Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A Ludwig az első magyar múzeum, ahol NFT-ben is mérik a művészi értéket

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum egy hálózattudományos digitális ábrázolásra vetett szemet.

Bár már történt hazánkban is jelentősebb összegű NFT-alapú műtárgy értékesítés, ezidáig nem volt példa, hogy részben állami fenntartású múzeum is fejét adja NFT-műtárgyak beszerzésére.

A Ludwig Múzeum gyűjteményébe került mű az intézményben nemrég bemutatott Barabásilab alkotása, a Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz készült hálózati vizualizáció.

A műalkotás tehát egy digitális modell, egy „adatszobor”, vagyis egy olyan bonyolult hálózat ábrázolása, amit képtelenség lenne kétdimenzós formában bemutatni.

Nem másolat?

Az NFT az egyik leggyorsabban terjedő digitális művészeti értékesítési trend. A non-fungible token egy olyan technológiát takar, ami azonosítóval lát el egy digitális műalkotást, ezzel jelölve egyediségét.

Bár technikailag lehetséges lenne hasonlóan kinéző másolatok elkészítése, a jelölés birtokában a műalkotás tulajdonosa biztosan tudhatja, övé az eredeti mű, az „nem felcserélhető”.

A művészet és a blockchain

A Ludwig Múzeum NFT-je egy már létező digitális ökoszisztémához kapcsolódik, és

nem egy fájl online piactéren történt értékesítéseként került a múzeum birtokába, hanem adományozás útján.

Ezzel szemben a digitális műkincspiacon a vásárló közvetlenül az alkotónak fizet, méghozzá az eredetiséget garantáló rendszeren blokkláncon (blockchain) futó kriptovalutával.

Az eredeti példányok tulajdonosai az NFT-piactereken online galériákat és múzeumokat hozhatnak létre, így bárki böngészheti a digitális műkincsgyűjteményüket.

Mint a futótűz

A digitális eljárással dolgozó művészek NFT-piaca szárnyal, de nem csak hagyományosabb értelemben vett műalkotások,

akár GIF-animációk is értékesíthetők.

A közelmúltban a világhírű magyar digitális képzőművész, Borsi Flóra nemrég öt Ethereumért, akkori árfolyamon nagyjából kilencezer dollárért adta el első művét a „művészeti kriptovalutával”, az NFT-vel.

Kiemelt kép: Barabasilab kiállítása a Ludwig Múzeumban. Forrás: Ludwig Múzeum.

Borítókép: Ludwig Múzeum/Barabasilab
Oszd meg!