Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Cápák között: 20 éves, de már Nobel-díjasok és a cápák látják el karriertanácsokkal a fiatal biológust

Az egy dolog, hogy Novák Blanka anyanyelvi szinten beszél angolul, spanyolul és kínaiul, plusz órákat vesz fel az egyetemen, ha az alaptárgyai nem jelentenek elég kihívást, de az, hogy tizennyolc évesen zászlójára tűzte a fiatal tudósok láthatóvá tételét – lévén ő maga is egy közülük –, az valami egészen más. A cápákhoz az ehhez szükséges applikáció fejlesztéséért ment, és bár befektetés nem lett belőle, de Blanka az ott kapott tanácsokkal továbbra is menetel előre.

Április 27-én elindult az RTL Klubon futó üzleti showműsor, a Cápák között második évada, ahol öt befektető pénzéért versenyeznek kezdő (vagy nem kezdő) vállalkozók. A Forbes.hu-n hétről hétre bemutatjuk egy-egy vállalkozó sztoriját: honnan jött az ötlet, mi történt a műsorban és hogyan alakult a deal azóta, hogy nyélbe ütötték. VII. rész. A korábbi részben szereplők sztoriját itt olvashatod: I., II., III., IV., V., VI. rész.

A húszéves lány az egri Eszterházy Károly Egyetem biológia alapszakán elsőéves, de tizenöt éves kora óta kutat és végez mikrobiológiai projekteket. Első kutatásában egy ázsiai gyógynövényből (amit Blanka Lycium barbarumként említ, de a legtöbben csak goji bogyóként ismernek) saját metódus alapján készített kivonatot, és találta a benne lévő komplex vegyületeket erősen hatékonynak a rezisztens szuperbaktériumok bizonyos törzseivel szemben. „Olyan ez, mintha egyetlen anyag egyszerre lenne képes probiotikus és antibiotikus hatásra is” – segít ki Blanka a tanulság zanzásításával. 

Az oldat hatásairól nem létezett szakirodalmi adat Blanka kutatásáig, de a farmakológiai-mikrobiológiai előrelépés mellett ezzel indult Blanka hazai és nemzetközi úttörése.

A Floridai Egyetemen is konzultált a kutatással kapcsolatban, itt kutatói pozíciót is ajánlottak fel Blankának, ami akkor még sajnos nem valósulhatott meg, de a mai napig kapcsolatban van az egyetem szakértőivel.

Blanka utazásai során találkozott a jelenlegi tudománykommunikáció gyerekbetegségeivel, ami sok esetben a fiatal tudósok pályakezdését is nehezíti. „A kutatókat mindig a megszokotton túli problémamegoldás jellemzi, ezzel hatnak a világra” – magyarázza Blanka a küldetését, aminek első lépéseként a gojioldat-kutatással megnyerte a Magyar Innovációs Szövetség Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató versenyének első díját, amivel kvalifikálta magát a dublini nemzetközi fordulóba. Itt is díjat zsebelt be. 

Blanka a cápák előtt / Fotók: RTL Klub

A sorminta folytatódik: a tudományos világolimpiának számító ISEF-en (International Science and Engineering Fair) szintén díjazott lett, ezt a versenyt az az amerikai szervezet jegyzi, amelynek alumni tagjai között tizenhárom Nobel-díjas tudós van. Az Unga For Skare szervezésében, a Magyar Innovációs Szövetségen keresztül Blankát választották ki, hogy 2018-ban képviselje Magyarországot a Nobel-díj átadását övező eseménysorozatban. Aki úgy képzeli ezt a rendezvényt, mint egy nagyestélyis koktélpartisorozatot, nem téved, de azért az is belefért, hogy a svéd királyi palotában megrendezett vacsora utáni afterpartin – amelyen a világból összesen huszonöt diáktudós vehet részt, köztük Blanka – a karaoke bárban lenyomta a Mamma Miát az ABBA-tól, stílszerűen, ha már Svédországban vannak. Az élményeken kívül itt tudatosan arra fókuszált, hogy a szakmabeliek pályaútját és tudományos munkásságát minél jobban megismerje, mint egyfajta mintát a sikeres karrierhez.

Beszélgetett Tasuku Honjo orvosi Nobel-díjassal és Frances Arnold kémiai Nobel-díjassal is: „a leginkább az maradt meg bennem, hogy szerintük az igazán magas pozíciójú embereknek példa alapján kell vezetniük.” 

Ez nem pont, csak kettőspont

A networking sosem okozott problémát a számára, de az amerikai ISEF-verseny után megtalálta a kapcsolódásra a Z-generációhoz leginkább illő formátumot: podcastot indított. A Drop the Stem podcaston inspiráló és nemzetközileg elismert fiatal tudósokkal beszélget, a hallgatottság pedig tízezer körül mozog. A műsor felvételeit és utómunkáját is Blanka csinálja, a podcast pedig előfutára lett a Stempool rendszerének, amelyhez szükséges applikáció megvalósításáért a cápák elé állt.

„Ha egy pár nanométernyi partikulum megtámadja a világot, a tudomány rögtön előtérbe kerül. Ha nincsenek új kutatók, nem fejlődik a tudomány.”

A Stempool őket kötné össze egymással és idősebb kutatóknak is segítene elérni a Z generációt. „Ha két különböző csoportból származó elemet kémcsőben reagáltatunk, látványos reakció jön létre. Ha a világ két pontjáról származó ember azonos térbe kerül, abból jónak kell kisülnie.”

A matchmaking két oldalról történne: a fiatal kutatók és a cégek is regisztrálhatnak. A cégek nem látják a kutatókat, csak specifikus markerek mentén kapcsolódhatnak össze folyamatos leszűkítéssel, így csak azt érik el, akit keresnek, akikkel egyeznek a paraméterek. Nem csak kezdőknek lenne hasznos a Stempool: a haladó kutatók nagykövetek és mentorok is lehetnének, kutatói portfóliót tarthatnának számon. De tervezett egy „edukációs Tinder” vonalat is, ami egyetemeknek segítene behúzni a programjaik iránt érdeklődő fiatalokat.  

Összekötött már kanadai informatikust izraeli neurobiológussal, de Balogh Levente felmerülő ásványvíz-problémájára is fejből tudott kutatókat, akik segíthetnének.

Az applikáció fejlesztéséért a cápákhoz fordult, és bár befektetés nem lett, sok hasznos tanácsot kapott a továbblépéshez. „Leginkább azt, hogy fókuszáljak a legfontosabb attribútumokra.” Ezt a tanácsot meg is fogadta, és azóta felépítette a felület weblapját, viszont az applikációt változatlanul lényeges lépésnek tartja. 

A tudományban már nem, de az üzletben még kezdő, ezt Blanka is tudja. Kutatói tevékenységeiben édesanyja támogatja, aki vizuális kultúra mestertanára és több éve a tehetségfejlesztést kutatja. „Kiskoromtól kezdve rajtam validálja a módszereit, de mindig hagyja, hogy a saját fejem után menjek.

Négyéves koromban anyukám alkotótermében, ahol dolgozni szokott, titokban lefestettem az egyik festményét. Ahelyett, hogy megszidott volna, kiakasztotta a képet a nappaliba. Azóta is ott van.”

A Stempool fejlesztésénél fontos, hogy otthonosan mozog a tudományban, a szereplők elfogadják és elismerik. Minek választana a biznisz és a kutatás között, ha amúgy is sok hasonlóság fedezhető fel a két világ közt. „Az üzletben és a tudományban is a hiánypótló ötletek, a megszokott szabályok átírása számít, így lesznek unikornisok a többi cég között. Így hiába nem kaptam befektetést, nem érzem, hogy pont lenne a mondat végén, inkább kettőspont, folytatása következik.” 

Borítókép: RTL Klub

 

“Minél messzebbre nézel hátra, annál messzebbre látsz előre.”

Winston Churchill