A 40 éves Winklewoss ikerpár újra nekifeszül Mark Zuckerbergnek, de valójában nem a Facebook alapításán veszekedő milliárdosok sértett párbaja ez, hanem két egészen eltérő világlátásé is. A kriptovilágból milliárdos vagyon felhalmozó ikerpár nyílt forráskódú, szabad metaverzumról álmodik, ahol a kriptovaluta olyan lesz, mint az autóban a benzin. Csak használat közben nem elfogy, hanem értéket teremt, amivel vagyonra tehetnek szert a virtuális valóság nagyon is valóságos felhasználói.
Hét évig saját zsebből finanszírozták a kriptovaluta-birodalmukat, most az első, 400 millió dolláros befektetési körük utolsó papírjait írják alá. Tyler és Cameron Winklevoss kriptokereskedő cége, a Gemini ezzel eléri a 7,1 milliárd dolláros értékelést.
A mostani kört vezető Morgan Creek Digital mellett beszáll – többek között – az alternatív befektetésekre, blokkláncra és a decentralizált pénzpiaci megoldásokra specializálódott Parafi Capital is.
A Winklevoss testvérek nevét sokan David Ficher filmjéből, a The Social Network-ből ismerhették meg. A film a Facebook keletkezéstörténetét meséli el, aminek egyik nagy kérdése, hogy kinek az ötletéből született meg a mindent felforgató közösségi oldal? Winklevossék szerint a Facebook ötlete tőlük származik, a tehetséges programozó Zuckerberget kérték meg, készítse el az egyetemi ki-kicsoda oldalnak szánt projektet. Zuckerberg azonban elindult a saját útján, az ikreket maga mögött hagyva, és elkezdte felépíteni saját világát, amit most a virtuális valóságba akar költöztetni.
Az ikrek végül peren kívüli megállapodást kötöttek a Facebook-alapítóval, 65 millió dollárt kaptak Zuckerbergtől, és elindították a kriptocégüket. Akkor Zuckerberg győzött, most azonban fordulhatnak az erőviszonyok.
A hely, ahol mindenki pénzhez jut, nem csak a részvényesek
Winklewossék és Zuckerbeg most a 8 ezer milliárd dollárosra becsült metaverzum-piacon feszülhetnek újra egymásnak. Nemcsak milliárdosok személyes sérelmei vezette konfliktus ez: két, egymástól alapjaiban eltérő elképzelés áll egymással szemben.
Az egyik oldalon a Facebook és a hozzá hasonló cégek, amelyek a felhasználóik adatait birtokolva, azokat felhasználva pörgetik csúcsra a profittermelést:
az értéket a felhasználók közössége adja, a monetizációból származó hasznot kevesek zsebelik be.
Ezek a zárt platformok, az ún. walled gardenek (az elnevezés a magas kőfallal körbevett díszkertekre utal). A másik oldalon pedig Winklewossék, akik hisznek egy szabadabb, nyílt forráskódú világban, és abban, hogy ezzel is lehet jó pénzt keresni. Ez az elképzelés közel áll az eleve decentralizált kriptovilághoz, amiből a testvérek összehozták első milliárdjaikat.
A harc nyitányaként a múlt hónapban több tucat blokklánc startup összesen négymilliárd dollárnyi befektetést szívott fel, hogy felépítsék saját elképzelésük szerint az internet holografikus, virtuális és a valóságba kiterjeszthető világát, amihez bárki hozzáteheti a maga részét (és pénzt is kereshet vele).
Az ostromlott walled gardenek – mint a Facebook, az Epic Games vagy más techóriások – ellentámadásra készülnek, hogy megvédjék részvényeseik érdekeit (és pénzét). A Facebook a nevét nem véletlenül változtatta Meta-ra: mintha azt üzenné, a metaverzum az övé, másmilyen nem is lehet, csak amilyet a Facebook képes építeni.
„Kétféle technológia létezik most: a központosított, mint a Facebooké és a Fortnite-é, ami egy lépésre van attól, hogy igazi metaverzummá váljon, és ez teljesen rendben van.
De szerintünk van egy másik, decentralizált metaverzum, ahol nagyobb függetlenség és egyenlő lehetőségek várnak a felhasználókra, miközben nem sérülnek a jogaik és a méltóságuk”
– mondta a Forbes.com-nak Cameron Winklevoss.
Az összesen 400 milliós befektetésbe – ami a negyedik valaha volt legnagyobb a kriptostartupok piacán – a Morgan Creek 75 millió dollárral szállt be, a maradék részen olyan nagyágyúk osztoznak, mint Jay-Z rapper a Marcy Venture Partners-szel, Jeffrey Katzenberg ex-Disney-vezér, az ausztrál CommBank, a Pantera és még sokan mások. A befektetést követően a testvéreknél marad a cég 75 százaléka, közös vagyonuk pedig 6 milliárd dollárról 10 milliárd dollárra nőtt áprilistól mostanáig.
Az ikrek, ahogy azt már említettük, 65 millió dollárért cserébe megállapodtak Zuckerberggel 2011-ben: ennek egy része volt készpénz, a többit Facebook-részvény formájában kapták meg. Két évvel később 11 millió dollárért vásároltak Bitoint, ami becslések szerint az akkor forgalomban lévő mennyiség 1 százaléka lehetett. Újdonsült szenvedélyükre pedig üzletet építettek.
Ma, hét évvel később a New York-i központú Gemini bevétel 600 százalékot nőtt egy év alatt, év végére pedig profitábilis lehet.
Bevételi adatokat nem osztottak meg, de azt igen, hogy a nagy része a kriptokereskedő üzletágból jön; minden ötszázezer dollárnál kisebb tranzakcióért a Gemini 0,6 százalékot fölöz le. A cégben most hatszázan vannak, de jövőre már ezren lesznek a londoni és szingapúri irodákkal együtt.
Zuckerberg a nyomukban
És a történelem ekkor kezdte ismételni önmagát. Winklevossék csillagjegyről elnevezett cégére (a gemini jelentése: ikrek) Zuckerberg 2019-ben ráindította saját kriptovalutáját, a librát (a libra angolul mérleg), amivel szerette volna monetizálni a blokkláncban rejlő lehetőségeket. A Mastercard, a Visa, a Paypal és más, potenciális kriptofelhasználók elkezdtek technológiát építeni arra, hogy globálisan elfogadott valuta legyen a librából, de a szabályozók közbeszóltak, és a lendület alábbhagyott. A Facebook körüli botrányok miatt aztán többen is kifaroltak a projekt mögül.
Winklevossék az NFT-kereskedő Nifty Gateway megvásárlásával már a akkor beszálltak a tokenbizniszbe, amikor az még szinte ismeretlen volt.
Mára a technológia egy fontos része lett a metaverzum-építésnek. Bár a központi ellenőrzés nélküli jövőben hisznek, a Gemini és a Nifty Gateway sikerének is fontos része, hogy csak a megfelelő kereskedőket engedik a platformra, mindenkit komolyan szűrnek, mielőtt elkezdhet kereskedni.
„A decentralizáció egy spektrum, szeretnénk rajta minél messzebbre jutni, de el kell kezdeni valahol”
– mondja Cameron.
A Gemini ma még csak a tizenegyedik legnagyobb kriptokereskedő oldal a világon a Coingecko adatai szerint, az FTX kereskedőoldal bár később érkezett a Gemininél, de 900 millió dolláros befektetésnél, és 18 milliárdos cégértékelésnél tart.
A metaverzumos álmaik részeként a fivérek nemrég virtuális telket is vásároltak, ahol szeretnének megépíteni egy háromdimenziós Gemini-élményt (ilyen virtuális világot amúgy magyarok is építenek). „Be lehetne sétálni” és kereskedni, csakúgy, mint a telefonon, de minden a virtuális valóságban történne.
Winklewossék víziója szerint a hirdetésekre alapuló modell helyett, amit a legtöbb közösségimédia-platform használ, a metaverzumok úgy fogják használni a kriptovalutákat, mint az autó a benzint. Bár egyre több üzleti modell fog megjelenni, minél nagyobb igény lesz ezekre a tokenekre, annál drágábbak lesznek, és annál többet fog érni az a token is, amit a felhasználó már tulajdonol.
A vagyon így az ő kezükben összpontosul a részvényeseké helyett.
Ezzel szemben Zuckerbergé így nézne ki
2021 októberében Zuckerberg újramárkázta a Facebookot, és a további tervei nagyban Winklevossék modelljeit követte. Korábban azt írtuk, hogy a Facebook azért lett hatalmas, mert egy még nem szabályozott piacon játszott vadkapitalistát a saját szabályai szerint. És pontosan erre készül a metaverzumban is.
Zuckerberg egy nyílt levélben osztotta meg vízióját az új platformról, amelyen „magasabb szintre emelik az emberi kapcsolatokat”. A virtuális világban ugyanúgy játszhatnának, vásárolhatnának, és persze érintkezhetnének egymással az emberek az avatarjaikon keresztül, mint a való életben,
de így a maguk után hagyott adatmorzsákból a Meta a felhasználók profilozását is magasabb szintre tudja emelni.
A 2,5 billió dollárt érő Microsoft és a 731 milliárdos Nvidia is hamar kijött saját metaverzumos ötleteivel. Sachin Jaitly, a Gemini legújabb igazgatósági tagja azt mondta Winklevossék víziójáról, hogy „amíg a big tech próbálja elkerülni, hogy elavuljon a modelljük, addig Winklevossék csak olyanba kezdenek, ami már az új modellt képviseli.”
Hogy mutassák az elköteleződésüket, saját befektetőcégükön keresztül 200 millió dollárral szálltak be a Decentralized Social (Deso) nevű blokklánc-hálózatba az Andreessen Horowitz befektetőcég és a Reddit-alapító Alexis Ohanian mellett.
Ebben az iparágban az elérés még mindig kéz a kézben jár az értékkel, így a mainstream tech óriásoknak, mint a Facebook, a Twitter, a Linkedin és a Reddit látszólag behozhatatlan előnye van. A Deso és más, nyomonkövethetőbb modellt képviselő blokklánc-hálózatok azonban kihívói lehetnek a kialakult infrastruktúrának, mert velük bárki építhet közösségi médiát.
Borítókép: Tyler és Cameron Winklevoss / Wikimedia
