Számos tennivaló van még a koronavírus elleni vakcinák igazságos globális elosztásában: a gazdag országok jelentős vakcinakészleteket halmoznak fel, miközben a világ számos, fejletlenebb területén még a legveszélyeztetettebb csoportokat sem tudták beoltani, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) most új frontot nyitott a covid elleni gyógyszerek tesztelésében. Az amerikai CDC igazgatójának eközben amiatt vannak álmatlan éjszakái, mert attól tart, létrejöhet egy olyan covidvariáns, amely ellen egyik, jelenleg hatásos vakcina sem véd. Más szakértők optimistábbak és azt mondják, ennek nagyon kicsi a valószínűsége.
Rövidesen megkezdi három, más betegségek ellen alkalmazott szer – az artesunat, az imatinib és az infliximab – covid-19 elleni kezelésre való hatékonyságának klinikai tesztjét az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A MTI számolt be arról, hogy új szakaszba lépett az úgynevezett Szolidaritás Kísérlet, amelyben három gyógyszerrel –
a malária súlyos formája ellen alkalmazott artesunattal, az egyes daganatos betegségek kezelésére használt imatinibbel és az immunrendszer zavarainak kezelésére alkalmazott infliximabbal végeznek kísérletet.
Ahol a gyógyszer lehet az életmentő, nem az oltás
Az Egészségügyi Világszervezet korábban már két újabb gyulladáscsökkentővel bővítette a koronavírus okozta betegségben szenvedők kezelésére alkalmas gyógyszerek listáját; ezek akár súlyos covidosoknak is életmentőek lehetnek. Ezek a korábban a reumatoid artritisz kezelésére használt tocilizumab és sarilumab nevű készítmények.
A WHO tavaly indította el a Szolidaritás Kísérletet, de most azért kellett új hatóanyagok után nézni, mert az elsődleges eredmények szerint a 13 ezer páciens körében korábban vizsgált négy szer – a remdesivir, a hidroklorokin, a lopinavir és az interferon – csak kis hatással volt, vagy semmilyen hatást nem gyakorolt a globális halálozásra, a kórházban ápolt betegek lélegeztetőgépes kezelésére és a kórházi ápolás időtartamára.
A WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz elmondta, hogy
most az új, három gyógyszert egy független szakértőkből álló csoport választotta ki, és 52 ország több mint 600 kórházában végeznek majd velük kísérleteket.
A WHO-t egyre jobban aggasztja az az általa erkölcsi botránynak minősített tény, hogy míg a gazdag országok vakcinakészleteket halmoznak fel, a fejlődő országokban gondot okoz a legveszélyeztetettebb rétegek beoltása is. Erről mi is részletesen írtunk: hiszen míg a fejlettebb államok eddig leginkább azzal voltak elfoglalva, hogy saját lakosságukat minél hamarabb beoltassák, a világgazdaság újraindulásával és az egyre több vírusvariáns felbukkanása miatt elkerülhetetlen, hogy részt vállaljanak a világ szegényebb országainak beoltatásában.
Semmit sem ér a magas oltottsági arány, ha más országból behurcolnak egy újabb variánst. A globális oltottsági szint emelése ráadásul az egyre jobban terjedő, újabb variánsok ellen is hatásos fegyver lehet.
Addig is azonban a gyógyszerek játszhatnak kulcsszerepet a járvány miatti halálozások csökkentésében: a gyógyszerek kipróbálására indított új klinikai kísérletekkel épp ez, és a kórházi ápolás időtartamának a csökkentése a WHO célja. A gyógyszervizsgálatok végleges eredményeit a tervek szerint szeptemberben teszik majd közzé – közölte a WHO igazgatója.
Aggódnak, hogy ismét fellángol és tovább mutálódik a vírus
Múlt héten a kétszázmilliomodik covid-19-fertőzöttet jelentették a WHO-nak, mindössze hat hónappal azután, hogy a világban elérték a 100 milliós határt. Azt is tudjuk, hogy a tényleges szám ennél jóval magasabb – hangsúlyozta a WHO-főigazgató. Szerinte mindnyájunktól függ, hogy elérjük-e a 300 millió fertőzöttet, és milyen gyorsan. Ha a jelenlegi tempó folytatódik,
a jövő év elején meghaladhatjuk a 300 millió bejelentett fertőzöttet, de ezen változtatni lehet, ha a világ összefog.
Magyarországon ez most a helyzet. Forrás: Koronavírus tájékoztató oldal // Facebook
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC – Centers for Disease Control and Prevention) igazgatója, Rochelle Walensky szerint
félő, hogy létrejönnek olyan covid-variánsok, amelyek ellen hatástalanok lesznek a jelenleg rendelkezésre álló védőoltások.
A Business Insidernek azt mondta, mivel a vírusok mutálódnak, ahogyan emberről-emberre terjednek, az oltatlan népesség a táptalaja a különböző variánsoknak, amelyek közül néhány az oltottak körében is terjed. Walensky szerint a delta variáns úgy mutálódott, hogy jobb lett az átviteli képessége.
Ha ez az átviteli képesség magas átoltottsággal találkozik, akkor a vírus úgy fog tovább mutálódni, olyan tulajdonságokat fog kifejleszteni, hogy az ellen már nem lesz hatásos az oltás.
„Ha az emberek azt kérdezik, miért vagyok fent éjjel, akkor ez az, ami ébren tart”, mondja az igazgató.
Walensky fél, hogy létrejön olyan variáns, ami kicselezi az oltásokat. Forrás: Facebook // Rochelle Walensky
Izland lehet a példa arra, miért nem kell annyira félni a deltától
A Business Insider egy 30 éve a koronavírusok kutatásával foglalkozó mikrobiológust is megszólaltatott: Stanley Perlman szerint ugyan borzasztó lehetőség egy olyan variáns létrejötte, amely nem hatékony a vakcinák ellen, de a fertőzőbb, vagyis nagyobb terjedési képességű variánsok kevésbé halálosak, mivel fel kell áldozniuk erősségeiket, hogy az emberi immunrendszer védőpajzsa mögé férkőzzenek.
Paul Offit, a rotavírus elleni védőoltás egyik felfedezője szerint
a vírus nem feltétlenül tud úgy mutálódni, hogy kicselezze a vakcinára alapuló immunitást. Példaként említett egy RNA-vírust (ilyen a koronavírus is), a kanyarót, amely csaknem 60 éve együtt létezik a(z azóta is hatékony) vakcinával.
A vírus ez esetben is tovább mutálódott, de nem mutálódott el a vakcinától. Ami a vírus megbetegítő-képességét illeti, Offit szerint ráadásul nem feltétlenül „érdeke” a vírusnak, hogy elpusztítsa a fertőzöttet, mert szüksége van rá ahhoz, hogy reprodukálni tudja magát. (Ez magyarázat lehet a különböző variánsok magasabb terjedési képességére is.)
Fotó: CDC // Unsplash
Idekapcsolódik és ezt támaszthatja alá Izland példája, amire az Azonnali hívta fel nemrégiben a figyelmet, merthogy az északi országban a számok alapján látható, hogy valóban terjed a delta variáns, mégsincs túlzottan nagy ok a pánikra. Ugyanis hiába indult el a delta variánssal Izlandon a harmadik hullám júliusban, (és nőtt meg kissé az átlagos heti esetszám azóta) a legutóbbi, igazoltan koronavírus-fertőzésbe belehalt személyt jóval korábban, május 26-án regisztrálták, amikor egy ember hunyt el.
A koronavírus a laborból jött és a kínaiak ezt eltusolták – republikánus külügyesek állítják ezt vaskos jelentésükben
Ezzel párhuzamosan Izland az e tekintetben korábban példaként beállított Izraelt is megelőzi a lakosság koronavírus elleni átoltottságában: az izlandiak 74,33 százaléka már a teljes védettséghez szükséges vakcinamennyiséget megkapta, 4,15 százalék pedig csak részben védett egy első oltást követően – tehát a koronavírus-fertőzés ellen valamilyen fokon oltással védettséget szerzők aránya 78,48 százalék.
Borítókép: Vizsgálatok a Moderna laborjában. Fotó: WHO/Moderna Inc.
