Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Egy kapavágással ma elindul Mészáros legnagyobb nemzetközi gigaprojektje

Épül a gigabank, zsebben a fél országot ellátó energiacégek – és ma elkezdődik a terepen a Mészáros Csoport harmadik gigaprojektje a három legfontosabb közül. Ez az Opus már nem az, ami 3 éve volt, de az államilag finanszírozott projektek még mindig fontosak a számára. Különbség, hogy ezt a cechet majd Pekingnek kell megfizetnünk, és egyáltalán nem biztos, hogy megtérül a gigaberuházás.

Várkonyi Andrea És ezt lehet? című új könyvéről az ember könnyen asszociálhat új férje, Mészáros Lőrinc elmúlt években történő gazdasági térhódítására. Utóbbi motorja sokáig az állami tendereken taroló Mészáros és Mészáros Kft. és a cégből felvett hatalmas osztalékvagyon volt.

A mára közel 300 céget összefogó birodalommá terebélyesedett Mészáros Csoport már nem csak az építőiparról szól. Alakul az OTP-kihívó nagybank, az elismert piaci szereplőket sorra leigazoló Magyar Bankholding, és a Tigáz és a Titász felvásárlásával az energetikában is hatalmasat léptek előre.

Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc (középen) egy, a héten tartott díjátadón. Balra Vida József, a Bankholdingba olvadó Takarékbank vezére. Fotó: Mészáros Csoport
Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc (középen) egy, a héten tartott díjátadón. Balra Vida József, a Bankholdingba olvadó Takarékbank vezére. Fotó: Mészáros Csoport

Mészáros ma már fogyasztói márkákat is épít, saját magáról elnevezett cégcsoportjának immár új logója van. Arculatot és részben nevet változtatott a Tigáz és a Titász is: előtagként a nevükhöz rakták a Mészáros meggazdagodásához elengedhetetlen tőzsdei cég nevét, az Opust. 

Az Opus Global anno úgy lett a magyar médiapiac egyik legfontosabb szereplője (a Mediaworks megszerzésével), hogy egy ideig csak sejteni lehetett, hogy Mészáros áll a hátterében. (Az állami segítséggel feltőkésített, járadékvadász elitről sokat elmond az is, hogy egyszerre és ingyen ajándékozták médiaportfóliójukat egy kormányközeli alapítványnak – élükön Mészáros Lőrinccel). A leggazdagabb magyar előszeretettel jelent meg úgy a cégekben, hogy előtte bizalmi emberei egyike vette nevére az új jószágot, de a területfoglalás ma már inkább tőkealapokon keresztül történik, ahol a befektetőket (tehát a tulajdonosokat) „jótékony” és törvény adta homály fedi.

Az Opus jelképesen is maga Mészáros

A tőzsdén kívüli ügyletekkel, a saját privát cégek apportjai révén – és a zárt körben kibocsátott és Mészáros által lejegyzett részvényekkel – hatalmasra hizlalt Opus Global megtestesít mindent, ami nélkül ma Mészáros nem lehetne dollármilliárdos. Kívülről az Opus zajos tőzsdei sikernek is tűnhet, miközben terjeszkedéséhez a magyar állam elengedhetetlen volt. Tenderek, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások, olcsó állami források (hitelek, kötvények vagy egyszerűen csak vissza nem térítendő támogatások) bőven kellett ahhoz, hogy az Opus befektetett eszközei elérjék a 335 milliárd forintos szintet.

Azt, hogy mindez nem teljesen piaci alapon épült jól mutatja, hogy az eredeti célt, a Magyar Telekom tőzsdei kapitalizációját (443 milliárd forint) nem sikerült elérni. Az Opus jelenleg bőven ez alatt van (171,5 milliárd forint).

A Mészáros-sztori szempontjából fontosabb fejlemény, hogy az Opus márka most számlalevelekre kerül, így pedig folyamatosan távolodhat attól a keletkezéstörténettől, ami miatt a befektetők eddig óvatosak voltak a cég papírjaival.

Az Opus már nemcsak egy, a NER-elit által ácsolt tőkepiaci konglomerátum, hanem egy márka, ami fogyasztókon keresztül legalább 1,2 millió magyar háztartásban jelenik meg. Nem szabad ezt az átalakulást alábecsülni.

Kínai partnerekkel, főleg kínai pénzből

A robosztus hazai terjeszkedés továbbra sem csapott át zajos nemzetközi sikerekbe, egyedül mezőgazdasági cégeik tudnak erősebb exportot felmutatni. Mészárosék azonban egy komoly nemzetközi projektben kaptak fontos szerepet: a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésében. 

Ez jól mutatja azt is, hogy az Opusban egyáltalán nem szorult háttérbe az építőipar, inkább a többi terület kezd felnőni hozzá.

A projekt ma az ünnepélyes alapkőletétellel és egy kapavágással ténylegesen útnak indul.

A Budapest-Belgrád projekt egyik kulcsszereplője a Felcsútra bejegyzett, direkt erre a nagyberuházásra létrehozott RM International Zrt., tulajdonosaik a Mészáros és Mészáros Kft. és az R-Kord Kft. A két cég alkotja a Mészáros Holdingot, aminek 51 százalékát még korábban az Opus tőzsdei óriásba apportálták (közvetetten tehát az Opus a projektcég 51 százalékos tulajdonosa, a többi pedig közvetlenül Mészárosé).

Az RM International két kínai céggel konzorciumban nyerte el az összesen 750 milliárd forintra rúgó beruházást, a teljes projektet a magyar állam és a kínai Eximbank finanszírozza.

A magyarországi szakaszra a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. írta ki a tendert, ebben a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. csupán 15 százalékkal, míg a Kínai Népköztársaság 85 százalékkal van jelen (hogy Brüsszelnek is megfelelő legyen a kiírás, formailag a MÁV a megrendelő, de a projektet már a vegyesvállalat menedzseli). A tulajdonosi arányok azt is megmutatják, ki mekkora erővel vesz részt a finanszírozásban.

Az ország jelenleg zajló, legnagyobb (vasúti) projektje 85 százalékban kínai hitelből épül meg.

A vegyesvállalat választotta győztesnek a CRE Konzorciumot, amiben az RM International mellett ott van még a már említett két kínai szereplő, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. – mindkettő a kínai állami vasút képviselője a projektben.

32,2 milliárdos előleg a MÁV-tól Mészároséknak

A vonal magyar oldalán 166 kilométer szakaszt kell majd átépíteni, ezen 160-nal mehetnek majd az akár 740 méter hosszú vonatok.

A konzorcium, és így az RM International feladata a magyar szakasz, azaz a Soroksár–Kelebia közötti rész újjáépítése, fejlesztése, kivitelezése lesz.

Szimbolikus, hogy miközben ez az Opus legnagyobb nemzetközi projektje, valójában megállnak az országhatárnál.

A tender összköltségeit tekintve Mészárosnak így sincs oka a bánkódásra. A munka a tervezéssel már tavaly júliusban elindult, vagyis a projektcég „életre kelt” és ez már a beszámolójából is látszik. A társaság pénzkészlete jelentősen nőtt már tavaly, mivel

a megrendelővel (MÁV Zrt.) kötött szerződés értelmében Mészáros cége 10 százaléknyi, összesen 103,9 millió dolláros előleget kapott.

A forintosítva 32,2 milliárd forintot bankbetétbe helyezték. Maga az RM International is fizetett a szállítóinak előleget, de csupán 1 milliárd forintot.

Nem ez az első eset, hogy a magyar állam fontos infrastrukturális projektet bíz Mészárosékra és mellé jelentős előleget is ad a munkára.

Az világos, hogy Mészároséknak és Pekingnek miért jó

Az ünnepélyes alapkőletétellel ma elkezdődik a munka a terepen is. Ha a beruházás elkészül, a Budapest és Belgrád között közlekedő személyvonatok menetideje a mostani nyolc óráról a felére csökken.

A projekt igazi jelentősége azonban nem ez.

A megépült szakasz a leggyorsabb teherszállítási útvonalat kínálja majd Nyugat-Európa és a görög kikötők (elsősorban Píreusz) és a Távol-Kelet között, ez pedig egyértelműen Kína kül- és gazdaságpolitikai érdeke.

A beruházás teljes összege – az erre felvett hitel kamataival együtt – elérheti a 750 milliárd forintot, amiben már benne van a vasútvonal kínai tehervagonjainak megfelelő bővítése is. Hogy mindez megéri-e, pláne úgy, hogy a projektet a magyar adófizetők állják, az erősen kétséges. A kínai áruk az adriai kikötőkön keresztül is elérik Nyugat-Európát, azaz a nagyobb részt kínai hitelből fizetett vasútvonalnak lesz versenyképes alternatívája. A projekthez készült megvalósíthatósági tanulmányt a kormány titkosította. Miért? Mert ezt is lehet.

Oszd meg!