A pedagógus szakszervezetek követelik a kötelező oltás eltörlését az amúgy is munkaerőhiányos ágazatban, amit a szaktárca hajlandó átgondolni. A béremelés ügyében ugyanakkor ragaszkodik a korábbi ajánlatához.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tegnap újabb maratoni, 3,5 órás tárgyalást folytatott az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI), a téma alapvetően a pedagógusok sztrájkja illetve a szakszervezetek követelései voltak. Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja tegnap este, az ülésről kijövet azt mondta, nem tudtak mindent átbeszélni, de újabb két követelésük van, most ezeket sikerült csak átbeszélni. Jelesen a covid-oltásokról hozott két minisztériumi rendelet volt terítéken és a pedagógus életpályamodell és a béremelés.
Kötelező oltás a közoktatásban: a szakszervezetek tiltakoznak
A szakszervezetek azt szeretnék elérni, ha a minisztérium visszavonná a kötelező covid-oltásról szóló rendeletét. A kormány elrendelte, hogy az állami fenntartású oktatási intézményekben kötelezően be kell oltatni az ott dolgozókat.
A szakszervezetek most azt a választ kapták, hogy a szaktárca átgondolja a rendeletet és jövő héten reagál a felvetésre illetve tehet új javaslatot a helyzet rendezésére. A probléma az, hogyha valóban nem dolgozhatnak azok, akik nem oltatják be magukat, akkor a munkaerőhiányos ágazat az összeomlás szélére kerülhet: egyszerűen nem lesz, aki órákat tartson.
Béremelés: a 10 százalék nem elég a pedagógusoknak
Az életpályamodellel és a béremeléssel kapcsolatos követelésekre az EMMI kitartott a korábbi ajánlata, a 10 százalékos emelés mellett (átfogó bérrendezést csak 2023-re ígértek), ami mellett a kormány is elkötelezett. A sztrájkra készülő szakszervezeteket ez nem érte váratlanul, de nem elégszenek meg ennyivel, továbbra is elfogadhatatlannak tartják a kormány ajánlatát. A szakszervezetek a munkaterhek csökkentése mellett átfogó és jelentős bérrendezést követelnek, szeretnének olyan „fizetéseket elérni, amiből meg lehet élni”. A tárgyalások jövő hét szerdán folytatódnak.
Kötelező oltás vs. munkaerőhiány
A kormány arról is döntött korábban, hogy a munkáltatókra és az önkormányzatokra bízza, hogy elrendelik-e a kötelező oltakozást a munkavállalóiktól, a többség azonban egyelőre inkább óvatos. Több szakszervezet jelezte már, hogy egy ilyen rendelkezés több nagy ellátó- és közszolgáltató rendszert lehetetlenítene el, az eleve meglévő munkaerőhiány miatt a MÁV, a Volán, de még a főváros is megbénulna, ha az oltást elutasító alkalmazottak nem dolgozhatnának.
Az általános rendelkezésnél szigorúbb rendelkezést hoztak az egészségügyben, ahol már korábban elrendelték a kötelező oltakozást, az EMMI szerint csak néhány százalék morzsolódott le emiatt az ágazatból. Ugyanilyen szabályozást vezettek be az egészségügyi dolgozók után a kormánytisztviselőknek, a honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóinak is.
A kormány eddig az oltási program húzta fel a koronavírus-járvány elleni védekezést, de a negyedik hullám berobbanása miatt múlt héten újra korlátozó intézkedések bevezetéséről döntött. Ezekre szükség is van a jelek szerint, jelenleg Magyarországon terjed a leggyorsabban a vírus.
