Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A futball, de nem a fenntarthatóság ünnepe volt az Eb, a bolygó csak veszített vele

A 11 rendező város között összesen több mint 118 ezer kilométert utaztak a csapatok a július 11-én záródott, egy hónapig tartó labdarúgó Európa-bajnokság alatt. Nem valószínű, hogy lesz újabb pán-európai rendezés. 

A korrupciós ügyekbe belebukott francia Michel Platini, egykori UEFA-elnök ötlete volt, hogy a kontinens több városába szórják szét a 2020-es labdarúgó Eb-t. A 2012-ben megálmodott lebonyolításból 2021-re lett valóság. Az üzleti érvek mellett szólt, hogy így legalább nem kell új stadionokat építenie egy rendező országnak, amelyek kihasználtsága az Eb után sokszor kétséges volt korábban, miközben a nagy infrastrukturális beruházásoknak eleve komoly környezeti hatása van.

Egészen eddig legfeljebb két ország rendezhetett társszervezőként Európa-bajnokságot, Magyarország is több pályázatot adott be így korábban a rendezésre, amit rendre elbukott.

A pán-európai torna nagy nyereség volt a kisebb futballnemzeteknek (és piacoknak), ahova az UEFA-nak korábban nem volt kifizetődő nagytornát vinni, maximum egy-egy európai kupadöntőt. 

A The Athletic összeszedte, mennyit is utazott a tornán résztvevő 24 csapat: a rendező városok között 118 156 kilométert repültek. A megtett kilométerek száma ennél jóval nagyobb, hiszen azt nem vették hozzá, mennyit buszoztak a csapatok a edzőközpontjukhoz, szállodáikhoz – vagy onnan a stadionokhoz. 

Az UEFA jelenlegi elnöke, Aleksander Čeferin már jelezte, nem támogatja ezt a lebonyolítást, mert igazságtalan. A lenti ábránkról is kitűnik, a legjobb négy közé jutott csapat mind olyan volt (Dánia, Anglia, Olaszország, Spanyolország), akik a csoportkörben végig otthon játszottak, nem utaztak, miközben a lengyelek közel 8200 kilométert, a csúcstartó svájciak pedig több mint 9600 kilométert tettek meg az első három meccsük között. Az elődöntős csapatok mellett csak a meglepetésre korán kieső hollandok és a nem éppen csúcsformában a tornára érkező németek játszhattak otthon a csoportkörben. 

A hosszú kihagyás után nézők előtt játszott torna így is eufórikus élményt nyújtott sokaknak, magas gólátlaga miatt kifejezetten szórakoztató tornán vagyunk túl.

A futball nyert. De a bolygó nem. 

Az eredeti terv környezetvédelmi szempontból eleve nem volt átgondolt, az UEFA így több zöld kezdeményezés mellé is odaállt, és vállalta, hogy valamennyi fogadóországban 50 ezer fát ültet el. És ne feledkezzünk meg a meccslabdáról, pontosabban az azt a kezdőkörbe szállító kis elektromos autóról sem. A látványos PR-akciók ellenére azért bőven érheti kritika az UEFA-t és nemcsak a csapatok utaztatása miatt. Akiket amúgy csak a pandémia miatt bevezetett korlátozások miatt nem követett még több szurkoló, ami mondani sem kell, még több levegőben megtett kilométer lett volna. 

Gázóriás és energiazabálók a szponzorok között

A torna szponzorai között ott a Gazprom, a kontinens egyik legnagyobb energetikai cége, valamint a kínai blokklánc platform, az Antchain és a kriptodevizákkal foglalkozó és szintén kínai Bybit – utóbbi kettő igencsak energiaigényes iparág. A Digiconomist kimutatása szerint egyetlen bitcoin-tranzakció energiaigénye megfelelő egy átlagos amerikai háztartás egyhavi energiafelhasználásának. 

A kontinentális futballszövetségek közül még így is előremutatóak az UEFA próbálkozásai, az Eb-vel egyidőben zajló Copa Américának például semmifajta környezetvédelmi vállalása nem volt, a kérdéssel nem is foglalkozik a szövetség.

A nagy sportesemények szervezésében egyre fontosabb szempont a fenntarthatóság, a mostani Eb ugyanakkor mutatja, hogy fordulatról még bőven nem beszélhetünk (a jövő téli katari vb más szempontból is bőven megkérdőjelezhető, de nem a zöld szempontok érvényesülése miatt lesz majd történelmi a sivatagba szervezett torna).

A komolyabb előrelépést a szurkolók (illetve az egyre inkább a társadalom felsőbb osztályaiból kikerülő fogyasztók) és a szponzorok kényszeríthetik ki – de mint látható, ez közülük még többnek egyáltalán nem érdeke. 

Borítókép: Az olasz válogatott hivatalos Twitter-csatornája

Oszd meg!