Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Korlátlan szabadság és korlát egyben a kriptodevizák megjelenése a műalkotások piacán – Borsi Flóra-interjú

„Vannak sokkal vadabb ötleteim is, mint amit a galériák elbírnak” – mondja Borsi Flóra arról, miért más hagyományos digitális alkotásokat és NFT-ket készíteni. A világhírű digitális képzőművésszel online interjúztunk a Firenzei Biennálén való győzelme után, épp akkor, amikor élete első, hét-nyolcéves korában készült alkotását feldobta aukcióra.

Forbes.hu: Először is szeretnék gratulálni a XIII. Firenzei Biennálén, a fotós kategóriában nyert első helyedhez. Láttam a képeket, hogy a te műveiddel volt kiplakátolva Firenze egy része. Mi a következő állomás?

Borsi Flóra: Köszönöm. Nagyon sokat adott hozzá a szakmai megítélésemhez az első hely. Ez onnan is látszik, hogy a rengeteg dicséret mellé megint jó pár gyűlölködő kommentet kaptam itthonról (nevet). December elején repülök Svédországba, egy götebörgi galerista hívott meg egy kiállításra.

Forbes.hu: A Biennále után egy kis göteborgi galéria? Nem túl kicsi?

Nekem az számít, hogy milyen érzést tudok kiváltani a nézőből. Az pedig mindegy, hogy ezt milyen nagy vagy nívós helyen teszem. Van egy szint, ami alá már nem megyek, ahol mondjuk nagyon kezdő művészek állítanak ki vagy ahol bizonyos műszaki teendőket nem vállal a galéria.

Forbes.hu: Mondasz erre példát?

Mindig vállalom, hogy én nyomtatom és szállítom a képeimet, de például a képek keretezése a galéria dolga. Ha már 50-50 arányban osztozunk a bevételen, vegyék ki belőle a részüket. Régebben volt egy olyan New Yorki-i kiálltás, ahol én kereteztettem a képeket, majd miután nem adtunk el belőlük semmi, fizettem 2000 dollárt, hogy a képeket elszállítsák. Jól nézett ki az önéletrajzomban, de anyagilag nagy bukás volt (nevet).

Forbes.hu: És milyen két kiállítás közt itthon lenni?

Alapvetően itthon élek, pár hétre, hónapra szoktam csak elmenni külföldre, de akkor is Airbnb-zek. De mindig jó hazajönni, itthon vannak a barátaim, a családom és itthon a repülőjegy is olcsó (nevet). A járvány alatt másfél évig bezárva mondjuk nagyon durva volt megélni a magyar valóságot, kicsit lehozott az életről.

„Tetszik a digitális nomád élet, mindenhol csak egy ideig élni, amíg le nem jár a vízumom.” Forrás: Borsi Flóra

Forbes.hu: A végleges elköltözésen nem gondolkodsz?

De, egyszer lehet, hogy megyek is.

Forbes.hu: És hová?

Ázsia vagy Amerika. Tetszik a digitális nomád élet, mindenhol csak egy ideig élni, amíg le nem jár a vízumom. A mindennapok hangulata vonz ezeken a helyeken, az emberek, akik az utcán visszanéznek rám, a légkör, ami körbevesz. Itthon sokszor letargikus, depresszív a hangulat. Sok képzőművésszel beszéltem már, akik Nyugaton nagyon sikeresek és boldogak lehetnének.

Magyarországon sokkal jobban tisztelik a külföldi alkotókat.

Magyarul digitális tartalomgyártónak hívom magam, mert itthon azt gondolják, hogy művész csak az lehet, aki már halott (nevet). Nem tudom, hogy ez miért van, de így van, minden tapasztalatom errefelé mutat.

Forbes.hu: Ha már siker: világhírű digitális képzőművész vagy, a világ minden táján voltak már kiállításaid. Mire vagy a legbüszkébb?

Az Adobe- és a Hasselblad-együttműködésre. Vagy amikor az Adobe Creative Cloud teljes imázsát én terveztem, és ott ültem Los Angelesben, egy 30 méteres kivetítő előtt, amin az én képem volt. A semmiből hoztam létre valamit, amiből egy autentikus és jól működő cégimázs lett. Saját kezet adtak, két, egymás felé fordított C betűből meg tudok-e álmodni valami újat. Pedig nagyon nehéz volt: gyorsan kellett, rövid idő alatt a koncepciótól a kivitelezésig eljutni. Volt egy rész az utómunkában, amiről tudtam, hogy nagyon sok idő lesz, pedig 24 órám volt csak hátra. Lementem a McDonald’sba, vettem egy sajtburgert, ott megettem, majd hazafelé egyszer csak beugrott, hogyan lehetne felgyorsítani az alkotói folyamatot (nevet). Hat órán belül készen volt.

Munka az Adobe-nak. Forrás: floraborsi.com

Forbes.hu: Akkor rád is jellemző, hogy teljesen más tevékenység közben ugrik be a jó ötlet?

Igen, sokszor le kell menni standby-üzemmódba. A munkám legtöbbször koncepcióalapú, ez pedig egy nagy asszociációs játék. Kicsit megcsavarom a gondolataim, vagy különböző ötleteket összepárosítok. Tudatos alkotás, de közben sokszor kell az off program, a világtól való eltávolodás.

Forbes.hu: Az ihlet könnyen elkap? Hány ötlet pörög egyszerre a fejedben?

Várj, megmutatom a füzetemet. Ez csak az egyik füzetem, annak is az egyik oldala. Sokat rajzolok. Most novemberben, a Fotósok Online Hétvégéjén nyílt előadást tartok fotósoknak arról, hogy készülnek a képek. Nekem nem volt egy olyan magyar idolom, aki a fiatalabb generációknak akár én is lehetek. Megérdemlik, hogy segítséget kapjanak. Büszke lennék rá, ha valaki azok közül, akik látják, ki tudnának törni.

Flóra épp megmutatja az ötletetelős füzete egyik oldalát.

Forbes.hu: Ha már alkotói folyamat: más az alkotói munka, ha hagyományos digitális művet tervezel és más, ha NFT-t?
(Az NFT, azaz non fungible token, vagyis nem helyettesíthető token a művészvilág egyre népszerűbb eszköze, a blokklánc-technológiára épülő kriptovalutával digitális műalkotásokat lehet levédeni, hitelesíteni és gátolni a másolásukat.)

Persze. Az NFT-világban szabad sokkal modernebbnek lenni, nem egy tradicionális művésznek.

Forbes.hu: Alapvetően sem vagy az.

Nem, de vannak sokkal vadabb ötleteim is, mint amit a galériák elbírnak. Ami egy galériában nem állja meg a helyét, az az NFT-világban igen. Aztán persze van, hogy miután az NFT világban populáris lesz, a galériák is elkezdik elkérni az animációkat, mert annyira modern (nevet).

Az NFT ehhez az alapvetően furcsa, értelmezhetetlen, szürreális világhoz hozzáadott egy nagyon magas nívót, amire a tradicionális világ is elkezdett kinyílni.

Az NFT-világ most nagyon pörög, nagyon sokan keresik a műveket, akár befektetési célzattal is. Olyan fejlődési lehetőséget látok a saját szoftveres tudásomban, az ötletekben és a formavilágban, ami a következő öt év digitáls művészetében nagyon fontos lesz. A 3D-s alkotások előtérbe kerülésével a szürrealizmus felé terelődünk, ez a neoszürrealizmus kora.

Forbes.hu: Márciusban pont annak kapcsán beszéltünk, hogy eladtad az első NFT-képed 5 Ethereumért, akkori árfolyamon nagyjából kilencezer dollárért.

Egy pillanat (közben a képernyőjére mered)! Épp most rakom fel életem első képét NFT-vel hitelesítve. 2001 áprilisában, hét-nyolc évesen csináltam. Apukám most túrta elő valahonnan a winchestert, megtaláltuk a képet. Nevettünk a szüleimmel, hogy ebből fogok lakást venni (nevet). Miért ne? Amúgy is szeretek nagyot álmodni, még sikerülhet is.

Forbes.hu: Hány NFT-t értékesítettél eddig és mennyiért?

Húsz képem van fent, ebből hármat adtam el összesen 7,6 Ethereumért. Persze úgy, hogy a platform levesz 15 százalékot az értékesítés után. Az első képet öt Ethereumért vitték el. Mikor a másodikat kiraktam, épp nagyon felment az Ethereum árfolyama, sokalltam, hogy ami korábban párezer dollár volt, az húszezerre nőtt. Szóval másfél Ethereumért adtam el azt a képet, mert nem tudtam, hogy a gyűjtők végig azt nézik, mennyi volt a legkevesebb, amennyiért valaha értékesítettem egy képet. Később már nem is akartak többért, szóval megbántam már, hogy annyiért eladtam (nevet). Az első három kép gyorsan elment, azóta szünet van.

Forbes.hu: Ethereumban vagy dollárban számolod a vételárat? Az árfolyam miatt nem mindegy.

Ez sokszor téma a művészek privát csoportjaiban, de a legtöbben Ethereumban számolják.

Forbes.hu: És milyen platformokon vagy fent?

Kettőn, a Foundationön és a Super Rare-en. A Foundation nem olyan nívós, szinte bárki meghívót kaphat. A Super Rare viszont nagyon exkluzív, nagyon nehéz meghívót szerezni, komoly portfóliót kell összerakni. Én is csak egy orosz galerista barátom révén jutottam meghívóhoz. És az ottani gyűjtői közeg is nagyon magas szintű. Nagyon felpörgött az egész ágazat. Öt éve csak kevesen foglalkoztunk szürrealista alkotásokkal. Ma az NFT-piacon akár 16-18 éves gyerekek is ki tudnak építeni olyan portfóliókat, hogy csak pislogok… szinte azonnal be lehet robbanni egy nagyon meghökkentő képi világgal. Szóval ki kell találnom, merre tovább, muszáj valahogy előnyt szereznem (nevet).

Forbes.hu: Tényleg így működik? Versenyeztek egymással?

Abszolút. Ha valaki készített előttem egy képet, nem csinálhatom meg ugyanazt, hiába eredeti ötlet, mert egyből rám fogják, hogy másoltam. Minél jobban ki kell fordítani a gondolatainkat és minél extrémebben, összetettebben kell látnunk az ötleteinket.

Szóval elég izgalmas és gyors ez a világ, intellektuálisan is komoly kihívás.

Például, ha megnézem más alkotók képeit, vagy a Pinterestről inspirálódom, nagyon nehéz akár tudattalanul is nem ugyanazt visszaadni. Brutális mennyiségű kép ömlik ránk, sokszor el kell távolodni a géptől, a telefontól, a közösségi médiától, hogy a saját témáim bukkanjanak fel a saját képeimben.

Forbes.hu: Művészként nem túl korlátozó, hogy nem azt kell adnod, ami belőled jön, hanem előtte meg kell nézned, mi van a piacon?

De, korlátoz. Persze van, amikor nem érdekel és elkészítek egy nagyon hasonló képet, mert úgy érzem, hogy el kell. Mondják csak, hogy másoltam, nem érdekel. Ugyanakkor sok művésztől látom azt, hogy nagyon picit megvariálva, de olyan képet csinálnak, ami már ezer helyen fent van és mégis sikeresek vele. Szóval lehet, csak én fogom fel poroszosan a dolgot és igazából szabadrablás van (nevet).

Forbes.hu: Mik a további terveid most, hogy fejest ugrottál az NFT-világba?

Vettem gipszet, elkezdek szobrászkodni. Nagyon izgalmas, mint gyerekkoromban, amikor minden forma és módszer új volt. És írok egy könyvet, szerintem januárban elkezdem. Ez a következő szint. Megvan a koncepció, amit már nem tudok nem megírni (nevet). Románc lesz, de sci-fi világban, lesz benne rengeteg politika és nagyon sok fizika, párhuzamos dimenziók.

Forbes.hu: Te vagy a főhős?

Igen (nevet). Nem tudnék arról írni, ami még nem történt meg velem. Ha már át kellett élnem valamit, akkor legyen eredménye, ne csak a képekben.

De most nemsokára lesz még egy könyvem, ami rólam szól. Nagy table book, rengeteg képpel. De ez egyelőre még titok, többet nem mondhatok.

Forbes.hu: És mi a távlati tervek? Célok, amiket el akarsz érni?

Van egy nagy álmom, a Museum of Modern Arts New Yorkban. De nem hiszem, hogy valaha bejutnék. Nekik mondjuk 2005-ig tart a modern kor, ami utána van, azzal nem foglalkoznak. Pedig szerintem itt kellene kiállítani az NFT-ket. Jelenleg a londoni Tate Múzeum, ami nagyon modern, ugyanakkor nagyon koncepcionális, akadémiai szintű művészet. Az nem az én világom. Azok a képek nem arra sarkallnak, hogy gondolkodjam vagy érezzek, hanem csak az arcomba vágják, hogy milyen buta vagyok (nevet).

Oszd meg!