Amerikai idő szerint hétfőn nap közben leállt a Facebook és a cég által felvásárolt összes platform. 2008-ban volt példa hasonló összeomlásra, akkor az oldal egy napig nem volt elérhető – de akkor még nem az a globális szörnyeteg volt, mint ma. Nem is jöhetett volna rosszabbkor mindez Mark Zuckerbergnek.
Amerikai idő szerint hétfőn délben globálisan elérhetetlenné vált a Facebook közösségi oldal valamint a tulajdonában lévő többi platform, így az Instagram, a Messenger és a Whatsapp.
A közösségimédia-óriás szégyenszemre Twitteren adott ki közleményt.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy néhány embernek (sic!) gondjai vannak a Facebook alkalmazás elérésével. Dolgozunk azon, hogy a lehető leggyorsabban visszaálljunk a normális kerékvágásba, és elnézést kérünk az esetleges kellemetlenségekért!” – írták. Az ilyen típusú leállás nem ritka, csak nem ekkora méretben és ennyi ideig: az oldalak órákig globálisan elérhetetlenné váltak.
Magyar idő szerint éjfél után nem sokkal vált elérhetővé újra a Facebook. A platformok 6 órán át nem működtek.
A hétfői kereskedési napot a New York-i tőzsdén a Facebook komoly mínusszal zárta, de nem elsősorban a leállás miatt, persze nem jött jókor, hogy a platformok teljesen lehaltak. A jegyzés végül 326,23 dolláron zárt, ami 4,9 százalékos veszteség egyetlen nap alatt (335,53 dolláron kezdte a napot a papír).
Mark Zuckerberg vagyona egyetlen nap alatt közel 6 milliárd dollárral csökkent a Facebook-papírok árának esése miatt.
(Zuckerberg így is az ötödik leggazdagabb ember a világon, vagyona 4,8 százalékos csökkenés után 116,8 milliárd dollár az amerikai Forbes kimutatása szerint.)
Mark Zuckerberg a Facebbok alapítója a cég fejlesztői konferenciáján.
Véget ért a pénzbőség kora, vesztenek is rajta a tech milliárdosok
A vezető részvényindexek mind estek tegnap New Yorkban, a technológiai részvényekkel megpakolt Nasdaq a leginkább (2,2 százalékos mínusszal zárt), elsősorban az Amazon és a Facebook vesszőfutása miatt.
A technológiai papírok már a múlt héten is estek, a Nasdaq a legnagyobb heti veszteségét szenvedte el február óta, annak ellenére, hogy pénteken végre némi emelkedéssel zárt. A hétfő sem indult jól számukra, már a nyitásban pirosra váltott a tőzsdei tickerjük.
Az inflációs nyomás nagy az amerikai gazdaságon is, miközben a jegybank szerepét betöltő Fed eddig mennyiségi lazítással juttatta olcsó forráshoz a járvány miatt visszaeső gazdaságot, ez a korszak véget ért. A gazdaság felpörgésével és a járvánnyal kapcsolatos piaci félelmek eltűnésével emelkedett a foglalkoztatottság, megnőtt a fogyasztás, tehát számos olyan tényező, ami felfele hajtja az árakat. Az infláció tartós megjelenése Amerikában is újdonság, a jegybank pedig behúzta a kéziféket.
Az olcsó pénz eddig gyorsan kötött ki a tőzsdéken, elsősorban a járványt kevésbé megszenvedő tech papírokba áramlott friss tőke, ami jó magasra fújta az árfolyamokat. Az inflációs félelmek ugyanakkor inkább a reáleszközök felé hajtják a befektetőket most már, nem is meglepetés, hogy a technológiai papírok árfolyama lejtmenetbe kapcsolt (ez alól egyelőre csak a Tesla jelentett kivétel).
Az árfolyam emelkedés elfedett az elmúlt évben több olyan rendszerszintű problémát, ami rendre előkerül a Facebook kapcsán: adatkezelési hiányosságok, nevetséges belső szabályozás, monopol piaci helyzet.
Arról pedig ma már nem is nagyon beszélünk, hogy az ausztrál kormánnyal való vitája miatt, a Facebook idén februárban, vagyis a járvány kellős közepén kapcsolt le egy egész kontinenst a hálózatáról. Közben máshol teret engedett az álhíreknek, amelyek komolyan hátráltatták a járvány elleni védekezést.
Ehhez szükséges némi magyarázat: a Facebook üzleti modellje leegyszerűsítve arra épül, hogy a felhasználók minél több interakciót hajtsanak végre. Platformként pedig azzal takarózott eddig, hogy a tartalomra nincs ráhatása, miközben a jellegük miatt is jobban, virálisan terjedő álhírek a cég számára kifizetődőek, legalábbis rövid távon, hiszen azokat jóval többen kommentelik, osztják meg, vagyis több interakciót váltanak ki. A Facebooknak tehát mindegy, mi fut meg a platformon, csak minél több adatmorzsát tudjon lecsípni a lájk és megosztás gombot nyomogató júzerektől. Egyre több belső jelentés szól arról, hogy azzal Mark Zuckerbergék is tisztában vannak, hogy az álhírek jobban terjednek, és amíg üzleti érdekük nem szól ellene, nem is tesznek ezek ellen semmit. Ez ügyben egyre nagyobb a (társadalmi és politikai) nyomás a cégen, aminek belső szabályozórendszer felállításával próbált elébe menni, egyelőre nem sok sikerrel.
A hagyományos média üzleti modelljére írt jogi szabályozás sem az amerikai, sem az európai piacokon nem tud mit kezdeni a Facebook platformjellegével (nem állít elő tartalmat, de mégis a hirdetési piacról él), a végül elfogadott ausztrál szabályozás mutathat utat. Az Európai Bizottság már vizsgálja, hogyan tudná ennek logikáját átültetni az európai versenyjogba.
Kiszivárgó belső jelentések: a Facebook pontosan tudja, mennyire káros tud lenni
Mulatságos belegondolni, hogy volt, amikor Mark Zuckerberg az amerikai szenátus kereskedelmi bizottsága előtt magyarázta, hogy nincs monopol helyzetben a cége. Most, amikor a platform összeomlott, nem elérhető a Facebook, az Instagram, a Messenger és a Whatsapp sem.
Ami talán mindennél jobban megmutathatja a technológiához nem értő honatyáknak is, mennyire uralta el saját piacát Mark Zuckerberg cége.
És erről a cégről egyre meredekebb történetek derülnek ki. Frances Haugen, a vállalat korábbi termékmenedzsere olyan belső dokumentumokkal látta el az amerikai sajtót nemrég, amelyek állítása szerint bizonyítják, hogy az amerikai cég tisztában van a termékei által okozott károkkal.
Haugen azt állítja: a Facebook saját kutatása is azt mutatta, hogy
a platform fokozza a gyűlöletet és a félretájékoztatást, fokozott polarizációhoz vezet, valamint hogy az Instagram kifejezetten károsíthatja a tizenéves lányok mentális egészségét.
Utóbbi tanulmány létéről korábban a Wall Street Journal is kimerítő részleteséggel számolt be, a Facebook és az Instagram igyekezett terelni, és leállították az Instagram Kids fejlesztését.
Megnyílhat az út a feldarabolás előtt?
A regnáló demokrata adminisztráció az elnökválasztási kampányban hevesebben ment neki a nagy technológiai cégeknek, egyelőre alábbhagyott a buzgalom, legalább is nyilvánosan, bár Biden azért ekézi őket néha.
A Federal Trade Commission (ez egy, az amerikai kormánytól függetlenül működő hivatal, melynek vezetőjét az elnök nevezi ki, tagjai a pártok delegálják) viszont újra benyújtotta Facebook-ellenes keresetét, amiben éppen a közösségi óriás korábbi felvásárlásait támadják. Amennyiben a jogi procedúra a javukra dől el, az utat nyithat a közösségimédia-óriás feldarabolása előtt is. Nem lesz egyszerű menet.
Piaci elemzők szerint az árfolyam további esésére lehet számítani ebben a piaci környezetben, ami újra felerősíthető a Facebookkal szembeni egyéb kritikákat is (amíg csúcson volt az árfolyam, ez nem sok mindenkit mozgatott meg).
A Facebook lobbierejét sem persze kell félteni és egy korábbi bírósági ítélet is segítheti őket az antitröszt-ügyekben. Ugyanakkor az is egyre biztosabbnak látszik, hogy Zuckerbergnek is foglalkoznia kell azzal, hogy hosszú távon ne kezdhessék ki a piaci szabályozással a cégét, meg kell tudnia mutatni, milyen hosszú távú fundamentumok vannak a Facebook-papírok tartása mellett. Főleg, ha nyugodt léptekkel akar megindulni a metaverzum kiépítése felé. Utóbbi terv önmagában is ijesztőnek tűnik, pláne, ha belegondolunk, mi lesz, ha az is összeomlik pillanatok alatt.
