A Facebook 2020-ban induló kriptovalutája a korábbi kezdeményezésekkel szemben képes lehet áttörni a blokklánc és a hétköznapok világa közti falat. Ennek azonban ára van: nem a megszokott keretek között versenyez, hanem a globális monetáris rendszerrel szemben nyújt alternatívát.
Maxine Waters kaliforniai demokrata képviselő, a pénzügyi szolgáltatásokért felelős bizottság elnöke július 2-án nyílt levelet írt a Facebook vezetésének. A Mark Zuckerbergnek, Sheryl Sandbergnek és David Marcusnak címzett levélben a 80 esztendős Waters arra kéri a techóriás döntéshozóit, hogy mindaddig legyenek szívesek elhalasztani a Facebookra érkező kriptovaluta, a Libra bevezetését, amíg a kongresszus ki nem elemzi az új közösségi pénznem globális pénzvilágra gyakorolt hatásait.
„Ha az efféle termékek és szolgáltatások megfelelő szabályozás hiányában maradnak, mind az amerikai, mind a globális pénzügyi stabilitást veszélyeztethetik” – írja a képviselő. „A rendszer sebezhetőségét rossz szándékú szereplők is kihasználhatják, mint ahogy az egyéb kriptovalutákkal is történt korábban.” Waters emlékeztet, hogy a szabályozó szervek világszerte kongatják a vészharangot a kriptovaluták miatt, és egyre sürgősebbé válik egy nemzetközi szabályrendszer kidolgozása.
Bemutatkozik a Libra
A Facebook viszont nem úgy tűnik, hogy sokáig ülne a babérjain. A június 18-án bejelentett Libra egy blokklánc-alapú virtuális pénz, aminek hivatalos célja, hogy a Föld azon 1,7 milliárd lakójához is eljuttassa a könnyen forgatható digitális bankjegyeket, akik fejlődő országokban élnek és nem jutnak hozzá banki szolgáltatásokhoz. A felhasználók a mindennapi valutájukat Librává konvertálva úgy küldhetnek pénzt egyik helyről a másikra, mint ahogy fényképeket vagy cuki matricákat szoktak, a kriptovalutai háttér pedig garantálja a biztonságos működést. A fejlesztői készlet már elérhető, az indulás pedig 2020 első felében esedékes – addig viszont meg kell válaszolni pár kérdést. Ilyen mindjárt a Facebook, mint agytröszt, ami rögtön szkepticizmust szül.
„A Facebook eddig teljesen alkalmatlannak bizonyult a felhasználói adatok védelmét illetően, többször visszaélt a helyzetével és a reformra is képtelen volt” – írta a Librát illető kérdésemre Aron Fischer, az Ethereumra épülő Colony vezető fejlesztője.
„Egy ilyen cég semmilyen körülmények között sem szabadna, hogy hozzáférjen a pénzügyi aktivitásunkhoz.”
A Facebook felszabadít
„A Libra inkább digitális valuta, nem kriptovaluta” – mondja Trón Viktor, az Ethereum Foundation főmunkatársa (akiről egyébként a júniusi Forbes magazin Next mellékletében olvasható portrécikk). „Utóbbit illik mostanság decentralizált rendszerként érteni. Mivel a Libra nem az, kriptovalutaként hirdetni kicsit demagóg a Facebooktól, viszont azt jelzi, hogy a kriptovaluta egy menő dolog.”
Menő vagy sem, a krioptovalutákkal szemben felhozott leggyakoribb érv, hogy az értékük háttere ellenőrizhetetlen, avagy épp annyira lehetnek világgazdaság-megváltó szuperzsetonok, mint egy szűk réteg meggazdagodására létrehozott lufik. A kétkedők tábora az egyszeri redditezőktől a legendás dollármilliárdosokig terjed, a kriptovaluták mögött meghúzódó, forradalmi lehetőségekkel kecsegtető blokklánc-technológia pedig lassan elszívja a levegőt a kifejezetten fizetségre fejlesztett rendszer elől.
Ez van akkora találmány, mint a kerék – portré a blokklánc-veterán Trón Viktorról
Pedig elméletben könnyű feloldani az ellentmondást: csupán kell egy ellenőrző szerv, ami kontrollt gyakorol a kriptovaluták felett, ezáltal kiszámíthatóbbá, kezelhetőbbé, egyszersmind a klasszikus értelemben vett pénzvilág szereplői számára is emészthetővé, sőt vonzóvá téve a fizikai formában nem létező pénznemeket. Csakhogy ezek a pénzek a blokkláncnak köszönhetően decentralizált rendszerekre épülnek, azaz mindig az adott hálózat szereplőin múlik, mi mennyit ér. Amennyiben egy harmadik felet is bevonunk az egyenletbe, a kriptovaluta pont, hogy egy centrális erőtér köré fog összpontosulni, akárcsak bármelyik ismert pénznem. Egyéb vonzó tulajdonságai, mint a csalás lehetőségének technológiai kizárása, megmaradnak ugyan, de semmi sem garantálja, hogy az valuta felett álló szervezet nem fordítja előnyére a kiemelt helyzetét.
Stabilitással milliárdokért
Egy globális valuta bevezetésekor persze nem lehet megúszni a kontrollt, és az árfolyamhullámzással is kezdeni kell valamit. Az úgynevezett stablecoinok (ez szabad fordításban „stabil érmét” jelent) olyan kriptovaluták, amiket mesterségesen tartanak adott árfolyamon. A kereskedők örülhetnek, amiért mindig kiszámított áron adhatnak túl a valután, annak terjedése azonban természetéből adódóan korlátozott, hisz a kriptospekulánsok, bányászok és váltászsonglőrök rögtön kívül esnek a célkörön. Jelenleg a Libra is ebbe a kategóriába esik, van is felette kontroll, azt azonban nem egyszemélyben a Facebook gyakorolja, hanem egy száztagúra tervezett egyesület, a Libra Association, aminek a Facebook mindössze egy, csupán egyetlen szavazattal rendelkező tagja.
Így működik a Librát ellenőrző egyesület
A Libra Association gyakorlatilag a Waters által igényelt regulátor szerepét hivatott betölteni, csak épp nem állami szervek és nemzetközi bankok foglalják el az egyesület tagsági helyeit, hanem olyan cégek, amik így vagy úgy, de profitálhatnak egy minden egyéb faktortól független pénzügyi rendszer működtetéséből. Már most ismert tag a Mastercard, a Visa, a Paypal, az Ebay, az Uber és a Spotify, de a befektetői szférából is érkeznek erős nevek, mint a Thrive Capital, az Andreessen Horowitz vagy a Breakthrough Initiatives. És persze telekommunikációs cégek is akadnak a listán.
„A Librához való csatlakozás összhangban van a Vodafone céljával, melynek lényege, hogy a jövő digitális társadalmában mindenki részesüljön annak előnyeiből” – írta hivatalos közleményében a szolgáltató. „A blockchain csökkenti a hagyományos bankrendszerre való támaszkodást. Az adatok különböző megbízható szervezetek által kezelt adatközpontokban oszlanak meg, köztük a Vodafone Csoport adatközpontjában. A szervezetek így képesek lesznek alacsony költségű pénzügyi szolgáltatások nyújtására a Libra blockchainen és a Libra kriptovaluta használatával (például fizetési tárcák, megtakarítási számlák vagy nemzetközi pénzátutalás).”
Egyelőre huszonhét egyesületi tagról tudni, de tulajdonképpen bárki csatlakozhat, ha képes megfelelni a szigorú (és elsősorban monetáris) feltételeknek. Ezek szerint csak olyan szervezet lehet tag, ami vagy legalább egymilliárd dolláros piaci részesedéssel bír, vagy minimum félmilliárd dolláros ügyfélbázissal rendelkezik. Emellett évente még legalább 20 millió embert el kell érjen, és egy független, de elismert szervezet szerint a saját iparágának száz vezető tagja közé kell tartozzon. A tagok ezen felül pénzügyi támogatók is, egyenként cirka 10 millió dollárt tettek az egyesületbe.
Kétmillió forint felett a bűnözők kedvenc valutája
Alkossunk Libraláncot!
A Libra blokklánchoz csak azok a szervezetek csatlakozhatnak, amiknek erre engedélyt ad a szövetség, ezáltal a rendszer nem lesz teljesen decentralizált. Ugyanakkor a Facebook a kutatási fázisban nem talált olyan engedélymentes struktúrát, ami képes lenne lekezelni annyi tranzakciót, mint amennyit a Facebook-felhasználók fognak lebonyolítani egy átlagos napon. Mindemellett a Libra nyílt forráskódú marad, azaz bárki készíthet programokat a platformra, a Facebook nem készül szűrni a fejlesztői kísérleteket.
A Facebook elképzelése szerint minden felhasználó rendelkezni fog egy Calibra-fiókkal, ez funkcionál a Libra hivatalos tárcájaként (később készülhetnek alternatív tárcák is, minden a fejlesztők kreativitásán múlik). Ahhoz, hogy hivatalos Calibra-fiókunk legyen, az egyesület fényképes igazolványt kér, azaz nem csak a pénzmozgásainkat látják majd, hanem a legféltettebb személyes adatainkat is – ez pedig olyasmi, ami egyeseknek már azért sok a jóból, főleg mióta a Facebook egyre másra húzta magára a személyes adatokkal kapcsolatos visszaélési ügyeket.
Váltakozás elleni védelem
A Libra esetében az Association ugyan függetleníti a Facebookot saját kreálmányától – végtére is a cég csak egy szavazati jogot birtokol a százból –, a szövetség maga így is egyedüliként dönthet a fejlesztések irányvonaláról, vagy akár az árfolyammódosításról. A hivatalos álláspont szerint ez még mindig jobb a teljesen centrális rendszereknél, a blokkláncközösség azonban megosztott a Libra függetlenségét illetően. Egyesület ide, egyetlen szavazati jog oda, a Librát a többség a Facebookkal azonosítja, ennél fogva pedig nem bíznak az új valutában. Annak viszont sokan örülnek, hogy a techcég közbenjárásának köszönhetően a közbeszédbe is betörhet a kriptopénz, áthágva azt a keményvonalas felhasználókat és átlagembereket elválasztó technológiai szakadékot, amit a blokkláncos arcok évek óta próbálnak áthidalni, kevés sikerrel. Az optimizmus bizonyítéka, hogy a Libra bejelentését követő héten a Bitcoin 20, az Ether 15 százalékos árfolyam-emelkedésen volt túl.
Döbbenet: újra 10 ezer dollár fölé repült a bitcoin
A Facebook úgy érvel, hogy a Libra a világ szegényebb régióiban is megoldaná a gyors, olcsó pénzforgalmat, miközben az alacsony kezelési költségekből (jelen állás szerint hol ingyen, hol centekben mérhető összegért vehetünk és küldözgethetünk majd Librát) befolyó összegből további fejlesztéseket lehetne eszközölni. Az egyesület (benne a Facebookkal) egyelőre csak ezekből az apró összegekből szerezne bevételt, mondván: sok kicsi sokra megy. Ugyanakkor ez nem valószínű, hogy megérné a tízmilliós befektetéseket. Sokkal fontosabbnak tűnik a Libra sikere esetén bekövetkező, alternatív, világméretű pénzrendszer kialakulása.
Na de mi a cél?
A Facebook világmegváltó tervei ellenére könnyű úgy tekinteni a Librára, mint egy, a globális pénzügyi szerveket és szabályokat megkerülni kívánó, digitális pénzrendszerre – ezt a narratívát pedig az egyesületi tagok eddigi névsora is csak erősíti. Waters érvei a nemzetközi szabályozással kapcsolatban érthetők, hisz – ahogy a képviselő is fogalmaz – a Facebook „már most az emberiség egynegyede számára kézközelben van”, ekkora hatalommal rendelkező aktor pedig még nem lépett a kriptovaluták alig egyévtizedes történetének monetáris földnyelvére. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy lássuk, ebből precedens lehet, a maszek pénznyomtatás pedig cégek közti erőviszonyokhoz igazítaná az eddig nemzetekre tartozó monetáris rendszerek működését.
Ugyanakkor a blockchain elterjedéséhez elengedhetetlen a nagyok belépése, és ha ez nem történik meg most, hát ki tudja, mikor fog.
Főoldali kép: Mark Zuckerberg Facebook-profilja
