Hosszú távon fel-felbukkanó járványra, évi oltásokra, influenzásodó koronavírusra kell felkészülni a szakértők szerint. Sokan hibásnak tartják, hogy mindenki a nyájimmunitást várja, miközben a vírus természetéről és az oltások korlátairól elkerült a fókusz.
A koronavírus-járvány tavalyi kitörése óta minden ország a nyájimmunitás elérésére törekszik, vagyis annyi ember szerezzen védettséget a vírussal szemben, hogy az megtörje a fertőzési láncot. A Bloomberg értékelése szerint ez a cél egyre inkább fantazmagória csupán.
A nemzetközi kutatók korábbi vélekedése szerint a lakosság védettségét – ideális esetben oltás révén – 60-70 százalékra lenne szükséges emelni, de az új vírusvariánsok felbukkanása, nagyobb fertőzőképessége miatt
ezek a számok már távolról sem érvényesek, sőt, nem lehet elvárni sem a valódi nyájimmunitás elérését.
Miért kevés ennyi embert beoltani?
Hogy kontextusba helyezzük, hogyan hat a nyájimmunitás egy betegség terjedésére, érdemes felidézni egy 2008-2011 közötti franciaországi kanyarójárvány esetét. A kanyaró ellen a gyermekek 95-96 százaléka tekinthető védettnek a nyugati társadalmakban, azonban ez az arány a francia gyerekeknél 89 százalékra esett (oltásellenes mozgalmak, nem megfelelő ellenőrzés és oktatás miatt), ami bár magasnak is tűnhet, a rendkívül fertőző kanyaró esetében nem elég.
Míg sokáig legfeljebb elvétve, évi átlagosan 40 kanyarós esetet jelentettek, egyetlen vakációról hazatért kislány után két évvel 10 ezer, három évvel később pedig már 15 ezer kanyarófertőzést jelentettek egy egyébként magasnak tűnő oltottsági arány mellett.
A koronavírus delta variánsa már igazolta, okkal kell tartani a terjedésétől. Ausztráliát is lezárták, noha tavaly még gyorsan megszakították a fertőzési láncot, lényegesen nagyobb arányban megóvva a lakosságot, szemben az Európában vagy az Egyesült Államokban tapasztaltakkal. Olyan országokban is újabb járványhullámot okozott, mint Izrael, ahol egyébként kiemelkedő a lakosság átoltottsága, de
a számuk még mindig nem védi az oltatlanokat, illetve a nem olthatókat.
A fertőzés útján megszerzett védettség sem igazi segítség, az Egyesült Államokban hiába fertőződtek meg sokan, illetve emellett hiába 50 százalék feletti az átoltottság is, mégis sikerrel terjed a delta variáns. Az amerikai fertőző betegségekkel foglalkozó szakértői intézet (IDSA) becslése szerint a delta esetében nem 80, inkább 90 százalékos átoltottságra, illetve védettségre lenne szükség a járvány letöréséhez.
„Elérjük valaha a nyájimmunitást? Nem, nem valószínű a fogalom szerint” – nyilatkozta a Bloombergnek, Greg Poland, a minnesotai Mayo Clinic Oltáskutató Csoportjának igazgatója.
Fej-fej mellett a vírus és az oltás
A szakértő szerint fej-fej mellett halad az oltás fejlesztése és terjedése, illetve az újabb, az immunizálást kicselező vírusvariánsok kialakulása, ezért a 95 százalékos immunitás sem lehet megoldás. Poland szerint a fertőződés útján szerzett természetes immunitás sem oldja meg a problémát, még arról sincsenek megbízható vizsgálatok, hogy mennyi ideig tarthat az immunitás, illetve mekkora védelmet jelent új variánsokkal szemben.
Szükségkórházakkal kiegészülve is nehezen tudták kezelni a járványhelyzetet Indiában Forrás: MTI/AP/R. Parthibhan
Kutatók szerint a fokozatosan megújuló vírus akár arra is kényszerítheti a vezető nyugati hatalmakat, hogy feladják elképzeléseiket a nyitott határokról és gazdaságról – írja a lap. Sem a szigorú kínai, sem a nyugati, lazábban menedzselt járványkezelés nem tud egyelőre megálljt parancsolni a delta variáns terjedésének. Izraelben már a harmadik oltást is megkezdték – ezzel bizonyítékot szolgáltatva, hogy a két oltás sem véd mindenkit –, illetve éjszakai oltóközpontokkal próbálják gyorsítani a társadalmi védettséget, mégis fokozatosan telnek be a kórházak.
Magyarországon már az oltási arány sem tartozik a legjobbak közé, ráadásul egyre nehezebb az oltatlanok motiválása.
Nem úgy működik
Az oltások hatékonyságával kapcsolatban két számot érdemes emlegetni: milyen arányban nyújt védelmet a súlyos fertőzéssel szemben, illetve milyen arányban véd a fertőződéstől. Miközben a szakértők és a hivatalos tájékoztatás is az oltások által nyújtott 80-98 százalékos védettséget emeli ki, az a súlyos megbetegedésről szól, félre is viszi a diskurzust, eltereli a figyelmet a tényről:
az oltottak is fertőzhetnek – még ha nem is feltétlen ugyanolyan mértékben, mint egy oltatlan személy.
„A nyájimmunitásra való fókuszálás a nézetem szerint kifejezetten káros volt” – véli William Hanage epidemiológus és járványterjedési modellező, a Harvard Egyetem kutatója. Hanage szerint nem teljesíthető elvárások alakultak ki a járvány megállításáról, miközben nem esett szó a vírus evolúciójáról, illetve az emberek újrafertőződésének természetéről.
A delta variáns az oltott személyekben is életképes tud maradni, legfeljebb nem betegíti meg őket.
Forrás: CDC/Unsplash
Nem adják fel
Miközben a gyakorlat is mutatja, hogy nehéz vagy lehetetlen elérni a nyájimmunitást, számos kutató és járványügyi szakember nem adja fel az ezért folyó küzdelmet, minden ország igyekszik fokozni oltási programját. Amíg a bolygónknak akár egyetlen országa is gócpontjává válhat a vírusnak, addig a többiek sincsenek biztonságban az újabb járványoktól.
Zajlanak a gyógyszerészeti kutatások a vírus fertőzőképességének csökkentésére, ugyanakkor még egyik sincs az emberen elvégezhető kísérletek szakaszában.
Hanage szerint nem várható el, hogy a delta eltörölhető legyen a Földről – még az eredetileg fertőző alpha esetében is kérdéses volt –, sokkal inkább arra lehet számítani, hogy a fel-felbukkanó járványok sorozatában enyhébb betegséggé változik. Poland hozzá csatlakozva említette, hogy az influenza is hasonlóan utat járt be, míg szezonális, minden évben oltással megelőzhető betegséggé változott volna.
Kiemelt kép: Forrás: Matteo Jorjoson/Unsplash
