Az emberiség számos világjárvánnyal megküzdött már, de olyannal még sohasem, amelyik egyszerre késztette volna azonnali, globális cselekvésre a tudományos életet és a világ legkreatívabb elméit. A friss sokk számos egészségtechnológiai innovációt is életre hívott, gyorsított fel, vagy helyezett újra reflektorfénybe – a legígéretesebb magyar kezdeményezések közül válogattunk. Egy listán a találmányok, szabadalmak és fejlesztések, amelyekre Semmelweis Ignác is büszke lenne.
Dohánylevelek segítségével fejlesztett oltóanyagok, plexiből gyártott pajzsok, üvegkalitkába zárt éttermi vendégek, orvosi maszkos festést kapott BKV-buszok: ez már mind úgy tartozik az idei évhez, mint színes sál Zacher Gáborhoz.
Fluvoxamin-terápia
Fejlesztő: Semmelweis Egyetem // Magyar Tudományos Akadémia // SigmaDrugs
A COVID-19 kétféle módon károsíthatja szervezetünket: az egyik, amikor a már meglévő alapbetegségek erősödnek fel általa, a másik eset pedig az, amikor túlzottan erős immunreakciót vált ki a szervezetünkből. Utóbbi oka az úgynevezett citokin vihar, amely komoly tüdőgyulladást és többszervi károsodást eredményezhet. A fluvoxamin két ponton fejti ki védő hatását: a tüdőgyulladás akut szakaszában az említett citokin vihart gátolja a gyulladást beindító anyagok termelődésének csökkentésével. Emellett hosszú távon a tüdőgyulladás miatt kialakuló hegszövet termelődését is mérsékli, ezáltal kisebb felületen károsodik a tüdő, vagyis nagyobb marad a légzőfelület. A fejlesztésről itt írtunk korábban.
mRNS-kezelés
Fejlesztő: Biontech // Pfizer
Hányatatott sorsú magyar szabadalom is kellett a most bejelentett vakcinához – írtuk néhány nappal ezelőtt, és valóban, nem maradhat ki az összeállításból az a fejlesztés sem, amely nélkül nem tartana ott az egyik legígéretesebb vakcina fejlesztése, ahol tart. Karikó Katalinról korábban a Next különszámunkban írtunk portrét. A szakember – aki egyúttal a német Biontech alelnöke is –, elmondta, hogy a szervezetünkben a géneket alkotó DNS-szakaszoktól a messenger RNS (mRNS) szállítja az információt arról, hogy milyen fehérjét kell a sejteknek elkészíteniük. A kódot az RNS-molekulát felépítő négyféle nukleotid sorrendje adja. Az elmúlt évtizedek kutatásaiból kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is. A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele.
Semmelweis Scanner
Fejlesztő: HandInScan
Nem a koronavírus-járvány hívta életre, de mivel a világ figyelme a kézfertőtlenítés felé fordult, ez a magyar fejlesztés újra reflektorfénybe került. A világ több mint húsz országában használt kézszkenner sikerrel veszi fel a harcot a kórházi fertőzésekkel, de sok más területen is igen hasznos lehet. Az UV-fénnyel működő Semmelweis Scanner alapvető funkciója a kórházi dolgozók kézhigiénéjének számszerű mérése, illetve digitális képalkotási technológia segítségével az erről adott folyamatos, azonnali visszajelzés. Az eszköz elsődleges célja azonban nem a szüntelen ellenőrzés, hanem egy stabil, helyes kézfertőtlenítési szokásrendszer kialakítása: a tervezők pontosan arra törekedtek, hogy a megfelelő tanulási folyamat után az egészségügyi dolgozókat már egyáltalán ne kelljen ellenőrizni.
Önfertőtlenítő falburkolat
Gyártó: Graboplast
A Forbes listáin is szereplő, győri Graboplast több éve gyártja saját szabadalma alapján az elsősorban egészségügyi intézmények számára kifejlesztett Silver Knight padlóburkolatát, mely a világ számos pontján, Kínától az Egyesült Államokig bizonyított a baktériumok és vírusok elleni küzdelemben. A termék felületén olyan réteget alakítottak ki, amely nyolc óra alatt még az úgynevezett szuperbaktériumokat is elpusztítja, ráadásul vegyszerek nélkül. A termékcsalád hatékonysága a kettős védelmi vonalban rejlik: az első egy több száz éve ismert és használt természetes fertőtlenítőszer, az ezüst ion, míg a második, fényben aktiválódó védőréteg a vele érintkezésbe kerülő mikroorganizmusokat vízre és szén-dioxidra bontja. Az elpusztult kórokozók így nem szolgálnak újabb populációk táptalajául. Mivel az önfertőtlenítő réteg antibiotikumokat sem tartalmaz, a kórokozók nem válhatnak rezisztenssé vele szemben. A padlóburkolat után a cég most a járvány közepén dobta piacra önfertőtlenítő falburkolatát, amelyet több mobilkórházban be is vetettek. A fejlesztésről a megjelenése utána napokban hosszabban is írtunk.
VirusContact applikáció
Fejlesztő: Visual Cortex Kft.
Ha valakiről kiderül, hogy beteg, az első dolga értesítenie azokat, akikkel érintkezhetett, de a családon, barátokon, kollégákon kívül mást nehéz elérni és figyelmeztetni. A magyar fejlesztésű app a tágabb kontaktkutatásban segít: megjegyzi és összeveti a felhasználók tartózkodási helyének adatait, és azt is, mekkora távolságra voltak egymástól, illetve meddig voltak egy helyen. Az alkalmazás Bluetooth Low Energy technológiával keresi meg a többi felhasználót a körülbelül tízméteres hatótávolságon belül. Ha a készülék egy másik VirusContact felhasználó rádiójelét érzékeli, eltárolja a találkozás helyét, idejét, a becsült távolságot és az időtartamot. Ha a korábbi kontaktok közül a 14 naposra becsült lappangási időn belül bárki pozitívnak jelöli magát, az app anonim értesítést küld a felhasználónak, aki az adatok alapján eldöntheti, hogy szükséges-e orvoshoz fordulnia. Az ingyenes alkalmazást nyílt forráskóddal fejlesztik, önkéntes alapon, nem hivatalos adatbázisból működik majd.
Mass Ventil Project
Fejlesztő: Óbudai Egyetem (Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központ // Neumann János Informatikai Kar // EKIK BioTech Kutatóközpontja // Bejczy Antal iRobottechnikai Központ)
A Kozlovszky Miklós dékán által irányított, nemzetközi
szakembereket is bevonó kutatócsoport hetek óta megfeszített tempóban dolgozik
egy tömeg-lélegeztetőgép fejlesztésén, amely egyszerre 10, 50, vagy még több
kritikus állapotú betegen segíthet. A gépet úgy tervezik, hogy tábori
körülmények között is működhessen, és a kilélegzett fertőző levegő ne a közös
kórházi légtérbe kerüljön, mint ahogy az a jelenlegi lélegeztetőgépek esetében
történik. Az ötlet erejét bizonyítja, hogy a csapat megnyerte a páneurópai
Hackathont, amelyen több mint húszezer jelentkező versenyzett a világ minden
tájáról.
Lélegeztetőgép
Fejlesztő: Femtonics Kft. // Semmelweis Egyetem
Kifejezetten az új koronavírus okozta légzési elégtelenség kezelésében hatékony, számtalan újítást tartalmazó, hordozható lélegeztetőgépet fejlesztett egy budapesti cég a Semmelweis Egyetem orvosszakmai vezetésével. A gép tervezésekor fokozottan odafigyeltek arra, hogy az eszközt a lélegeztetésben kevésbé jártas orvosok is könnyen kezelhessék. Akkumulátorról és gázpalackról is működik, így nem jelent többletterhelést a kórházi gázhálózat számára, a kiáramló levegő szűrésével pedig védi az egészségügyi dolgozókat. A mintegy 4-500 komponens gondos kiválasztásának köszönhetően az alkatrészek beszerzése gördülékeny, ami a gyártási folyamatot is nagyban leegyszerűsíti – emelte ki Rózsa Balázs, a cég alapító-tulajdonosa. Az eszköz 72 eltérő beállítás és tüdőmodell paraméter mellett pontosan és megbízhatóan teljesített a műszaki teszteken, a riasztási és betegbiztonsági funkciói megfelelőek. Az első működő prototípus március végére készült el, szabadalmaztatása után megkezdődhet a sorozatgyártás, amit az egyik legnagyobb hazai orvostechnikai eszközgyártó, a 77 Elektronika Kft. saját kapacitásaival segítene.
Lélegeztetőgép (BME)
Fejlesztő: BME // Gyártó: BM Heros Zrt.
A prototípust a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem szakemberei és kutatói készítették el, a gyártás feltételeit az állami
tulajdonban lévő BM Heros Zrt. teremtette meg egy 450 négyzetméteres, kőbányai
üzemcsarnok felépítésével. Utóbbi öt hét alatt, 100 millió forintból készült el
speciális higiéniai és biztonsági feltételek mellett, és a tervek szerint napi
tíz darab készüléket szerelnek össze a szakemberek. A csapat kétféle
prototípust alkotott meg: egy PLC-alapú, tehát a piacon elérhető programozható
vezérlők beépítésével fejlesztett, és egy mikrokontroller-alapú egyedi
fejlesztésű elektronikával vezérelt változatot. A gépek invazív és non-invazív
lélegeztetésre is képesek, a hagyományosnál kíméletesebb lélegeztetési
profilokra is alkalmasak. Az oxigénszint szabályozása a piacon levő modern
készülékekhez képest sokkal pontosabb, ebből szabadalom születhet.
Nyálteszt
Fejlesztő: Semmelweis Egyetem Orálbiológiai Tanszék
A járvány kordában tartásához elengedhetetlen lenne a
tömegesen elérhető, olcsó, gyors vírusteszt. Egy magyar csapat most úgy néz ki,
sikeresen teljesíti a fenti feltételeket. A diagnosztizálásra használt
PCR-teszt elvégzéséhez az orrból és a garatból nyernek mintát, amelyet csak
képzett egészségügyi szakember tud levenni megfelelő védőfelszerelésben. A
nyálmintát egyszerűbben, gyorsabban lehet begyűjteni, érintkezés és szakszemélyzet
nélkül. A fejlesztést irányító Varga Gábor, az Orálbiológiai Tanszék vezetője
szerint a nyálteszt eredményei egyenértékűek a felső légúti kenetekből vett mérésekével.
Valószínűleg drágább lesz, mint a már bejáratott PCR-tesztek, de tömeges
mintavételnél megoldás lehet.
Telefonban tárolható teszteredmény
Fejlesztő: ID&Trust
Hogy a teszteredmény mindig kéznél legyen és bárki könnyen értelmezni tudja, a magyar ID&Trust alkalmassá tette GoodID nevű mobiltelefonos irattárcáját a Covid-tesztek digitális igazolására. Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a kiállított eredményhez színkódokat társíthatnak, az igazolás pedig érintésmentesen használható, hiteles és feltörhetetlen. A cégnek több mint másfél évtizedes tapasztalata van a digitális azonosítás területén, a hazai e-személyi, a román egészségügyi kártya és a japán útlevél fejlesztése fűződik a nevükhöz.
Vakcina
Fejlesztő: Debreceni Egyetem // Nemzeti Népegészségügyi Központ
E közös vakcinafejlesztés alapját 30-40 emberből származó izolált vírus adta. Az első fázisban kiválasztották a felhasználandó vírustörzseket, majd tesztelték a fejlesztéshez leginkább alkalmas sejtkultúrákat. A hatékonyságvizsgálatok után kezdődhettek meg az állatkísérletek. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora szerint a gyártáshoz szükséges technológiai elemek rendelkezésre állnak, első lépésként kis szériában legyártják az oltóanyagot, hogy preklinikai vizsgálatokat végezzenek szenzitív fajokon. Debrecenben júniusban tették le egy kísérleti oltóanyag-üzem és innovációs központ alapkövét az egyetemi ipari parkban, a két beruházás mintegy 8 milliárd forintból valósul meg.
Víruskimutatás a kommunális szennyvízből
Fejlesztők: Pannon Egyetem // Pécsi Tudományegyetem, MOL
A külföldön már bevált módszer hasznos lehet a fertőzés
megjelenésének és visszatérésének jelzésére a helyi terjedés korai szakaszában.
Egy városi csatornatelepre több tízezer háztartásból kerül szennyvíz, így a
fertőzöttek száma a hagyományos tesztekénél nagyobb mintán vizsgálható. Az
eljárással a Covid-19 jelenléte akár már a megfertőződés utáni három napon
belül kimutatható. A hazai vizsgálatok Ajkán, Budapesten, Debrecenben, Győrben,
Miskolcon, Nagykanizsán, Pécsen, Szegeden és Veszprémben kezdődhettek meg.
Remdesivir és favipiravir (Avigan)
Gyártó/fejlesztő: Richter Gedeon Nyrt.
Ősz óta gőzerővel gyártják itthon a koronavírus elleni egyik leghatékonyabb antivirális gyógyszert. A Richter öt hónap alatt sikeresen szintetizálta a súlyos stádiumban lévő betegek kezelésére alkalmas remdesivir hatóanyagát, és le is gyártotta – erről hosszabban is írtunk a Forbes.hu oldalán. Szeptemberben már minőségellenőrzési vizsgálaton is átesett. A remdesivir az első szer, amely klinikailag igazoltan gyorsítja a gyógyulást és trendszerűen csökkenti a halálozási rátát, bár a gyógyszer fejlesztője és a WHO között erről éppen szakmai vita folyik. Eredendően a nyugat-afrikai, 2013–2016-ig tartó ebolajárvány megfékezésére szánták, fejlesztője a kaliforniai székhelyű Gilead Sciences. A Richter egy másik Covid-elleni antivirális szer hazai fejlesztésében is részt vesz. A favipiravir hatóanyag-tartalmú Avigan tablettát a Fujifilm Grouphoz tartozó Toyama Chemical fejlesztette ki, Japánban 2014 óta használják. A járvány kitörése után indított klinikai vizsgálatok adatai azt mutatták, hogy a szer a kezdődő tüdőgyulladással kezelt, középsúlyos állapotú koronavírusos betegekben képes gátolni a vírus szaporodását, és 12 nap alatt enyhítette például a lázat vagy a légzészavart. A gyógyszerrel itthon először a Szegedi Tudományegyetem klinikáján kezelhetik a koronavírusos betegeket. Mivel szájon át szedhető, hozzájárulhat az egészségügyi ellátórendszer terhelésének csökkentéséhez.
AzureSeq (egylépéses koronavírus-teszt)
Fejlesztő: Omixon Biocomputing Kft.
Új, a vírust az eddigieknél egyszerűbben és gyorsabban kimutató, egylépéses tesztet fejlesztett egy magyar tulajdonú molekuláris diagnosztikai cég. Az új eljárás tesztelésében a Semmelweis Egyetem is részt vett. A klasszikus PCR-teszt a mintából kivont vírus RNS-ét mutatja ki, csakhogy az RNS-kivonás időigényes és költséges folyamat, ezért nagy jelentőségű a közvetlenül a levett mintából elvégezhető kimutatás – állítja Vásárhelyi Barna, a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatója. Az Omixon Biocomputing Kft. az új megoldást egy kaliforniai vállalattal fejlesztette ki, és kizárólagos forgalmazási jogokkal rendelkezik Európában, a Közel-Keleten és Afrikában. Az új teszttel két óra alatt kimutatható a fertőzés, ez a meglévő teszteknél hat órával kevesebb.
ACE2–Fc fúziós fehérje
Fejlesztő: ELTE // Pécsi Tudományegyetem // ImmunoGenes Kft. // Richter Gedeon Nyrt.
Egy új magyar hatóanyag nemcsak a betegség súlyosbodását, hanem magát a fertőzést is meggátolhatja. Fertőzés esetén a Covid-19 fehérjetüskéi hozzákapcsolódnak az emberi szervezet sejtjeihez, pontosabban az ACE2 receptorhoz, és gyulladást okoznak. A fejlesztőcsapat – egy amerikai orvos koncepciója alapján – az ACE2 és a kiürülés lassításáért felelős fehérje összeragasztásából állítja elő a mesterséges fúziós fehérjét. Mivel emberi fehérjét használnak, az immunrendszer nem idegen sejtként azonosítja a molekulát, és nem támadja meg. Az ACE2–Fc várhatóan semlegesíti a vírust, az általa beindított immunválasz elpusztítja a fertőzött sejteket is, és két-három hónapos védettséget nyújthat. A korai fázisban lévő fejlesztés további preklinikai és klinikai vizsgálatokat igényel, a piaci bevezetés legkorábban 2022-re várható.
Borítókép: Lucas Vasques / Unsplash
