget alapított
- Györkő Zoltán, aki a Balabitot adta el mintegy százmillió dollárért a One Identity-nek,
- Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, a Budapest School alapítója
- Horváth Dorka, a Bookr Kids társalapítója és CEO-ja
- Lakatos Dávid, az első startupját, a Soldot a Dropbox vásárolta fel, most a megfizethető 3D-nyomtatókat készítő, unikornis státuszú Formlabs termékfejlesztési vezetője
- Orosz Bálint, a Distinction alapítója, amit a Skyscanner vásárolt fel, majd A3 Ventures befektetőcéget vitte és a dokumentumszerkesztő Craft alapítója
- Ozsvald Eszter, a Yoganotch alapítója
- Pistyur Veronika, a Bridge Budapest alapítója, és az Oktogon Ventures CEO-ja és társalapítója
- Prekopcsák Zoltán, a Radoop adatbányász-cégét anno a RapidMiner vásárolta fel 2014-ben, jelenleg a Prezi adattudományért és analitikáért felelős igazgató-helyettese
- Vinnai Balázs, aki társalapítóként a banki szoftvereket fejlesztő IND-et 2014-ben eladta a Misysnek, a Codecool programozósuli társalapítója, a pénzügyi szoftvereket fejlesztő W.UP befektetője és elnöke.
Az alapítók nyitva hagyták a kaput, hogy további tagokat is beválasszanak maguk közé szintén alapítói jogokkal, így elképzelhető, hogy egy-két év után bővülni fog ez a 12 fős kör.
Biás Csongor, a szervezet vezetője elárulta, hogy nem titkoltan az észt modell (EstonianMafia) lebegett a szemük előtt példaként a szervezet létrehozásánál. Hozzátette, hogy nemzetközi példák igazolják, hogy akkor tud hatékonyan működni egy ilyen csoportosulás, ha a helyi vállalkozók kezében van az irányítás, és emellett vonnak be olyan fontos szereplőket, mint a startupokat támogató nagyvállalatokat, inkubátorokat, egyetemeket, állami és civil szervezeteket.
Így jött képbe a Google Magyarország is, aki tudomásunk szerint már egy ideje kereste a lehetőséget, hogy szerepet vállaljon egy hasonló magyar startupszerveződésben. A Startup Hungary létrejöttében is kulcsszerepet vállaltak, melléjük csatlakozott még támogatóként az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért és a Design Terminál. A támogatókon túl is keresni fogják az együttműködési lehetőséget szakmai partnerekkel, egyéb támogatókkal, önkéntesekkel és szponzorokkal egy-egy ügy vagy program mentén.
A szervezet alapítványi struktúrában fog működni, független csoportosulásként. A szakmai munkát egy hatfős kuratórium fogja felügyelni, három tag az alapítók közül kerül be, és egy-egy embert delegál a Google, a Design Terminál és az IVSZ. Az első három évben a kuratórium elnöke Halácsy Péter lesz, az alapítók közül Pistyur Veronika és Györkő Zoltán ül be mellé, a névsort pedig Bíró Pál, Jónás László és Wenczel Richárd teszi teljessé.
Minél több magyart a Y Combinatorbe
A szervezet tartalommal való megtöltéséért Biás és a tizenkét alapító felel, a tevékenységük főbb csapásirányai a közösségépítés, a szemléletformálás, és szakmai érdekképviselet körül forog. Leszögezik, hogy az első időszakban biztosan az első kettőn lesz a nagyobb hangsúly, az lesz a fókuszban, hogy a közösség nagy részét lefedjék a programjaikkal, és bevonják őket a tevékenységeikkel – szakmai eseményekkel, klub jellegű p2p önképzőkörökkel, informális, meghívásos vacsorákkal és egyéb szemléletformáló programokkal.
Apropó szemléletformálás: ez alatt azt értik, hogy a vállalkozók előtt ne az lebegjen elsődleges célként és a siker mérőfokaként, hogy minél hamarabb befektetőt találjanak, hanem hogy egyből nemzetközi piacra lőjenek, és minél többen kerüljenek be például a világ legjobb inkubátorának, a Y Combinator programjaiba – amire ha ritkán is, de akadtak példák. Ehhez tartozik még, hogy hitelesen mérni akarják a magyar startupközösség teljesítményét, amiről évente jelentést készítenek.
„Érdekképviseletet majd akkor tudunk hatékonyan végezni, ha már felépült egy erős, megkerülhetetlen, releváns javaslatokat megfogalmazó közösség” – mondja Biás Csongor. Itt elsősorban a bürokratikus akadályok lebontására, a piacszabályzási, cégalapítási keretek hatékonyabbá tételére gondolnak.
„Az állam, mint az ökoszisztéma egyik fontos szereplője sokat tud azért tenni, hogy Magyarországon könnyű legyen startupot létrehozni, fejleszteni, nemzetközi piacon sikerre vinni. Ebben szeretnénk együtt dolgozni, gondolkozni az állami szereplőkkel is. Az államra (értve ez alatt Brüsszelt is) elsősorban szabályozóra tekintünk, és nem finanszírozóra; szerencsésebbnek tartjuk a piaci alapú finanszírozást. Azért szeretnénk dolgozni, hogy az országban sokan képesek legyenek nagy hatású cégeket létrehozni.”
Az első munkájukat például Margrethe Vestager Európai Bizottsági alelnöknek, digitális ügyekért és versenyjogért felelős biztosnak címezték az EU-s források hatékonytalanságáról, benne javaslatokkal, mivel lehetne fejleszteni az uniós innovációtámogatás finanszírozását.
Bár a három alapítópartner három év alapműködésre elegendő forrást biztosít az alapítványnak, de a szervezet saját erőből tervez önfenntartóvá válni, hogy ne a pályázatoktól és támogatásoktól függjenek. Több üzleti modellt is fontolnak, az egyik irány, ami a terítéken van, egy olyan think tank kialakítása, ami tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt az egyes ökoszisztéma-szereplőknek, például startupok felé nyitó nagyvállalatoknak.
