Az RTL Klub péntek esténként jelentkező showműsora, a Cápák között egyik cápája, Balogh Péter hétről hétre elmagyarázza, mi alapján döntenek egy-egy befektetés mellett, és miért utasítanak el másokat. Itt az elemzése a múlt pénteki adásról!
A hetedik adásban erős volt a felhozatal, de kialakult egyfajta nemek harca is.
Két női és két férfi vállalkozó szerepelt, és megint kiderült, hogy az üzletben nincs gyengébbik nem, csak erősebbik igen.
A felkészültség, a számok ismerete, az átgondolt célok és tervek, a határozott, pozitív kisugárzás megint mindent vitt.
1. Skienergie
István a Skienergie beltéri végtelenített sípályát alkotta meg cégével, mely már két helyszínen üzemel – amennyire a helyzet hagyja. Sok pénzt kért, kevés százalékért, azaz nagyon sokra tartotta, amit bedob a buliba. Röpködtek a számok, bele is zavarodtunk rendesen. Elhangzott egy nagy mondás is.
Új cápával indul a Cápák között harmadik évada
Valaki vett volna tőle gépeket, ezekért 400 milliót kínált, de a vállalkozó elhajtotta, mert más tervei voltak. Milliárdos, csilliárdos tervei. Ehelyett éves négymilliós forgalom jött össze a két pályából összesen.
Idővel persze kiderült az újabb turpisság. Nem a meglévő és működő cégéből adna részt, hanem egy új, üres céget hoznánk létre. Ebből szereznénk mi sokért keveset. Cserébe ez a cég három éven belül 150 ezer embert utaztatna síelni.
Ritkán hoznak ki a sodromból, de most sikerült. A laza viszony a tényekkel, az álmok, a tervek és a valóság különös elegye és a minden kérdésre ferdén válaszoló vállalkozó kivert egy biztosítékot, valahol nagyon mélyen.
Egy ponton próbáltam megtudni a cég éves árbevételét. István erre azt válaszolta, hogy napi 150 ezer forint, számoljam ki magamnak. Némi unszolás után csak kiderült, hogy négymillió forintról van szó egy év alatt. Ami sehogy sem 150 ezer forint naponta. Még hetente sem.
Bizalom nélkül nem megy
Ami tanulság lehet minden befektetést keresőnek: ez egy bizalmi viszony. Ha bizalom nincs, akkor minden mindegy, nem lesz befektetés. Nem éri meg nagyot mondani. Vagy ajánlott valaki 400 milliót, és a vállalkozót oltották be üzlet ellen, vagy nem is igazán volt ilyen ajánlat, akkor viszont a bizalom száll el azonnal.
Ha egy üzlet még kicsi, az sokkal kisebb gond, mintha a befektető úgy érzi, hogy át akarják verni. Egy asztalra kitett négymilliós árbevétel sokkal kisebb baj, mint egy több perces kellemetlen, mellébeszélős vallatás, amiből ugyanez kiderül. Márpedig kiderül, nincs olyan, hogy ne derülne ki.
Ha ezen túllépünk, és megbocsátunk Istvánnak, akkor még mindig tartogat pár tanulságot: egy befektető a lehető legritkábban akar az új, üres cégbe fektetni, ha van egy már működő.
A befektető nincs ott napi szinten, nem tud és nem is akar mindent kontrollálni – ezért olyan helyzeteket akar teremteni, amikor a vállalkozó és az ő érdekei szorosan egybevágnak. Együtt sírunk, együtt nevetünk.
István és a cápák is frusztráltan távoztak, senki nem élvezte ezt a helyzetet.
2. Flóra Miniwash
Fruzsi a hazai babakocsis közösség meghatározó alakja. Anno ő honosította meg hazánkban a futóbabakocsikat, a sportértékű gyerekzötykölést. Ahogy terjedt a sportág, egyre nőtt az igény ezekre a járgányokra, így bérbeadással kezdett foglalkozni, majd – amíg létezett turizmus – reptéri babakocsi kölcsönzővel erősített.
Viszont egy kölcsönző – ha ad magára – akkor két baba között tisztít, takarít, fertőtlenít. Ebbe aztán annyira belejöttek, hogy megnyitották a Flóra Miniwash babakocsi– és autóülés-mosót. Ez erősen indult, láthatóan találtak valamit, amire van igény. Azóta teltházasan pörögnek, meghódítanák a vidéket, bővítenék a kapacitást.
Cápák között: tavaly 300 milliónyi befektetésről született döntés, új zsűritag debütál idén
A vállalkozóból sugárzik az energia, minden számot fejből mond, minden munkafolyamatot ismer. Az első hónapokban ő csinált mindent is. Ezt becsülöm.
Szerintem egy cégvezető akkor tud sikeresen vezetni, ha mindenhez ért – legalább egy kicsit. Azt is imádtam a sztoriban, hogy saját igényből, saját hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, és onnan egy logikus úton, lépésről lépésre jutott el ide.
Ez azért is fontos, mert minden lépésében hatalmas előnyt jelentett mindaz, amit előtte elért. Ezzel számára egyfajta helyzeti előny jött létre a saját területén, ami akár sokáig segítheti akkor is, ha már lesznek versenytársai a piacon.
Az egyik befektetői kihívás – mint oly sok cégnél a műsorban – itt is az volt, hogy pontosan mibe is fektetünk be és miből kapunk – vagy nem kapunk tulajdonrészt. Egy befektető mindig teljes embert szeretne kapni a pénzéért. A kis birodalom mindhárom tevékenysége a babakocsikhoz kötődik és Fruzsihoz. Külön-külön nehezen is lennének értelmezhetőek. Ha én valakire pénzt bízok, akkor mindenből részesülni akarok, amit ő végez a témában.
A befektetés végül pár csavar és némi alku után megszületett, a Flóra MiniWash tőkéhez jutott. Szabinával együtt szálltunk be, tíz-tíz millió forint befektetéssel 20-20 százalék üzletrészt szerezve.
Mindkettőnknek vannak babás és mamás befektetései, jól illenek a portfólióinkba, ráadásul szeretünk együtt befektetni, közösen dolgozni.
Cápás turpisság
A 20 millió forintunkért 40 százalékot kértünk el Fruzsinától – mindenből amit csinál, viszont adtunk egy opciót is, hogy két éven belül az üzletrészeink felét vissza tudja vásárolni a tíz-tíz millió forintért. Azaz ha jól megy a szekér, akkor mégsem negyven százalékot adott fel a cégéből, csak huszat.
Őszinte leszek. Ezek az ajánlatok igazából kicsit trükkösek, a legtöbb esetben ugyanis az alapítók nem tudnak velük élni.
Cápák között: Kaczur Áron négyévesen autómosószivacsot kapott, ma két cápa tett pénzt a zöld-tech-autómosójába
Egyrészt a cégek pályája sem úgy szokott alakulni, ahogy azt a befektetés előtt elképzeli a vállalkozó. Másrészt még ha jól is megy a cégnek, akkor is csak nagyon ritkán tud ilyen mennyiségű szabad, extra profitot kitermelni. Ugyanakkor mégis ad egy reményt az alapítónak, elfogadhatóbbá teszi a feladott üzletrészt, lenyelhetőbbé a keserű pirulát.
Bullshit nélkül! – klasszikus álláshirdetéssel már nem mész semmire
A műsor utáni egyeztetésekben igyekeztünk ebben egy kis plusz rugalmasságot teremteni, és valahol azt remélem, hogy sikerülni fog Fruzsinak “visszaszereznie” egy kis részt majd tőlünk.
A műsor felvétele óta a jogi munka is lezajlott, a befektetés is megtörtént – és végre elkezdődött a közös munka is.
A Flóra Miniwash babakocsi- és cápamosó lett.
3. Szérum
Lajos élelmiszeripari mérnök, nagy ételcégek gyártási folyamatait dolgozta ki és optimalizálta, több mint 30 éven át. Kedves, kicsit mókás figura, akiről sugárzik, hogy nem csak érti, de imádja is a szakmáját.
Édesapámat juttatta eszembe, amilyen lelkesedéssel és részletességgel mesélt arról, aminek az életét szentelte. Az jutott eszembe, hogy ennyi a boldogság. Megtalálni azt, amiben nem csak jók vagyunk, de szeretünk is, és izgatja a fantáziánkat.
Édesapámtól kaptam ezt is, és felismerem, ha más is ilyen megszállott. Ha a családi konyhából laboratóriumot épít és funkcionális élelmiszerek gyártási folyamatát fejleszti „háztájiba”.
A termék homogén, jó állagú gyümölcslének tűnik. Finom, de nem kimagaslóan az, csak kellemesen. De nem is ez a lényege, ugyanis tökmagolajat, halolajat, kollagént, nyomelemeket tartalmaz. Csupa olyan összetevőt, amit nem triviális egy folyadékban feloldani.
Lajos mégis megcsinálta. Hogy kellemes ízű, az önmagában is bűvészet, mert bizony a halolaj, bármilyen egészséges is, nem finom. Nehezen is veszem rá magam, néha vonakodva rászokom, aztán pár hét után újra le.
Értem én, hogy egészséges, de borzasztó. Na, ezt oldja meg Lajos és a Szérum.
Persze az is hamar kiderül, hogy a sztorinak hiányzik a fele. Bármilyen jó szakember a vállalkozó, ha nem tud eladni, akkor nincs üzlet, nincs befektetés sem. Ugyanis egy befektető nem tud operatív szerepet vállalni egyik cégében sem. Nem lehetek én Lajos marketingje és értékesítője sem – még ha értenék is hozzá, akkor sem.
Zseniális alkalmazott
Ugyanis majdnem negyven befektetésem van, nem jutna rá heti egy óránál több. Abból pedig nem lesz világsiker. Ahhoz, hogy egy cég tőkét tudjon bevonni, egy működő, életképes szervezet is kell, akár kicsiben.
Ilyen módon Lajosnak – még – nem befektetőre, hanem társalapítóra van szüksége. Olyan társra, aki kiegészíti az ő zseniális tudását, aki eladni tud ezen a piacon.
Lakatos István cápatársam úgy fogalmazott, hogy nem mindenkinek muszáj vállalkoznia. Van, akinek elég, ha egy zseniális alkalmazott.
4. Agni’s
Ágnes mosolygós, pozitív aurájú vállalkozó. Ahogy belép, betölti a stúdiót a kisugárzása. Szeretem az ilyen embereket, arra emlékeztetnek, hogy ez a szakma nem a számokról szól igazából, hanem az emberekről.
De Ági nem csak mosolyogni tud, négy diplomás közgazdász, EU-s pályázatíró, 15 éve pénzügyekkel, tanácsadással foglalkozik. Vagyis foglalkozott. Ugyanis a covid alatt egy új dologban próbálta ki magát a spektrum túlsó végén. Saját tervezésű női táskákat kezdett gyártani. Fából és bőrből.
Férjének asztalosműhelye van, de a lézervágó már Ágié. Ezzel vágja egyedi, igazi fából táskacsodáit, melyeket bőrműves ismerőse segítségével bőröz. Az eladásaihoz és főleg a terveihez képest nagyon keveset kér. Ötmillió forintért tíz százalékot kínál a cégéből.
Viszonylag hamar leesik, hogy nem pénzért jött, az van elég. Egy cápát szeretne kifogni, aki segít neki az induló vállalkozásából kihozni a maximumot. Zene füleimnek.
Sokszor úgy beszélnek az elénk kerülő vállalkozók a cégrészekről és befektetésekről, mintha szőnyeggel kereskednénk. Mintha azon múlna a cégük sikere, hogy hány százalékot adnak fel belőle. Amikor például egy Balogh Levente lehet az üzlettársuk.
A pénzt árazzák, cégértéket számolnak. Szerintem pénzből van elég a világban. A legtöbb vállalkozás nem azon bukik el, mert nincs elég pénz – ez csak a látszat. Szerintem a legtöbb vállalkozás azon bukik el, hogy nincs elég tudás, elég tapasztalat benne.
Lakatos István tarsolyában mindig van valami
Szóval Ági és a táskák. Egy közgazdász, pénzügyi szakember, akiből 15 év beszorult kreativitása tört most elő, megállíthatatlanul. A termékek szépek, egyediek, a számok stimmelnek, a vállalkozónő tudatos, felkészült, átgondolt. Külön előnye, hogy ért a cégekhez, tudja, hogy mi az üzlet, eddigi szakmai tapasztalata jól fog jönni az új buliban is.
Sose hittem volna, hogy valaha egy táskatervezőnek teszek majd ajánlatot a műsorban. István csap le Ágira először, meglepően bátorítóan és kedvesen. Neki is megtetszett amit lát, ajánlatot tesz.
István a meglepetések embere, még mindig nem tudom előre megtippelni, hogy mi fog neki tetszeni és mi nem. Én is ajánlatot teszek. Imádom a kreativitást, az alkotást, a modern gyártási eljárásokat és még nincs lézervágóm, hátha most lesz.
Némi alku jön, és én kapufát rúgok.
Megpróbálom magam pozícionálni, megmutatni, hogy többet érhetek Ági számára, mint István. Ebbe bizony csúszott egy kis ego, egy kis rivalizálás is. Bár már több évtizedes rutinom van benne, mégis fáj, amikor egy újabb nő kosaraz ki. Ági Istvánt választja, én pedig hoppon maradok az egómmal. Még a stúdióból hazaúton is duzzogok, pedig nem szoktam azon aggódni, ha valaki nemet mond.
Nem az a ciki, ha egy jó buliból kimaradunk, hanem az, ha egy rossz buliba beszállunk. Legalábbis így tartja a mondás. Most valahogy mégsem nyugtat meg ez a gondolat.
Elszámoltam magam és jobban figyeltem Istvánra, mint Ágira. Ahogy a vállalkozóknak sem kellene számítson, hogy kicsivel többet vagy kevesebbet adnak fel egy jó befektető kedvéért, ugyanígy nekem sem számított az a fél százalék.
Ha az egóm és István helyett a vállalkozóra figyelek, ha vele kapcsolódok és alakítok ki egy bizalmi hidat, akkor most nem lógatnám az orromat. Így viszont kénytelen leszek saját lézervágót venni.
A Cápák között minden pénteken 21.05-kor kezdődik az RTL Klubon és visszanézhető az RTL Moston. Balogh Péter korábbi cikkei itt és itt.
Borítókép és fotók: RTL Klub
