Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Borsi Flóra is az új kriptoőrülettel adta el a képeit – megkérdeztük tőle, hogy megy

A világhírű magyar digitális képzőművész, Borsi Flóra nemrég öt Ethereumért, nagyjából kilencezer dollárért adta el első művét a „művészeti kriptovalutával”, az NFT-vel. Mivel Flóra Forbes-arc, szerepelt a legsikeresebb 30 alatti fiatalok listáján, megkérdeztük tőke, hogy megy a kriptoértékesítés.

Bármit, ami digitális, iszonyú könnyen lehet másolni. Elég a Windowsra gondolni, ahol bármelyikünk egy egyszerű CTRL-C + CTRL-V kombinációval bármilyen digitális tartalmat egyből duplikálhat. Ez önmagában még nem lenne fontos téma. Ám ha egy digitális formában alkotó művész készít valamit, azt is könnyen lehet másolni – így a védendő, digitális szellemi alkotások komoly hamisítási kockázat veszélyezteti az online térben.

Flóra nemrég öt Ethereumért, nagyjából kilencezer dollárért adta el első művét a az NFT-vel. Forrás: Sebestyén László

Kevés olyan könnyen elérhető, olcsó szolgáltatás létezik, amivel egy művész a saját digitális alkotásait le tudja védetni, hogy a vásárló biztos lehessen benne, övé az egyetlen, eredeti darab. Erre kínál gyors és hatásos megoldást az NFT, egy kriptovaluta alapú rendszer, amit már most is művészek sokasága használ, hogy hamisíthatatlan, eredeti alkotásokat tudjon eladni.

A technológia már létezik pár éve, de kellett egy-két nagy horderejű, szélesebb nyilvánosságot kapó adásvétel, hogy a piac felismerje a benne lévő lehetőségeket.

Az első magyar képzőművészeti NFT egy bitcoinbányát ábrázolt, március elején értékesítette egy magyar művész.


Az NFT-k (non-fungible token), azaz a nem cserélhető kriptovaluták arra használják a valuták alapjául szolgáló blokkláncot, hogy egy digitális alkotást levédjenek: azokat egyszerivé és másolhatatlanná tegyék. A művész létrehozza az alkotást, majd azt egy NFT-hez rendeli, a blokklánc pedig számtalan olyan metaadatot tárol el a műről, hogy utána mindenkinek egyértelmű legyen: az az eredeti alkotás. Az  NFT a blokklánc-technológiával biztosítja a mű egyediségét és eredetiségét, valamint az alkotás életútja, vagyis a tulajdonoscserék is feljegyezhetőek, így végig pontosan nyomon követhető, mi történik vele.


Ami most jóval érdekesebb, hogy Borsi Flóra, világhírű magyar digitális képzőművész is belecsapott az iparba, már több művét is NFT-vel értékesítette. Flóra 2019-ben fent volt a Forbes 30/30-as, azaz a 30 legsikeresebb 30 alatti magyar fiatal közt, sőt, az amerikai Forbes 2020-ban a legtehetségesebb európai fiatalok közt tartotta számon. Flóra portréját másfél éve írtuk meg, most arról kérdeztük, milyen az NFT használata, hogy boldogul az új „művészeti kriptovalutával.”

Forbes.hu: Honnan hallottál az NFT-ről? Valaki ajánlotta vagy most ez a trend a digitális művészek közt?

Régebben láttam pár amerikai művész Twitterén, hogy eladóak a képeik és egy furcsa szimbólummal jelölték az árat. Rögtön utánakerestem, hogy mi lehet ez a három vonal – ekkor találkoztam először az NFT rendszerével, az Etherummal. Néhány hónappal később rendkívül gyorsan terjedt az általam ismert alkotók körében ez az új technológia és egy gyorstalpaló után már számomra is világossá vált, hogy részt kell vennem ebben a nagyon izgalmas történetben.

Forbes.hu: Mi a technikai folyamata annak, hogy NFT-vel védd az alkotásod?

Először létre kell hozni egy felhasználói fiókot, majd összecsatolni tetszőleges NFT-portálokkal és fel kell tölteni a fájlt az Ethereum (az NFT alapjául szolgáló blokklánc-technológia – a szerk.) láncba. Ezt hívják Mintnek. Ezután nem változtatható a kép vagy fájl, örökre beépült egy kódalapú rendszerbe, amely védi az alkotót és piacra bocsátás után megvásárolhatóvá válik ez az egyedi tokennel, (azaz egyedi kóddal ellátott karakter sor, url-hivatkozással lekövethető fájltörténettel) ellátott digitális kép.

Forbes.hu: Hol és hogyan értékesíted az alkotást? Sima aukción vagy valamilyen speciális felületen?

Több felület érhető el az értékesítéshez, de a legtöbb művész kurátor által összeállított csatornákon, alkotói portálokon árulja a képet – mivel itt több gyűjtő fordul meg és az aukciós felület is kézenfekvőbb, sokkal inkább felhasználóbarát. Ezekre a portálokra eszméletlen nehéz meghívót szerezni, jómagam is éjjel-nappal chateltem az adott portál fórumán, ahol szerencse alapon vagy észrevesznek és meghívnak, vagy nem.

Borsi Flóra: A művészvilágban annyit ér a képed, amennyiért megveszik

Négy nap után egy japán művész küldött meghívót majd pár nap múlva már több százan írtak rám, hogy meg tudnám-e őket hívni a platformra. Ez a meghívásos rendszer részben igazságos, mert megszűri a minőségi és kevésbé minőségi alkotások tulajdonosait, ezáltal az oldal színvonala is magasabb, de ugyanazon mechanizmus miatt kizárja azokat, akiknek nincsenek ismerőseik a keleti parton (ahonnan a legtöbb NFT-portál eredeztethető). Jelenleg egyébként két oldalon vagyok fent, a foundation.app-en és a superrare.co-n.

Forbes.hu: Mekkora a kereslet az NFT-vel védett alkotásokra? Érezhető, hogy többen keresnek most, hogy le tudod digitálisan is védeni a saját műved?

Az NFT-piac már több évvel ezelőtt is ugyanazt a lehetőséget kínálta, mint most, tehát a technológia nem új, de amióta a Christie’s, az egyik legnevesebb aukciósház is létrehozta az NFT-aukcióját és Beeple képe elkelt 69 millió dollárnak megfelelő Etherumért, azóta elfogadott lett ez az eljárás és jócskán megugrott a vásárlók száma, csakúgy, mint a bizakodó művészeké.

Azelőtt alig használtam a Twittert, de mostanában minden nap felmegyek, mert ott lehet értesülni az épp aktuális eladásokról és hírekről, ami hetek óta izgalomban tartja a legtöbb alkotót, aki bátorkodott eladásra bocsátani a munkáját. A legtöbb művész, akinek a Twitteren találkozom a történetével, nagyjából ugyanaz: éveken keresztül az Instagramra, Facebookra és egyéb portálokra készítette a digitális kompozit, 3D- vagy meganimált képeit, csak úgy, ingyen, a közönségnek. Legtöbben reklámügynökségeknél vagy multiknál sínylődtek, de az NFT-ként értékesített képeikből befolyó jövedelemből hirtelen olyan sok pénz hullott az ölükbe, hogy kiléptek és most 0-24-ben alkotnak, további eladásokban bízva. 

Azt látom, hogy hirtelen minden művésznek FOMO-ja lett (a valamiből való kimaradás félelme – a szerk.), és az elmúlt hetekben senki sem aludt, mert nagyon gyorsan történik minden, egy-egy nagyobb értékű eladás a többi művész esélyét is növeli és persze az NFT hitelességét és működőképességébe vetett bizalmát egyaránt.

Forbes.hu: A vásárlón kívül igazából kinek jó még az NFT-s megoldás? Gondolom, az alkotási folyamatot nem érinti, de esetleg máshogy állsz az értékesítéshez? Van bármilyen változás a te oldaladról?

Számomra azt a változást hozza el, ami az én műfajomban egy régebbi probléma, hogy nem vagyok sem fotós, sem grafikus, valahogy mindkettő vagyok, de egyik sem. Azok a képek, amiket én kreáltam az elmúlt években már megállták a helyüket a „galériás, felső tízezres” világban, de a nyitottság leginkább Amerikában és Ázsiában honos, Európában a hasonló stílusú képeket még nem nagyon fogadták el, mint értékesíthető műalkotás.

Azt gondolom, hogy ebben a virtuális közegben végre el tudom kérni az árát annak, ami eddig talán megmosolyogtató volt. A digitális képek iránti kereslet nagyon megnőtt az elmúlt hetekben, míg a tradicionális művészetek a háttérbe szorultak.

Rengetegen megdöbbennek az árakon, amin elmennek ezek az NFT-képek, de talán csak azért, mert ez a piac – az aukciósházak és galériák nem a nagy nyilvánosság előtt adták el milliókért – az avatatlan szemek számára érthetetlen, kevés művészeti értékkel rendelkező képeket.

Míg aki már a szakmában van egy ideje, annak érthető, hogy legtöbbször magát a márka értékét mutatja az egyes munkák eladási ára.

Forbes.hu: Sok helyen úgy harangozzák be az NFT-t, mint a digitális művészet jövője. Így látod te is?

Abszolút. Sok alkotó nem tudta értékesíteni a képét a hagyományos offline technológiával, mondjuk egy 3D-ben készített animációt senki sem venne meg limitált printként, de a digitális hitelesítésre nem nagyon volt megoldás. Elég visszamenni 40-50 évet, amikor a művészeti piacon megjelentek a nagy, multimédiás audiovizuális úttörők és performanszok, amiket meg lehetett venni ugyan, de a művész egy kazettán, később CD-n vagy pendrive-on adta oda az anyagot mondván: abból csak egyetlen másolat létezik. Persze voltak, akik ezzel visszaélhettek, továbbértékesítették a másolatokat, tehát nem nagyon volt meg a technológiája a hitelesítésnek.

Most már megvan és szabad a piac,

a művészek nem függenek a protekciós galériarendszertől, saját maguk tehetik a gyűjtők számára elérhetővé az alkotásaikat olyan portálokon, ahol ugyanúgy ott vannak a vevőik.

Egyúttal összekapcsolódtak a digitális térben a művészetkedvelő, újdonságra vágyó gyűjtők és az eddig napról-napra élő tehetséges művészek. Sokan mondják, hogy ez az egész egy nagy lufi, ami ki fog pukkadni, de szerintem ez egy sokkal tartósabb dolog lesz, csak nehéz elfogadnia azoknak, akik ebben a digitális térben már kevésbé tudnak érvényesülni. Szerintem ez ugyanolyan jelenség, mint anno az IBM-részvény, a Bitcoin vagy akár a Los Angeles-i ingatlanárak. Mindenki szkeptikus, de a végén az nyer, aki bátor volt és befektetett, mert a lufi nem pukkant ki, csak még nagyobb lett.

Forbes.hu: Ha már öt ETH-ért, közel kilencezer dollárért értékesítetted az egyik képet, adja magát a kérdés: elkezdtél kereskedni is a kriptóval vagy mindent visszaváltasz dollárra?

Igen, nagy szerencsém volt az első eladásommal, pár nap után már el is adtam egy képet. Jelenleg annyira magas a „Gas fee” azaz a kódláncba bekerülő szerződés ára, hogyha feltöltök egyetlen munkát, az legalább 80 ezer forintnak megfeleltethető Etherumba kerül, szóval nem váltottam be, mert valószínűleg az elkövetkezendő évek során szükségem lesz rá.

Forbes.hu: Épp min dolgozol, hol lesznek kiállításaid és várhatunk-e valami újabb projektet tőled?

Jövőre Szentpétervárott lesz egy nagyszabású kiállításom és ha minden összejön, akkor Dél-Koreában is. Egyébként hihetetlen, hogy amíg sokan a negatív hírekre koncentrálnak és lényegében teljesen lefagytak több mint egy éve, addig külföldön sokkal inkább a jövőbe tekintenek és amin tudnak, dolgoznak és a legjobbat remélve fejlesztik magukat. Több projektem is van, amit a következő hónapokban szeretnék kivitelezni, most épp a „rápihenés” fázisban tartok, egy képsorozat létrehozása nagyon ki tud meríteni. Ebben az évben tervezem az első könyvem elkészítését is, jelenleg még agyalok, hogy saját erőből vagy kiadóval adjam majd ki.

Borítókép: Borsi Flóra – Black Swan


Oszd meg!

"A szabadság hajlandóság arra, hogy másokért felelősséget vállaljunk."

Friedrich Nietzsche, filozófus