Az Otis charizardos Pokémon-kártyáka, forrás: Otis
Fotó: Az Otis charizardos Pokémon-kártyáka, forrás: Otis
rövid hír

Így vásárolhatod be magadat egy 75 millió forintot érő Pokémon-kártyába

Forbes
2021. október 27. 3 perc olvasás

Hogy egészen pontosan hogyan is tud egy 1999-ben kiadott, első kiadású gyűjtögetős kártya 236 800 dollárt (75 millió forintot) érni ma, mikor ennél akár még meredekebb árakat is képesek kipengetni különböző popkulturális ereklyékért, már nem is igazán kérdés. Az viszont igen, hogyan szállhatnának be többen, akár az átlagember is a bizniszbe, mert ugye limitált kincsekről beszélünk.

A Vice bukkant rá az Otis nevű cégre, amely magára olyan „alternatív befektetői felületként” tekint, ahol „a szenvedély és a pénz találkozik”.

Részesedést kínálnak a popkulturális történelem mindenféle ritka szeleteibe, legyen szó Super Marióról, Kanye West által dizájnolt Nikeról, természetesen NFT-kről is, vagy épp cikkünk alanyáról, egy

holografikus, első kiadású, kuriózumnak számító Pokémon-kártyáról, ami Charizardot ábrázolja, a gyűjtögetős kártyák külsős hitelesítőjeként és minőségi kiértékelőjeként ismert PSA (Professional Sports Authenticator) pedig tökéletes, 10-es értékelést adott rá.

A kártya jelenlegi piaci értéke tehát közel 240 ezer dollár, minimum 10 dollárért (bő 3 ezer forintért) pedig bárki befektethet. Egy szintén első szériás Charizard épp idén kelt el 360 ezer dollárért (több mint 113 millió forintért), de járt már a kártyatípus árfolyama 399,7 ezer dollárnál is (közel 126 millió forintnál) most márciusban. Igaz, utána korrigált az értéke, júliusban és szeptemberben pedig a mostani 240 ezer dolláros szint felett egy kicsivel, 264 ezer és 270,6 ezer dollárért cserélt gazdát.

Az Otis állítja, hogy amit csinálnak, az megfelel az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (Securities and Exchange Commission, SEC) szabályainak: minden cikkelemük valamely leányvállalatuk tulajdonában áll, aki befektet, az ezekben a tulajdonosokban kap érdekeltséget.

Igen ám, ugyanakkor a részvényesek élőben nem tudják még megtekinteni befektetésük tárgyát, igaz, az Otisnak van egy New York-i galériája is, ahol az ígéretek szerint néha lesznek majd popup kiállítások.

Ha már NFT…

Ami a szintén említett NFT-t illeti: az egyik leggyorsabban terjedő digitális művészeti értékesítési trendről van szó. A non-fungible token egy olyan technológiát takar, ami azonosítóval lát el egy digitális műalkotást, ezzel jelölve egyediségét. Részletesebben itt írtunk róla a Forbes.hu-n, magyar vonatkozásról, például az első hazai múzeumról, ami beszállt az NFT-piacra, ide kattintva lehet olvasni, Borsi Flóra, a világhírű digitális művész is használta a technológiát, idén nyáron mutattuk be a Crypteriors nevű kollektívát és a szingapúrban élő magyar fejlesztő, Kristóf András Ethercards nevű projektjét.

Borítókép: az Otis charizardos Pokémon-kártyája, forrás: Otis