Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Kép: Facebook

Kedves Facebook, így teszed tönkre a demokráciát

Rájár a rúd a Facebookra: az Instagram- és Whatsapp-felvásárlásait támadó amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) mellett számos kritikára és nyomozásra kell reagálnia a vállalatnak. Van is miért bocsánatot kérnie – szabályait állítólagosan nem egységesen érvényesíti; az Instagram káros hatásairól már Zuckerberg is tud, mégsem csinál semmit; algoritmusa és hirdetési rendszere pedig tompíthatja a demokratikus, nyílt társadalmi vitákat. A Wall Street Journal részletes oknyomozó riportsorozatában támadta a közösségimédia-óriást, és az idei budapesti Brain Baron is forró téma volt a Facebook kártékony működése.

Ki felel azért, hogy a közösségi médiában mely üzenetek juthatnak el több ezer emberhez, és melyek azok, amikről szó sem eshet? Meddig terjed a szólásszabadság hatalma, és valóban korlátozzuk azt, amikor Donald Trumpot kitiltjuk több népszerű platformról is? Miért nem csinál semmit a Facebook a vitát tompító algoritmusával, és az Instagrammal, ami kifejezetten káros a gyerekekre?

Bőven akad kérdés a Facebook-témakörben, még akkor is, ha nem egy-egy szigorúan üzleti lépését vizsgáljuk (ahogy azt az FTC is közel egy éve teszi). Körbejártuk a legfontosabbakat, amit érdemes tudni Zuckerberg háza tájáról.

Egyenlőbbnél is egyenlőbbek

Ha azt gondolnánk, hogy ugyanúgy igaz mindenkire az a bizonyos apróbetűs szöveg, amit regisztrációkor (természetesen látatlanban) leokézunk, már ott hatalmasat tévedünk a Facebook javára. A platform ugyanis a WSJ és a The Verge szerint az XCheck (ami az angol cross check, keresztellenőrzés kifejezésből kapta a nevét)

VIP módon kezeli a fontosabb, nagyobb követői bázissal rendelkező felhasználóit.

Zuckerbergék célja ezzel a PR-kereszttűz elkerülése lehet, így olyan tartalmak is maradhatnak bizonyos felhasználók esetében, amit amúgy másoktól eltávolított volna a platform.

Kevesen tudják, de nem titkolta a Facebook, hogy a nagyobb fiókok aktivitását külön moderátorokkal vizsgálja. Az viszont új, hogy a bejelentések kilencven százalékát esetükben nem is vizsgálja felül a vállalat – arról nem is beszélve, hogy egy-egy felülvizsgálatot is pozitív irányba billenthet a VIP-státusz. Fotó: Annie Spratt, Unsplash

Az XCheck eredetileg egy minőségi tartalmakat szűrő manuális kontrollként lett bevezetve a platformra, hogy a nagyobb horderejű fiókokat felülvizsgálja tömeges bejelentések esetén. Egy-egy bejelentés ilyenkor egy jobban képzett moderátorhoz kerül, aki felülvizsgálja, valóban sérti-e a poszt a Facebook szabályzatát.

A WSJ-hez eljuttatott dokumentumok szerint azonban az XCheckhez kerülő bejelentések tíz százalékát vizsgálják meg ténylegesen.

Az XCheck hibáit élvezhette Donald Trump és fia és a 2020-as demokrata előválasztáson induló szenátor, Elizabeth Warren is. A Facebook szerint

az XCheck-programot érintő kritikák jogosak, és ígérik: dolgoznak az ügyön.

Az ügyet már a külsős szakértőkből álló, Zuckerbergéktől függetlenül működő Facebook Oversight Board is vizsgálja, írja a Forbes.com.

Extrém tartalmakkal sokkol az algoritmus, hogy tovább böngéssz

A Facebook-kérdéskör az idén szeptemberben a Millenárisra visszatérő Brain Bar színpadán is forró téma volt: Yaël Eisenstat, a CIA volt elemzője és a Facebook volt munkatársa; Alan Rusbridger, a Guardian volt főszerkesztője és az Oxfordi Egyetem egyik kollégiumának jelenlegi vezetője; a blokklánc alapú fájlmegosztó és fizetési hálózat, a LBRY és az Odysee videómegosztó portál ügyvezető igazgatója, Jeremy Kauffman, valamint Gladden Pappin, a University of Dallas politológia professzora feszegette a közösségi óriás társadalomra gyakorolt hatásait.

A volt CIA-ügynök, Yaël Eisenstat komolyabban körülbelül hat éve kezdett el foglalkozni a demokrácia és a közösségi média egyre kérdőjelesebb kapcsolatával: furcsállta, hogy az – eddig is eltérő véleményű, de egymásra nem ellenségként tekintő – amerikai közösségek között egyre kevesebb lett a politikai-társadalmi diskurzus. Ez szerinte főként a mára már aggasztó méreteket öltő, a nyilvános vitát teljesen leuraló Facebook algoritmusának köszönhető:

Zuckerberg platormja ugyanis algoritmusaival inkább olyan tartalmakat – így véleményeket – ajánl a felhasználóinak, amikkel azokat a képernyőhöz ragasztja.

Emiatt saját véleménybuborékunk oldalán találkozunk egyre szélsőségesebb tartalmakkal, ami a demokratikus diskurzust már közvetlenül rombolja.

Eisenstat a politikai hirdetésekkel kapcsolatosan is komolyan bírálta egykori munkaadóját – szerinte a közösségi óriás számos eszközzel teszi lehetővé a burkolt politikai üzenetek propagálását: a felhasználók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy amit látnak, az valójában fizetett bérvélemény.

Yaël Eisenstat a CIA és – az akkor még alelnökségi tisztséget betöltő – Joe Biden tanácsadójaként is dolgozott, ez után kezdett el aktívan foglalkozni a Facebook kontra demokrácia témakörrel. Fotó: Yaël Eisenstat

Azzal biztosan nem lehet vádolni Eisenstatot, hogy saját érdekből beszél: a Facebookot hat hónap után hagyta ott, korábban ugyanis a politikai hirdetéseket felügyelő Global Elections Integrity Ops részlegének vezetése közben jött rá arra, hogy a Facebooknak egyáltalán nem érdeke a választások integritásának biztosítása.

„A valós probléma az, hogy a Facebook a hazugságok felnagyításából és veszélyes, célzott hirdetési eszközök eladásából profitál. Ezzel teszi lehetővé a politikai szereplőknek, hogy az információs háborúzás új szintjére lépjenek

– írta Eisenstat a The Washington Post hasábjain nem sokkal a felmondása után. Hozzátette: a Facebook üzleti modellje kizsákmányolja az adatainkat, hogy így a hirdetők személyre szabott üzenetekkel célozhassanak és manipulálhassanak minket, mindenkinek az igazság egy-egy eltérő verzióját mutatva.

Ezt a status quo-t akarta megváltoztatni Eisenstat, de a demokráciát segítő ötleteit nem nézték jó szemmel Zuckerbergék: „Nem volt erre étvágyuk, meg is vádoltak azzal, hogy zavart keltek.”

Tudják, hogy baj van vele, de nem változtatnak

Zuckerberg a Facebook algoritmusát 2018-ban változtatta meg, akkor még egy egészségesebb közösségi teret vizionálva. Akkoriban úgy fogalmazott, hogy a felhasználók közötti köteléket akarja elmélyíteni a (mentális) jólétük javításával, a barátok és a családok közti interakciók növelésével. A végcél azonban mégiscsak a felhasználók aktivitásának felpörgetése volt,

ezt pedig, úgy tűnik, nyugodt hangulatú közösséggel nem lehet turbózni.

A Brain Baron az algoritmus ellen felszólaló Eisenstat kritikáira igazol rá a Wall Street Journal riportja is: a Facebook belsős dokumentumai szerint is tudtak a bakiról, az ígért változás – habár az aktivitást tényleg lendítette – pont az ellenkező hatást érte el.

Zuckerberg óriása egészségesebb helyett csak dühösebb lett.

Főként a tinikre káros az Instagram, a Facebook azonban ahelyett, hogy javítana, egy Instagram for Kids alkalmazással rukkolt elő. Mindenki, köztük a szabályozók is utálják: az amerikai Capitoliumban is el akarják tüntetni az applikációt. Fotó: Kate Torline

A számokkal elégedett Zuckerberg ráadásul a belsős figyelmeztetések ellenére sem volt hajlandó változtatni, mert a platform aktivitása látta volna a kárát az ügynek. A Facebook hivatalos álláspontja szerint bármelyik algoritmus hibája lehet a kifogásolható vagy káros tartalmak előtérbe helyezése, azonban ők mindent megtesznek, hogy megszüntessék a problémát.

Hasonlóan hárítanak a Facebooknál az Instagram-ügyben is: hiába tudja mindenki a vállalatnál, hogy az alkalmazás toxikus a gyermekekre – főként a tizenéves lányokra –, az amerikai Kongresszusnak is kedvezőbb képet festettek az applikációról. Az Instagram fiatalokra gyakorolt hatásairól készült belsős kutatásaikat ráadásul hiába kérik akadémikusok és a törvényhozók egyaránt, Zuckerbergék nem hajlandóak megosztani a nyilvánossággal az eredményeket.

A Facebook hivatalos válasza szerint a negatív hatások nem széleskörűek, és amúgy is nehéz lenne őket kiszűrni,

kutatásuk pedig túl értékes ahhoz, hogy megosszák a piaci szereplőkkel.

Veszélyt jelent a hatalmas politikai elfogultság

Jeremy Kauffman heves ellenvéleményként mélyíti a társadalmi Facebook-vita kérdéskörét: szerinte a Brain Baron felszólaló Eisenstat teljesen fordítva éli meg aggodalmát, hiszen sokkal inkább fenyegeti a demokrácia a közösségi médiát, mint a nagyra nőtt platformok a demokráciát.

Az ugyanis nem járható út, hogy az államok korlátozzák a közösségi médiát, hiszen ez az alapvető jogainkat – többek között az egymással való szabad kommunikációhoz való jogot – károsítaná.

A Brain Baron is elég élesen nekiment Eisenstat véleményének Jeremy Kauffman, később a volt Guardian-főszerkesztő Alan Rusbridgert is támadta. Fotó: LBRY

Kauffman szerint hatalmas a politikai elfogultság, és egy elit dönt arról, mi az, ami a platformokon maradhat, és mi az, aminek mennie kell – és még csak a profitvadászat sem lehet az érve senkinek, hiszen Trump kitiltása után a Twitter és a Facebook részvényeinek értéke is csökkent.

Kauffman közvetlen érdekeltsége miatt állhat szemben a szabályozás fenyegetéseivel: szerinte egy-egy állam nem szólhat bele abba, hogy a platformok hogyan és milyen keretrendszerben működnek, hiszen az már szándékos és kikényszerített kontroll lenne.

Pozitív cikkeket nyom az arcunkba, hogy tompítsa a rossz hírnevét

Anyalapunk, a Forbes.com is tudósított arról, hogy Zuckerbergék a Facebookról szóló pozitív híreket részesítik előnyben a platformon – és ezért már tennének is. A Facebook ugyanis

a felhasználók hírfolyamában jelenítene meg a közösségi oldalról szóló pozitív híreket, hogy így javítsa az elmúlt években rohamosan romló hírnevét.

A „Project Amplify” nevű, tesztfázisban lévő programot Zuckerberg augusztusban hagyta jóvá, ezzel a nagyvállalat több, magas pozícióban lévő munkatársát is sokkolta. A projektet három amerikai városban tesztelték,

olyan cikkeket kiemelve, amik a Facebook legújabb innovációira hívják fel a figyelmet.

Wakeboardon száguldozik egy Amerika-zászlóval a kezében. Az Egyesült Államok vadkapitalizmusa szorítaná legkevésbé korlátok közé a Facebookot – Zuckerbergnek azonban egyre többször gyűlik meg a baja a kormánnyal és a fogyasztókat védő szervezetekkel.

A Project Amplify-ról egyelőre nem tudni, mennyi ideig, milyen mértékben és hány felhasználónak hirdette a nagyvállalat jófejségét Zuckerberg. A Forbes.com megkeresésére nem is válaszoltak, a Times-nak azonban szóvivőjük, Joe Osborne elmondta, hogy a platformot pozitív fényben feltüntető posztoknál egyértelműen jelölte a Facebook, hogy tőle származik.

Ez mondjuk olyan sokat nem számíthat, ha a politikai hirdetések átláthatóságával is probléma akad – ráadásul a mögöttes szándékkal nem ismerkednek meg a felhasználók,

azon pedig valószínűleg kevés szem akad meg, hogy miért találunk a Facebookon saját maga által promótált bejegyzéseket.

Nem tudni, mi a megoldás, de szüntelenül keresni kell

A Facebook Oversight Board, azaz az Ellenőrző Bizottság tagjaként Alan Rusbridger többek között Trump kipenderítése mellett is érvel: szerinte az Egyesült Államokban januárban történt capitoliumi támadásokat az egykori elnök szította, emiatt mennie kellett

– de nem véglegesen, a végérvényű kitiltás szerinte is korlátozza a szólásszabadságot.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Facebooknak sokkal felelősségteljesebben kell viselkednie ilyen ügyekben, viszont sem egy embernek (Zuckerbergnek), sem az államoknak nem szabadna megadni ezt a jogkört. Átmeneti válasz lehet a Facebook Oversight Board, aminek most jelenleg 20 tagja van (köztük a Közép-európai Egyetem oktatója, Sajó András is tag). A külső szakértők a közösségi média legnehezebb kérdéseivel foglalkoznak: mit kell eltávolítani, mit lehet fent hagyni, és miért.

Gladden Pappin, a University of Dallas politológia professzora szerint további fenyegetés lehet, hogy a közösségi platformok kvázi állami szerepet töltenek be, anélkül, hogy annak a költségeit viselnék.

Ez pedig már többször látott forgatókönyv: korábban az Egyesült Államokban a privát vasúttársaságok és a telekommunikációs szektor is egy-egy gazdasági fojtópontot tudhatott magáénak, és ezzel kontrollálhatta károsan a piacot.

Ezt a helyzetet meg kell változtatni, és hiába nem tudunk még tökéletes megoldást a problémákra, nem jelenti azt, hogy közös, nyilvános társadalmi diskurzussal nem kereshetnénk – tette hozzá Eisenstat a Brain Baron.

Oszd meg!