Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Forbes-arcok körül formálódik a digitális művészkollektíva, egymillió dollárt kerestek

Egymillió dollárnyi kriptovalutáért értékesített egy magyar képzőművészeti csoport 3333 darab, blokklánc-technológiával védett műalkotást. A félig művészek, félig egy algoritmus által generált képet pár nap alatt kapkodták el a külföldi gyűjtők. Az eset még áprilisban történt, most beszélgettünk a projekt Forbesban már korábban szereplő vezetőivel az eredményekről, a következő körről és a távlati tervekről.

Mégis ki vesz meg egymillió dollárért ilyen képeket? – ez volt az első gondolatom, amikor a Crypteriors oldalát nézegettem. S mégis, a több száz, kizárólag külföldi gyűjtő pár nap alatt kapkodta el a 3333 képet úgy, hogy a vásárláskor – mint a kosaraskártyáknál – nem is tudták pontosan, hogy melyik kép kerül hozzájuk. Az NFT (non fungible token, nem helyettesíthető token) a művészvilág eszköze, a blokklánc-technológiára épülő kriptovalutával digitális műalkotásokat lehet levédeni, hitelesíteni és gátolni a másolásukat. Mi is foglalkoztunk a témával, Borsi Flórát, a világhírű digitális képzőművészt meg is kérdeztük a tapasztalatairól.

Más-más művész rajzolta az egyes elemeket, az algoritmus párosította őket össze.
Forrás: Crypteriors

Félig művész, félig algoritmus

A Crypteriors nevű kollektíva már azzal a céllal alakult, hogy az NFT-ben rejlő lehetőségeket kiaknázza. A projekt alapja nem túl bonyolult: összesen 12 képzőművész, zömében a Budapesti Metropolitan Egyetem (Metu) és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Mome) diákjai és óraadói alkottak meg a koncepció szerinti figurákat: egy személyiséggel bíró központi alakot, egy bútort, egy órát és egy plakátot a falra, valamint egy lámpát, majd a megrajzolt figurákat egy algoritmus rendezte be véletlenszerűen egy előre megrajzolt szobába. Összesen 3.333 különféle szoba képe készült el így, majd a csomagot áprilisban bocsátották forgalomba a nemzetközi NFT-közösség oldalain.

„Az alapkoncepció az volt, hogy járvány idején be vagyunk zárva a szobába – a képek tehát egyfajta lenyomatát adják a jelen pillanatnak”

– magyarázza Balázs Gábor, a projekt kreatív rendezője. „Aztán a koncepció továbbfejlődött. Itt vagyunk mind, a közép-kelet-európai, posztkommunista országokban, panelházak közt – a sorozat az uniformizált paneltömbök közt megjelenő különböző személyiségekről szól. Hiszen az ember nem uniformizálható, mindenki máshogy lakja be a maga kis kockáját.”

A projekt ötletgazdája Rácz László volt, aki Balázs Gáborral dolgozik együtt egy cybersecurity cégnél. „Ötleteltünk a feleségemmel, hogy szeretnénk egy kriptoprojektet és vajon hogyan lehetne valamilyen értékes művészeti tartalommal megtölteni a blokkláncot.” László programozó, az algoritmus és a szoftver alapját pár hét alatt, szabadidejében készítette el, majd megmutatta Gábornak és a kulturális koncepcióért felelő Tóth Imrének, ők ketten dolgozták ki a végleges koncepciót. Gábor, aki médiadesignerként óraadó a Metun, maga állította össze a tucatnyi képzőművészből álló csapatot. A válogatás módszertana egyszerű volt: minél színesebb, minél szerteágazóbb csapat jöjjön össze.

Forbes-arcok körül formálódik

Az Élesztőház tulajdonosaként ismert Tóth Imréről a Dunakanyarban üzemeltetett helyei kapcsán már írtunk, Balázs Gáborral együtt kezdték el a Marionettet, a kézműves-sörözővel 2015 augusztusi számunkban foglalkoztunk.

Tóth Imre: Mi is kíváncsiak voltunk, mi jön ki a végére. Forrás: Orbital Strangers, archív

A figurák megalkotásához csak minimális instrukciókat kaptak a művészek, Tóth Imre úgy meséli: ők is kíváncsiak voltak, mi jön ki a végére.  

„Nekünk csak egy nagyon távoli perspektíva járt a fejünkben, a közös kelet-európai sorsunkat akartuk megmutatni.”

Sem a projektet, sem az értékesítést nem hirdették a hazai piacon, végig a külföldi gyűjtőkre utaztak és őket is meglepte, milyen gyorsan elvitték az összeset. Közel 800 gyűjtő fizetett a képekért összesen 475 darab Ethereumot, folyó árfolyamon több mint 935 ezer dollárt. A befolyó pénzt az etherscan.io adatai szerint azonnal levették a számláról és egy belső, nem nyilvános megállapodás alapján osztották fel egymás közt.

Még a gyűjtők sem tudták elsőre, mit vesznek.

A gyűjtők pedig nem is igazán tudták, hogy pontosan mit vesznek, pont, mint a kosaraskártyáknál, ami mindig az NFT-technológia egyik hivatkozási alapja. „Ez az izgalmat fokozza a gyűjtőkben, csak a koncepciót és a referenciaképeket ismerték, és csak azután fedtük fel a pontos képeket, mikor megvették az összeset” – mondja Balázs Gábor.

Kanyarban a következő kör

És ezzel párhuzamosan már a következő körön dolgoznak, amit nyár végére terveznek változatlan csapattal. Mind a 12 művész részt vesz a következő körben, úgyszintén a Crypteriors-projekt hatfős magja: egy informatikus, egy jogász, egy fordító, két munkatárs, aki a művészeti megközelítésért felel és Imre, aki a kulturális koncepciót dirigálja.

A második körben már 11.111 darab képet készítenek és a koncepció is megváltozott.

„A webkamerás hangulatot próbáljuk behozni. Arra akarunk reflektálni, hogyan alakult át a kommunikációnk az elmúlt évben. Mindenki ül a webkamera előtt és mindenki láttat valamennyit a mögötte lévő környezetből – minket ez érdekel, hogy ki mit akar láttatni magából”

– magyarázza Imre és Gábor a művészeti elgondolást. A marketing a továbbiakban is hasonló lesz: a Crypteriors Discord- és Twitter-fiókján hirdetik a képeket. A hazai piacra továbbra sem lőnek, az előző kör sikere után azt mondják, hogy a gyűjtők oldaláról is érezhető a nyomás, hogy legyen mihamarabb még egy sorozat.

A következő körben már a koncepció is más lesz.

A második kört meg továbbiak követhetik majd. „Fel szeretnénk építeni egy egész Crypteriors-univerzumot.” Amikor az NFT-mánia a csúcsán volt, szinte végtelen mennyiségű alkotás volt a piacon, aminek nagy része nem hordozott művészeti értéket, a hype-ot meglovagoló bóvli volt csupán. Imre úgy fogalmaz: a piac dönti el, hogy a Crypteriors módszere és koncepciója kereskedelemileg jó-e, de nem félnek. „A NFT világában ugyanúgy megvan pár pixelből álló kismacska, mint a valós művészeti minőség. Nem látod elsőre, hogy mi mögött van valódi tartalom.

De ugyanúgy, ahogy egy idő után a shitcoinok, az értéktelen kriptovaluták is eltűnnek a piacról, úgy fognak kikopni a pixelmacskás hülyeségek és a valódi művészi koncepció kerül előtérbe.”

Borítókép és képek: Crypteriors


Oszd meg!