Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Bullshit nélkül! – klasszikus álláshirdetéssel már nem mész semmire

Startup-állásportálként indult, majd a kkv-k és a multik is megtalálták maguknak a Dreamjo.bs újgenerációs állásportált. Az oldal formabontó munkaadói és munkavállalói bemutatkozó profilokkal spórolja meg a felesleges köröket az álláskeresőknek és a vállalatoknak, hogy ne a felvétel után derüljön ki, valójában nem is passzolnak egymáshoz. A coviddal végképp lejárt „az amit elvárunk és amit kínálunk”-típusú, a konkrét fizetést csak a legritkább esetben megadó, klasszikus álláshirdetések kora. Amikor pedig egy sima adminisztrátori állásra is 400-an jelentkeznek pár nap alatt, munkavállalóként is ki kell tűnni a tömegből. Interjú Balogh-Mázi Máriával, a Romániában is terjeszkedő Dreamjo.bs vezérigazgatójával.

Forbes.hu: A Dreamjo.bs-ot gyakran nevezik a jófej állások gyűjtőhelyének. Sok állásportál van a piacon, milyen újdonságot lehet itt mutatni?

Balogh-Mázi Mária (B-M M.): A férjemmel, Balogh Petyával (Balogh Péter, a Nav N Go sikerstartup alapítója, angyalbefektető, a Cápák Között szereplője – a szerk.) 2015-ben kezdtünk el startupokkal dolgozni. Jöttek a cégek, kérdeztek minket, segítettünk nekik. Hamar láttuk, hogy nem tudnak megfelelő munkaerőt felvenni, mert nem tudnak mit kezdeni az emberekkel és bemutatkozni a leendő munkavállalóknak.

Azt tapasztaltuk, hogy az álláshirdetések olyanok, mint 50 éve az Expresszben: főleg arra helyezik a hangsúlyt, hogy mit várnak el, illetve, hogy versenyképes fizetést adnak, ami viszont soha nincs számszerűsítve.

A fő mondanivalónk az volt, hogy mutasd meg, milyen munkahely vagy igazából, nem éri meg mellébeszélni. Azért is lett Dreamjo.bs az írásmód, mert álomállások mínusz a bullshit, azaz a mellébeszélés. Nálunk a hirdetések sem a klasszikusak, a cégek – és tavaly óta a munkavállalók is – egyedi profillal mutatkozhatnak be.

Forbes.hu: Ha jól tudom, a Dreamjo.bs-ot (bár ekkor még nem ez volt a neve) nem teljesen a nulláról indítottátok.

B-M M.: Egy ismerősünktől, a vizionárius Koleszár Szilvitől (a Skool társalapítója – a szerk.)  vettük át 2015-ben a BudapestStartupJobs oldalt és Facebook csoportot. Szóval egy 2300 fős Facebook-csoportból indultunk, a weboldalt pedig teljesen átírtuk, újragondoltuk, ebből lett a Dreamjo.bs. 2016-ban indultunk az új néven, viszont két évig nem kértünk pénzt azért, hogy hirdetjük az állásokat. Aztán gondolkoztunk, hogy ezért már kérhetnénk pénzt is, hiszen Facebookon költünk a vállalkozások népszerűsítésére.

Startupos állások hirdetésével kezdték, ma már a kkv-k és a multik is hirdetnek a Dreamjo.bs-on. Fotó: Sebestyén László

Forbes.hu: Eleinte startupok állásait hirdettétek, ők milyen munkahelyeket kínáltak 4-5 évvel ezelőtt?

B-M M.: A startupoknak munkaadó szempontjából akkoriban nem volt annyira jó hírük. Bizonytalan munkahelyként könyvelték el őket, vagy úgy tekintettek rájuk, hogy munkahelynek sem tekinthetők, vagy ha igen, akkor rengeteget kell dolgozni, és lehet, hogy a végén fizetést sem kap az ember. A valóság közel sem ez volt, mert nagyon jó és izgalmas dolgokat tudtak ajánlani – csak ezt nem tudták megmutatni. Volt néhány olyan hely, ami nagybetűs álommunkahely volt, mondjuk az NNG vagy a Prezi. Nekik már volt elég pénzük arra, hogy költsenek a munkáltatói márkaépítésre, az employer brandingre, de Magyarországon akkor ez szinte ismeretlen fogalom volt.

Kopipészteltálláshirdetések helyett

Forbes.hu: A vállalatok és a munkavállalók egymásra találásában, kölcsönös elégedettségében hány százalék múlik szerinted az őszinte céges kommunikáción?

B-M M.: 90 százalék, vagy akár több. Fontos, hogy valós tartalom legyen, ne bullshit.

Az sem baj, ha a cég nem csak pozitívumokat mond el magáról, de az, hogy őszintén kommunikáljon nagyon fontos, mert ha másnak mutatja magát, mint amilyen a valóságban, az úgyis kiderül előbb-utóbb.

És ott már bizalomvesztés van, onnan már nehéz visszajönni. Ezért van sokszor, hogy már a próbaidő alatt felmondanak és újra kell kezdeni az egész folyamatot, ha pedig a próbaidő után mond fel valaki, az is nagyon költséges. Hiszen sokszor hónapokban vagy egy évben mérhető, míg valaki beilleszkedik, és teljes értékű munkaerő lesz. Ha ezt újra kell kezdeni, az nagyon drága – a pénz is megy, a munka sincs elvégezve.

Forbes.hu: Számszerűsíthetőek ezek a költségek?

B-M M.: Vegyük csak egy bruttó 450 ezer forintos átlagkeresetű alkalmazott felvételét. A kiválasztás, toborzás költsége elérheti a fél-egymillió forintot (álláshirdetés, kiválasztásban résztvevő kollégák munkaideje, adminisztrációs költségek stb.). Ehhez jön a próbaidő alatt kifizetett bér, ha tehát ez a munkavállaló a próbaidő 2. hónapja után távozik, akkor az nekünk kb. másfél-két millió forintban van, nem beszélve a kiesett munkáról. És a folyamat kezdődik előlről. Hiányszakmákban, vezető pozíciókban a toborzás hosszú hónapokig eltarthat, ez a költségeket is növeli, sokmilliós tételekről beszélünk.

Forbes.hu: Mindig hangsúlyozzátok, hogy minden munkahely valaki számára álommunkahely és minden munkahely számára létezik álommunkatárs. Mindig megtalálja a zsák a foltját?

B-M M.: Igen. Ez olyan, mint a társkeresés. Ott sem kell, hogy mindenki szerelmes legyen belém, de meg lehet találni azt, aki igen, és akivel tökéletesen összeillik az ember. Ez a munkaerő-piacon is így van.

A Dreamjo.bs-ról kicsit az a kép alakult ki, hogy a programozókat lehet jól megtalálni nálunk, de közben nemcsak őket szállítjuk, fehérgalléros állások gyűjtőhelye vagyunk a versenyszféra számára.

Forbes.hu: A vállalkozások ingyenesen csinálhatnak profilt nálatok, mennyire nyitottak más típusú információk megadására? Ez azért a HR-eseiket is jobban megdolgoztatja.

B-M M.: A startupok sokkal nyitottabbak voltak erre, idő kellett, mire a nagyvállalatok is megjelentek nálunk. Az álláskeresőknek és nemcsak az IT-soknak, hanem sokaknak fontos, hogy milyen eszközökkel, számítógépekkel dolgoznak az adott cégnél, milyen az iroda és a környezet, vagy hogy a már ott dolgozók mit tartanak értéknek. A profilkészítés során sok információt kérünk a cégektől. Persze, kicsit macerásabb, mint egy átlagos álláshirdetés, mert a HR-esek úgy szocializálódtak, hogy kopipésztelik az álláshirdetést és felrakják a bejáratott helyekre. Mi azért egy kicsit megdolgoztatjuk őket. Az elején is nagyon sokszor próbáltak a cégek úgy bemutatkozni, hogy egy kicsit szépítettek, illetve fordítva: voltak fantasztikus belső programjaik, amiket érdemes lett volna jobban reklámozni, a vállalat mégsem tette.

Miért, ez nincs mindenhol így?

Forbes.hu: Utóbbira mondasz példát?

B-M M.: Voltunk előadni például egy nagybanknál, ahol

bementem a női mosdóba és tele volt kismama-dolgokkal, pelenkázóval, bilivel, és amikor mondtam a HR-vezetőnek, hogy ez mennyire jó, ő visszakérdezett, hogy „miért, ez nincs mindenhol így?”.

Aki ilyen helyen szocializálódott, annak nem is tűnik fel, hogy mi az érték. Az oldalunkon található profilvarázslóval kihozzuk a cégből azt, ami fontos lehet egy munkavállalónak, olyan dolgokat is, ami egy hagyományos álláshirdetésből soha nem derülne ki.

Forbes.hu: Nem kötelező, de a vállalatok az adott pozícióban kínált fizetést is megadhatják a Dreamjo.bs-on. Ezzel mennyire élnek?

B-M M.: Egyre nyitottabbak erre a cégek. Körülbelül 70-80 százalékánál már kinn van, hogy konkrétan milyen fizetéssávot kínál. Az álláskeresőknek pedig a 90 százaléka tudatosan megadja, hogy mennyit szeretne keresni. Tavaly nyár óta az álláskeresők is készíthetnek saját bemutatkozó profilt. A konkrét fizetési igény vagy fizetéssáv megadásával elkerülhetők a felesleges körök, hogy – mint a klasszikus esetben – a felvételi procedúra utolsó lépésében derüljön ki az ajánlott bér.

Balogh-Mázi Mária: a Dreamjo.bs-nál jófej cégek vannak. Fotó: Sebestyén László

Forbes.hu: Látszik-e már, hogy jobban egymásra talál a kereslet és a kínálat így, hogy vállalati és álláskeresői oldalról is sok információ áll rendelkezésre?

B-M M.: 1800 körüli cég van most az oldalunkon, a Dreamjo.bs mostanra a jófej cégek gyűjtőhelye lett, és nemcsak a startupoké.  Nagyon izgalmas, hogy szinte minden cégről olyan fontos részletek vannak itt, amik sehol máshol nem elérhetőek. Meglepő volt, hogy kkv-kal és nagyvállalatokkal beszélgetve is kiderült, hogy mindenki küzd felvételi gondokkal. Az egyik erősségünk, hogy a passzív munkakeresőket is megszólítjuk, nálunk sok a nézelődő is. Mivel sok szakmában most éppen túlkínálat van, nehéz kitűnni álláskeresőként is: saját profiljukon azonban elmondhatják, hogy ők egyébként milyen emberek, lehet feltölteni képet a hobbijukról, vannak úgynevezett badge-eink, kirakhatja, hogy ő kávészerető, koránkelő, biciklivel jár, ami sok mindent elmond arról, hogy ő milyen személyiség, mert a nap végén ez is fog számítani az egymásra találásnál, nemcsak a szakmaiság.

Jelenleg majdnem 6000 álláskeresői profilunk van, ami azt mutatja, hogy a munkavállalóknak is van igényük a bemutatkozásra, csak sokszor eszközük nincs rá.

Forbes.hu: A túlkínálatot a koronavírus hozta?

B-M M.: Igen, a válság a programozókat nem érintette egyedül, de mindenki mást igen. Az utóbbi egy évben tovább nőtt az IT-s állások száma. De amikor jön egy kormányzati bejelentés, szigorítás, azt mi is rögtön megérezzük. Amikor azt mondták, hogy itt a harmadik hullám, mindenki azonnal behúzta a kéziféket, a cégek leálltak az az emberfelvétellel. Majd eltelik egy-két hét, az emberek megszokják ezt az állapotot és megint megy tovább az élet. Jelenleg pár hiányszakmát leszámítva minden területen túlkínálat van. Olyan jelentkezések érkeznek akár egy egyszerű adminisztrációs állásra három diplomával és olyan szakmai múlttal, hogy

elsírtam magam, amikor megláttam, hogy ilyen ember állást keres.

A túlkínálat miatt, ha nem is jelentősen, de akár még fizetéscsökkenés is tapasztalható. Míg mondjuk két éve 100-an jelentkeztek egy asszisztensi állásra, most 400-nál levettük a hirdetést, és azt mondtuk, hogy ekkora tömeget már mi sem tudunk kezelni.

Forbes.hu: A járványhelyzet megdobta a home office-t, de vajon mit gondolnak róla a vállalatvezetők, sok olyan vezető van, akinek ez kényszer és nem igazán tud azonosulni vele?

B-M M.: Sok vezetőnek okoz ez még gondot. Mindeközben munkavállalói oldalról lehetőségből elvárás lett a home office és hibrid megoldást szeretnének a jövőben is.

A Dreamjo.bsnál egyébként mi az elejétől így dolgozunk: heti háromszor jövünk be az irodába, a maradék napokon otthonról dolgozunk, és ezenkívül is rugalmasan kezeljük a munkaidőt.

Én is kisgyermeket nevelő anyuka vagyok, így másoktól sem várok el mást, mint amit én be tudok illeszteni az életembe. Viszont nagyon-nagyon ritka, hogy egy cégnél ennyire szabadon gondolkoznak a munkaidőről és a feladatokról.  De szerintem azért hajlanak efelé, főleg azért, mert kényszerből az infrastruktúrát is kiépítették hozzá. Épp egy nagyvállalat vezetőjével beszélgettem néhány hete, és ő mondta, hogy náluk a cégtulajdonosok még mindig azt hiszik, hogy az embereik nem csinálnak semmit home office-ban, és ez tulajdonképpen egy szabadság.

Székbe kapaszkodás

Forbes.hu: A home office mégis megjelenik az álláskeresők elvárásai között. Ezen túl milyen most az álommunkahely?

B-M M.: A válság alatt kiderült, hogy nagyon fontos az őszinte kommunikáció, hogy az emberek minden helyzetben kapjanak információt és ne kelljen találgatniuk. A munkavállalók emellett

elkezdtek ragaszkodni a stabilitáshoz, jobban kapaszkodnak a székükbe, nem kockáztatnak. Ha valakinek van egy olyan munkahelye, ami a válságban kitartott mellette, akkor onnan nehéz lesz elcsábítani.

A covid tehát felülírta a prioritásokat, és bár a stabilitás és megbízhatóság most a korábbinál is hangsúlyosabb elvárás, a fizetés is még mindig ott van a toplistán, de a legjobb munkahelyeknél továbbra is legfontosabb a közösség, és az, hogy tudjon tanulni és fejlődni a munkavállaló.

A munkavállalók kapjanak információt, ne kelljen találgatniuk. Fotó: Sebestyén László

Forbes.hu: A Dreamjo.bs-nál különböző hirdetési csomagokra fizethetnek elő a vállalatok, honnan van még bevételetek?

B-M M.: A cégek számára ingyenes a profil létrehozása, a hirdetésnek van díja, igen. Emellett van egy előfizetéses employer branding csomagunk, amelyben különböző, folyamatos, egész éven át tartó aktivitásokkal erősítjük a cégek munkáltatói márkáját és ismertségét, blogcikket írunk róla, promózzuk a potenciális álláskeresők körében, vagy a Facebookon célzott hirdetéseket adunk le rá. Emellett tavaly átvettük a fizetések.hu üzemeltetését, miután a Workania kivonult a magyar piacról, innen is van bevételünk. Az utóbbi időben pedig nagyvállalatokat kezdtünk egyedi csomagajánlatokkal kiszolgálni, aminek keretében segítünk kialakítani és felépíteni az employer brandjüket is a munkaerőpiacon.

Forbes.hu: Tavaly Romániában terjeszkedtetek. Más országok álláshirdetési piacán lehet-e helye a Dreamjo.bsnak?

B-M M.: A Dreamjo.bs Románia tavaly startolt, igen. Az ország egy teszt lesz arra, hogy eldöntsük majd év vége felé, hogy készen állunk-e a régiós terjeszkedésre, és ha igen, akkor milyen modellben. Ami biztos, hogy maradunk a régióban. Fontos szempont, hogy ezt a kultúrát már ismerjük, vannak hasonlóságok a piacok, a munkakeresők, az álláspiac tekintetében is.

Forbes.hu: A Startup Hungary legfrissebb jelentése szerint Magyarországon a startupok alig harmadának van női alapítója és csak 12 százaléknál van női CEO. Te a Dreamjo.bs előtt is férfiasnak mondott szakmában, programozóként majd projektvezetőként dolgoztál, most pedig női CEO-ként vezetsz startupot, mik a tapasztalataid női munkaerőként és egyben női főnökként a munkaerő-piacon?

B-M M.: Már általános iskolában programozó fakultációra jártam, középiskolában számítástechnikai programozó osztályba, egyetemen pedig informatika szakra, tehát szinte csak fiúkkal, férfiakkal tanultam együtt, és főleg férfiakkal dolgoztam. Nekem ez a természetes közeg, soha nem ért hátrányos megkülönböztetés azért, mert nő vagyok. Lehet, hogy a személyiségembe ez beépült, és tudok a férfiakkal kommunikálni. Úgy tapasztaltam, hogy elfogadják, amit mondok, és azt, hogy vezető vagyok. Ez személyiség kérdése is, de azon is sok múlik, hogy tudatosan képeztem magam vezetőként.

Több szerep között kell egyensúlyozni. Fotó: Sebestyén László

Persze nehéz nőként vezetőnek és anyának is lenni. Amikor a gyerek beteg, én vagyok mellette, legtöbbször én megyek érte az oviba. Nekünk otthon vannak férfi és női szerepeink, én szeretek a vacsoráról is gondoskodni.

tehát egy csomó minden más van, ami rárakódik arra, hogy én céget vezetek és lelkiismeretesen dolgozom. Ez sokszor konfliktust okoz saját magamban, hogy melyik ujjamat harapjam meg.

A munkámban soha nem éreztem azt, hogy én kevesebb lennék. Lehet, hogy voltak olyan szituációk, ahol falakba ütköztem vagy ért megkülönböztetés, de valószínűleg én nem akartam észrevenni ezeket. Továbbléptem és mentem tovább, a végén pedig mindig jól jöttem ki belőle.

Borítókép: Sebestyén László

Oszd meg!

"Ha van valami, ami biztosan nem működik, az az, ha egy befektetőnek írsz a LinkedInen."