Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Mit old meg, hogy a G7 országai egymilliárd dózis vakcinát adnak a világnak?

A legfejlettebb államokat tömörítő G7 cornwalli csúcstalálkozóján tegnap döntés született arról, hogy egymilliárd dózis covidvakcinát juttatnak a szegényebb országoknak. Mire elég a nagylelkűnek tűnő ajánlat? 

A fejlettebb államok eddig leginkább azzal voltak elfoglalva, hogy saját lakosságukat minél hamarabb beoltassák, csakhogy a világgazdaság újraindulásával és az egyre több vírusvariáns felbukkanása miatt elkerülhetetlen, hogy részt vállaljanak a világ szegényebb országainak beoltatásában. Mit sem ér a magas oltottsági arány, ha más országból behurcolnak egy újabb variánst. A globális oltottsági szint emelése ráadásul az egyre jobban terjedő, újabb variánsok ellen is hatásos fegyver lehet. A vírus elleni védekezés nagy igazsága:

annyira vagy védett, mint a szomszédod.

A fejlettebb országok eddig is tettek vállalásokat a szavak szintjén, ezeket most egyre több konkrét tett is követi. A G7 most komoly vállalást tett, de mire elég mindez? 

Boris Johnson (háttal) a G7 mostani csúcstalálkozójának első napján csapatfotót szervez.

Mit döntöttek el a legfeljettebb államok? 

A G7 csúcstalálkozó az angliai Cornwallban zajlik, ahol Kína mellett az egyik fontos téma a koronavírus járvány elleni globális védekezés volt. Ennek keretében Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap jelentette be, hogy 1 milliárd dózis vakcinát (ez legalább 500 millió ember beoltására elegendő, a csomagban jelenlegi tudásunk szerint ugyanis főleg kétdózisú vakcina lesz) oszt szét a világ szegényebb országai között. A felajánlást a már korábban felállított COVAX rendszerén keresztül és közvetlenül juttatják el az érintett országokba.

A COVAX eleve azért jött létre, hogy biztosítsa a vakcinák egyenlő elosztását a világban, vagyis hogy ne a gazdagok jussanak előbb aránytalanul sok oltóanyaghoz. 

A COVAX a GAVI vakcinaszövetség, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a Bill és Melinda Gates Alapítvány összefogásával megalakított nemzetközi koalíció (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations – CEPI) vezette nemzetközi kezdeményezés, melynek célja, hogy több mint 90 szegény, illetve közepes jövedelmű országban segítsen a vakcinációban. Tavaly a kezdeményezéshez 190 ország társult, ők tettek arra vállalásokat, hogy vakcinát juttatnak a COVAX-nak, ami aztán gondoskodik arról, hogy az adományok célt érjenek. 

Sok az a bizonyos egymilliárd dózis covidvakcina? 

A most bejelentett egymilliárd dózisban már benne van az az 500 milliós Pfizer-Biontech felajánlás, amit az USA múlt hét csütörtökön jelentett be. Ennek nagy részét a COVAX osztja majd szét. A G7 csoport által bejelentett adományban kevés új felajánlás van valójában, ezekről jórészt már korábban döntés született, csak most jelentették be őket egységesen.

Sok helyen nincs még vakcina – de az oltóanyagok célba juttatásához infrastruktúra is kell. Édesanya gyermekével Sierra Leonéban. Fotó: Annie Spratt

A Reuters által megszólaltatott szakértők szerint 5-6 milliárd dózisra lenne szükség a világ szegényebb országainak beoltatásához. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy

történt ugyan előrelépés a felajánlások terén, de ez korántsem olyan jelentős mértékű, mint aminek a G7 vezetői próbálták azt beállítani. 

Az eddig a tettek szintjén igencsak elhanyagolt COVAX-nak ugyanakkor hatalmas lendületet adhat a felajánlás. Összehasonlításul: a rendszeren keresztül eddig mindösszesen 83 millió oltást adtak be világszerte.

A COVAX-rendszer igen súlyos helyzetben volt, de a mostani hatalmas adomány kimozdíthatja a holtpontról. 

Úgy tűnik, a vakcinagyártó kapacitások felpörgése növeli leginkább az adakozó kedvet, a gazdag országok így is komoly tartalékokat halmoztak fel a lakosság többszörös beoltására is. A most 100 millió adag Astrazeneca-vakcinát a közösbe adó britek, például, Pfizer-Biontech oltásból már áprilisban rendeltek újabb 60 milliót, hogy a lakosság megkaphassa a harmadik adag vakcináját is. A London által most felajánlott 100 millió vakcina legalább teljesen új vállalás, az EU is 100 milliót rak a közösbe, de erről már májusban döntöttek, vagyis nem új felajánlás.

Az USA korábban már 2 milliárd dollárral megtámogatta a szervezetet, ezt toldotta meg újabb 2 milliárddal februárban a Biden-adminsiztráció, aminek része a mostani 500 milliós beszerzés is. 

Mit sem ér a sok vakcina, ha nem lehet célba juttatni

A problémának csak egy része oldódik meg, ha lesz végre rendes vakcinaállomány a COVAX-nál, nagyjából ugyanekkora kihívás, hogy időben és a megfelelő logisztika mellett azt célba is juttassák. Erre nem minden ország intézményrendszere és infrastruktúrája megfelelő.

Külön gond lehet, hogy ha hirtelen nagy mennyiségű vakcina érkezik egyszerre egy-egy elmaradottabb országba, ahol ezt nem fogják tudni kezelni. 

A probléma megoldásába beszállt a Világbank, egy 12 milliárd dolláros hitelkeretet hirdettek a fejlődő országoknak az oltóanyag-elosztó infrastruktúra fejlesztésére, de ebből eddig csak 3 milliárd dollárt hívtak le az érintett kormányok. A szegényebb országok nem akarnak újabb adósságot a nyakukba venni. 

Borítókép: Astrazeneca-vakcina / Forrás: NTV Kenya / Facebook

Oszd meg!