Bár közéleti kérdésekben aktív és sűrűn hallatja hangját, interjúkat elvétve ad, a magyar sajtóban pedig évek óta nem nyilatkozik meg. Kilencvenedik születésnapján is az olasz La Repubblicának adott interjút, amelyben beszélt koronavírusról, Európa sérülékenységéről, a nyílt társadalmakra leselkedő veszélyekről, és pökhendi szélhámosnak nevezte Donald Trumpot.
A legismertebb magyar befektető és filantróp milliárdos 1930. augusztus 12-én született, most 90 éves. Ebből az alkalomból az olasz La Repubblica készített vele interjút, a beszélgetés angol leirata Soros György hivatalos honlapján jelent meg a Nagy jövőbelátó (The Great Anticipator) címmel, szó szerinti magyar fordításban pedig a Népszava jelentette meg.
„A legsúlyosabb krízis a világháború óta”
A beszélgetésből többek között kiderül, hogy Soros kilencvenévesen is heti háromszor teniszezik, és folytatja a nyílt társadalomért vívott harcát. A koronajárvány miatt kialakult válság szerinte az ő életében a legsúlyosabb krízis a II. világháború óta.
„Az emberek zavarttá váltak, megrémültek. Olyan dolgokat tesznek, ami rossz számukra és a világ számára is” – mondta. Ő viszont személy szerint nem érzi magát különösen bizonytalannak, és az Egyesült Államokat is erősebbnek tartja, mint Európát.
„Az USA a történelem leghosszabb ideje működő demokráciái közé tartozik. De még az USA-ban is egy pökhendi szélhámos, mint Trump, meg tudta nyerni az elnökválasztást, és belülről alá tudja ásni a demokráciát. Az USA-ban azonban a fékek és ellensúlyok rendszerének, valamint a kialakított szabályoknak nagy hagyományuk van. Emellett mindenekfelett ott az alkotmány is. Emiatt bizakodó vagyok, hogy Trump csak átmeneti jelenség, aminek remélhetőleg novemberben vége szakad. Trump az életéért küzd, sokféleképpen megsértette az alkotmányt, és ha elveszíti a választást, akkor elszámoltatható lesz. Az Európai Unió sokkal sérülékenyebb helyzetben van, mivel nem kész formáció. Továbbá sok ellensége van mind belülről, mind kívülről.”
2019. júniusi magazinunk címlapja
Az Európai Unióról szólva ugyanakkor elismerte, hogy a 750 milliárd eurós újjáépítési alap felállítása jó döntés volt – „az EU nagyon pozitív lépést tett meg azzal, hogy elkötelezte magát amellett, hogy jóval nagyobb mértékben vesz fel hitelt a piacról, mint tette azt valaha is” – még ha „néhány államnak, az úgynevezett Fukar Ötöknek (Hollandia, Ausztria, Svédország, Dánia és Finnország) sikerült is elérniük, hogy az erről szóló megállapodás kevésbé legyen hatékony”.
„Spekuláns, milliárdos, jótevő”
A valaha élt legismertebb magyar befektető 90. születésnapjáról a világsajtóban több helyen is megemlékeztek. „Spekuláns, milliárdos, jótevő” címmel közölt például cikket a The Canadian, amely azt írta Sorosról: „még mindig aktív, megnyilvánul közéleti, politikai ügyekben, holott már 11 éve is gyönge volt”.
A kanadai újság utoljára ugyanis 2009-ben készített interjút Sorossal, akinek akkoriban (is) lesújtó véleménye volt az Európai Unióról, a szerinte tévúton járó uniós válságkezelésről. „Európában van központi bank, de nincs központi adósságkezelés” – mondta egyebek mellett, de azt is hangsúlyozta, nem shortolja az eurót, a közös pénz túl fogja őt élni, és már nem tartja magát spekulánsnak úgy, ahogy 1992-ben volt, amikor élete leghírhedtebb devizapiaci manővereként bedöntötte az angol fontot.
Befektet és adakozik
Soros azért az elmúlt hónapokban is aktív befektető maradt, a járvány legelején például átrendezte részvényportfólióját: 5 milliárd dollárnyi részesedést szerzett a Disney-ben, illetve alapjának némi pénzét egy szobabicikliket gyártó cég részvényeibe fektette, miközben játékcégekbe is bevásárolta magát.
Ami az adakozást illeti, Soros az elmúlt öt évben is folytatta politikai filantróp tevékenységét, és az amerikai Forbes összesítése szerint Warren Buffett, Bill és Melinda Gates után ő volt, aki 2014 és 2018 között a legtöbb pénzt (3,1 milliárd dollárt) fordította jótékony célokra. Amióta pedig létrehozta Open Society Foundation névre hallgató globális hálózatát, összesen 32 milliárd dollárt osztott szét a világon a nyílt társadalmak elősegítésére.
Ráadásul idén év elején azt is bejelentette, hogy újabb egyetemalapítási szándékai is vannak: a CEU és a Bard College partnerségében az elnyomó rendszerek és a klímaváltozás elleni küzdelem szellemében globális egyetemi hálózatot épít.
Soros Györgyről 2019 júniusban – Soros, a különc címmel – címlapösszeállítást közöltünk, 27 oldalban meséltük el, kicsoda, hogyan gondolkozik, és mit akar valójában. Ha csak 12 érdekességre kíváncsi, amit valószínűleg nem tudott a milliárdosról, azt itt elolvashatja.
Ha mélyebben is szeretné megérteni, mit akar Soros György, akkor a Forbes ajánlásával tavaly megjelent Mit akar Soros? című könyvet is megrendelheti.
