Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Magyar kutató hányattatott sorsú szabadalma is kellett a most bejelentett vakcinához

Karikó Katalin, a német Biontech alelnökének szabadalma is kellett a legígéretesebbnek tartott koronavírus elleni vakcinához, a magyar professzor történetét nyáron írtuk meg.

A Biontech és a Pfizer ma bejelentette, hogy meglehetősen hatékonynak bizonyult az általuk fejlesztett oltóanyag a nagymintás teszten is. A vakcina tesztelésének harmadik fázisában 43 ezer ember vett részt.

A BNT162-es Covid-19-vakcina – így néz ki a legígéretesebb, még engedélyhez nem jutott oltóanyag. Fotó: Biontech

Már júniusban odáig jutott a Biontech és a Pfizer, hogy az általuk fejlesztett új típusú koronavírus elleni vakcinát közel ezer emberen tesztelték Európában és az Egyesült Államokban. A már akkor az egyik legígéretesebbnek mondott projekt nem jöhetett volna létre egy világhírű magyar biokémikus, Karikó Katalin szabadalma nélkül – ő amúgy a német cég alelnöke is, Mainz és Amerika között ingázott (legalábbis a járvány előtt).

Az Amerikában élő professzor még júniusban azt mondta a Forbesnak:

„lesz hatásos vakcina, az viszont nem biztos, hogy a leghatásosabból kezdik majd el gyártani a legtöbbet”.

Gyorsan fejlesztették ki és biztonságosabb is – mi a módszer lényege?

Ahogy arról júniusi Next különszámunkban írtunk, a szervezetünkben a géneket alkotó DNS-szakaszoktól a messenger RNS (mRNS) szállítja az információt arról, hogy milyen fehérjét kell a sejteknek elkészíteniük. A kódot az RNS-molekulát felépítő négyféle nukleotid sorrendje adja. Az elmúlt évtizedek kutatásaiból kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is. A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele.

Az mRNS klinikai tesztelése jelenleg a kardiológia és az onkológia területein a legelőrehaladottabb, de fertőző betegségek elleni védekezésre is alkalmas.

Nagy előnye, hogy belőle a vakcina sokkal gyorsabban elkészíthető más típusú eljárásokhoz képest: a koronavírus szekvenciájának januári megismerése és az első SARS-CoV-2 vírus elleni mRNS-vakcina emberbe fecskendezése között alig két hónap telt el csupán. Szintén nagy előny, hogy

az ilyen vakcina nem tartalmazza a vírus teljes génállományát, így biztonságos, mert véletlenül sem okoz mellékhatásként fertőzést.

A világ nagy gyógyszergyártói sokat remélnek az mRNS-kezelés nyújtotta lehetőségtől, így aztán sokat is költenek rá – ehhez kapcsolódóan olyan, az mRNS-kutatásokban vezető cégekkel lépnek szövetségre, mint a bostoni Moderna Therapeutics, a tübingeni CureVac és a mainzi központú BioNTech. Utóbbi a tavalyi NASDAQ-ra való belépese előtt Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalata volt.

Meglett a szabadalom, aztán évekig tartó csend következett

A Pennsylvania Egyetemen (UPenn) Drew Weissman és Karikó Katalin közös, mRNS-kezelésekhez kapcsolódó kutatása majd az ehhez tartozó szabadalom lett az, amit aztán a Biontech is felhasznált a most bejelentett, magas hatékonyággal működő vakcinánál. A Karikó-Weismann felfedezés csak publikálása utána jópár évvel kapta meg a neki járó elismerést – erről bővebben szintén a Next tudományos különszámunkban írtunk.

Az évekig tartó csend után egy cikk hozta el ugyanis a fordulatot a magyar professzornak. 2010-ben jelent meg a Moderna alapítójának, Derrick Rossinak, valamint a Harvard Egyetem és az MIT kutatóinak publikációja a Cell folyóiratban, amely szerint a módosított mRNS-ek segítségével őssejteket tudtak előállítani humán hámsejtekből. Rossit abban az évben a Time a legbefolyásosabb emberek közé sorolta – a Karikó név nem volt a listán, de ettől kezdve a bejegyzett szabadalom iránt megnőtt az érdeklődés.

Katalinék szerették volna Weismannal közös saját cégüknek, az RNARx-nek megszerezni a jogokat, de azokra a UPenn a saját költségeire hivatkozva rátette a kezét, és miután megnyerte a tulajdonjogi pert, azt a CellScriptnek adta el. Később a BioNTech és a teljes működését a módosított mRNS-re építő, ma 24 milliárd dollárt érő Moderna összesen 150 millió dollárt fizetett ki a Karikó-Weissman-szabadalom használati jogaiért.


Oszd meg!

S ámbár az igazság és a barátság egyaránt drága nekem, szent kötelesség elsőbbséget adni az igazságnak.