Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Fekete Andrea, a SOTE docense. Fotó: Kovács Attila, Semmelweiss Egyetem

Indul a magyar fejlesztésű gyógyszer tesztelése, ami segíthet a Covid-szövődmények gyógyításában

November elején kezdődnek a Semmelweis Egyetemen és egyes hazai járványkórházakban azok a klinikai vizsgálatok, amelyek a tüdőhegesedés kezelésében (szaknyelven tüdőfibrózis) hatékony fluvoxamin-terápia eredményességét vizsgálják.

A Covid-19 betegség kétféle módon károsíthatja szervezetünket: az egyik eset, amikor a már meglévő alapbetegségek, például a szív- és érrendszeri problémák, a vesebetegség vagy az onkológiai tünetek erősödnek fel általa, a másik eset pedig az, amikor túlzottan erős immunreakciót vált ki a szervezetünkből – mondja Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.

Utóbbi oka az úgynevezett citokinvihar, amely komoly tüdőgyulladást és többszervi károsodást eredményezhet, ennek leküzdésében a tüdőhegesedés kezelésében lehet segítségünkre a fluvoxamin terápia, írja az egyetem sajtóközleménye.

Az alapötlet tulajdonképpen egyszerű – mondja Fekete Andrea, a Semmelweis Egyetem docense, a SigmaDrugs biotech társalapító ügyvezetője, a kutatási program vezetője. Korábbi neurobiológai kutatások kimutatták, hogy a Sigma-1 receptor aktiválása csökkenti az agyban a gyulladásos folyamatokat, ezáltal hat jótékonyan a szervezetre.

Fekete Andrea, Semmelweis Egyetem docense, a SigmaDrugs biotech társalapító ügyvezetője, a kutatási program vezetője. Fotó: Kovács Attila, Semmelweiss Egyetem

A Sigma-1 receptort először az 1970-es években írták le a központi idegrendszerben. Alapvetően agyi funkciókhoz kapcsolták a szerepét, például a memóriában, viselkedésben tulajdonítottak neki szabályozó funkciót. Az elmúlt egy-másfél évtized kutatásai során derült ki, hogy a szervezet más területein is jelen lehet ez a receptor, és a sokféle funkciója közül egyik éppen a gyulladás csökkenése.

Azt már az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán működő, Fekete Andrea által vezetett kutatócsoport ismerte fel, hogy több szerv – például a tüdő, a vese vagy a szem – esetében is igazolható a központi idegrendszerhez hasonló védő mechanizmus.

Felfedezésüket – miszerint a Sigma-1 szerepet játszik a vese oxigénhiányos károsodásában, így jó célpontja lehet az ilyen irányú gyógyszerfejlesztéseknek – elsőként publikálták 2016-ban, ez azóta Európán kívül már az USA-ban, Japánban, Kínában és Izraelben is szabadalmi védettséget kapott, eredményeiket több neves szaklap publikálta. 

A fluvoxamin két ponton fejti ki védő hatását. A koronavírus következtében kialakult tüdőgyulladás akut szakaszában az úgynevezett citokinvihart gátolja oly módon, hogy a gyulladást beindító anyagok termelődését csökkenti. Emellett pedig hosszú távon a tüdőgyulladás miatt kialakuló hegszövet termelődését is mérsékli, ezáltal kisebb felületen károsodik a tüdő, vagyis nagyobb marad a légzőfelület.

A szakemberek azt várják a terápia hatásaként, hogy a koronavírus szövődményként kialakuló és gyakran elhúzódó légzési nehezítettség is rövidebb ideig áll majd fenn.

A száz középsúlyos, kórházi kezelésre szoruló beteg bevonásával és egyéves követésével zajló vizsgálat novemberben kezdődhet a Semmelweis Egyetemen, ahol a betegek a kórházi kezelés részeként, és ezt követően bizonyos ideig otthon is kapják majd a fluvoxamin hatóanyagú tablettát.

A mintegy félmilliárd forintos klinikai tanulmány jelentős kormányzati  és egyetemi saját forrás mellett biotech magánbefektetői (Várkonyi Attila, Lantos Csaba, Duda Ernő és Rekeczky Csaba) támogatással valósul meg. 

Fotó: Kovács Attila, Semmelweiss Egyetem
Oszd meg!