F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

A magyar hippi, aki a világ legnagyobb márkáival épp megmenti a Földet – megjelent a Forbes Next!

Kinyúlt pólós, fesztiválkarkötős hippi világmegmentő ötletekkel, és a környeztvédelmi hippikre nem jellemző kapitalista hozzáállással. A friss Forbes Next címlapján Tom Szaky, aki hulladékújrahasznosító vállalkozásai, a Terra Cycle és a Loop mellé állította a világ legnagyobb márkáit. A lapban az elmúlt 30 év 15 legjelentősebb magyar találmánya, és az első magyar programozó, a ma 84 éves Szelezsán János portréja.

Május végén, egy hét alatt öt ámbráscetet sodort partra a tenger Szicília partjainál, szinte pontosan azokon a helyeken, ahol két hónappal korábban jártam. A haláluk oka: műanyag szemetet ettek,  testükben akár negyven kiló felhalmozódhatott. Nehéz nem vonni párhuzamot emberi testünkkel, amelyben a legfrissebb adatok szerint negyven deka mikroműanyag gyűlik össze életünk folyamán.

Használt papír kávéspohár, buborékfólia, műanyag mogyorókrémes tégely. Az újrahasznosítás pofonegyszerű dolognak tűnik – ha műanyag, sárga kuka, ha papíralapú, akkor kék –, de valójában például a felsoroltak közül mind a három kizárólag a vegyes háztartásihulladék-gyűjtőbe kerülhet.

A Forbes Next a júniusi Forbes magazin mellékleteként már megtalálható az újságárusoknál!

Ha kicsit rontjuk el, a hulladékfeldolgozóban még korrigálják. Ha nagyon? Akkor könnyen lehet, hogy az összes szomszédunk tökéletesen szelektált szemetét is összefertőzzük például gyermekük koszos pelenkájával, és így a 99 százalékban jól szelektált szemét mind a fel nem dolgozható kategóriában végzi. Ezt mégis csak kevesen tudják.

Amit az átlagemberek csinálnak, azt a szakemberek úgy hívják: jószándékú újrahasznosítás. Az újrahasznosítási szándékunk megvan, csak épp nem jól csináljuk.

Miközben az elmúlt fél évben a Facebook-falamat a Budapesten nyitott csomagolásmentes boltoknak örvendező bejegyzések árasztották el, pár általam követett Instagram-celeb nagyot ment a #nowaste kampányával, néhány ismerősöm maga kezdte varrni a zöldségvásárló zacskókat kiváltó textiltasakjait. A valóság, a nagytotál azonban az, hogy Magyarországon, ha idén esetleg már a tejes- és gyümölcsleves kartonok 23 százalékát, azaz a fejenkénti átlag évi 68 dobozból 15-öt a papírgyűjtőbe dobjuk (kiöblítve, kilapítva), akkor rekordot döntünk. Az EU-átlag jelenleg 48 százalék (még ez is szomorúan kevés), Németországé több mint 76 százalék.


A Forbes Next mindig az okos emberekről és találmányaikról, a jövőnket várhatóan megjobbító munkájukról szól, és kicsit tanítani is próbál. Most is ezt teszi, a lap egyik leghangsúlyosabb oldalával, a legutolsóval a szelektív hulladékgyűjtéshez adunk kapaszkodót. A szelektív hulladékgyűjtés az egyik legfontosabb eszközünk és lehetőségünk bolygónk védelmére.

De a termékeket gyártó vállalatok felelőssége még az egyénekénél is nagyobb, és náluk nem a tudás hiányzik, sokkal inkább az akarás. A nagyvállalatok álláspontja és hozzáállása nem fog megváltozni, amíg jogszabályok nem kényszerítik őket a jobb döntésekre, amíg a pénz diktál, és nem egy újraálmodott kapitalizmus. Vagy amíg meg nem jelenik valaki egy olyan szolgáltatással, ami gazdasági hasznot is hajt a környezeti hasznokon kívül. Ilyen ember a legújabb Forbes Next címlaparca, Tom Szaky; a magyar, aki már pénzt csinál abból, hogy jól kezeli a szemetünket, sőt tesz érte, hogy ne is hozzuk létre.

Az Amerikában felnőtt Szaky Budapesten, magyarul mesélte el nekünk, hogyan állította maga és a Föld mellé a világ legnagyobb márkáit – nem a lobogó tűzzel a szemében, hanem azzal a felismeréssel, hogy a kapitalizmust a kapitalizmuson keresztül lehet javítani.

A friss Nextben összeszedtük az elmúlt 30 év 15 legjelentősebb magyar találmányát is. Kézzelfogható, újító – és meg is valósult – találmányokat kerestünk, de a hatalmas üzleti siker ezúttal másodlagos szűrő volt, bár nem egyszer milliárdos biznisz van a fejlesztések mögött. Ahogy mindig, most is részletesebben bemutatunk kortárs magyar feltalálókat, technológiai úttörőket, többek között a 77Eletronika legújabb mini okoseszközét, amely másodpercek alatt, bárhol képes vérképet készíteni egy páciens mintája alapján. Elmeséljük a Medicontur történetét, amely világviszonylatban is elit kategóriás lencséket harminc éve gyártja és fejleszti Zsámbékon. Magyarországon piacvezetők, és az orvos-alapító Kontur László vezetésével most épp eddigi történetük legnagyobb beruházásán dolgoznak, miközben a világ első, színvakságot korrigáló szemüvegét is célkanyarba terelik.

Beszélünk a magyarokkal, akik feloldhatják biodízel kapcsán tüntetésekre is okot adó bioüzemanyagok ellentmondásosságát, és a magyar sajtó adósságát is törlesztjük azzal, hogy hosszú portrét közlünk Szelezsán Jánosról. Magyarországon ő volt az első, aki számítógéppel foglalkozhatott, ő írta az első informatikatankönyvet, később részt vett az egyetemi szintű informatikusképzés elindításában. Szelezsán János egyben valószínűleg az első magyar, aki gyomorfekélyt kapott a programozástól. Mellette két mai, élvonalbeli programozóval is beszélgetünk: Trón Viktor a blokkláncvilág egyik meghatározó szereplője, Józsa Oszkár pedig tucatnyi mérnök munkáját felügyeli az Ascent Roboticsnál – a 65 millió dolláros tokiói startup döntéseket hozó, önvezető autókhoz fejleszt olyan komplett szoftveres megoldást, amit az autógyártók saját fejlesztések nélkül is termékeikbe implementálhatnak.

A Forbes Next a júniusi Forbes magazin mellékleteként már megtalálható az újságárusoknál!

Olvasd el A jó élet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő