Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Varga Mihály pénzügyminiszter / Mónus Márton, MTI

Varga Mihály: Lesz negyedik hullám, de a korábbihoz hasonló korlátozások nélkül

Varga Mihály pénzügyminiszter az Atv.hu-nak adott nagyinterjújában először reagált Matolcsy György kritikáira, de arról is volt szó, hogy korainak tartja-e az euró bevezetését, hogyan készül az ország a negyedik hullámra, és mikor dönthet a kormány arról, hogy meghosszabbítják-e a hitelmoratóriumot.

Az interjú fő pontjai:

  • A pénzügyminiszter szerint az infláció ideiglenesen ugrik csak meg, majd visszatér 3 százalék közelébe. Varga bízik a beígért jegybanki lépésekben.
  • Matolcsy Györgyék harmadszorra emelték a jegybanki alapkamatot múlt kedden, harminc bázisponttal. Arról, hogy Ez a fogyasztási hiteleknél, jelzáloghiteleknél az emberek számára jelentősen érzékelhető kamatemelkedést okoz-e Varga Mihály azt mondta „ha magasabb az infláció mértéke és az alapkamat szintje is magasabb, akkor ez meg fog jelenni a hitelek a kamataiban is. Most azt kellett mérlegelni a jegybanknak, hogy a gazdaság újraindulása mellett az infláció mértéke mennyire veszélyes. Egyetértek a jegybankkal, hogy a magasabb infláció veszélyt jelenthet.”
  • Matolcsy György levezette, hogy miután fel van tüzelve a gazdaság és az államadósság szintje is magas, plusz nagyon magasra tervezett a 2022-es hiány, mindenképpen módosítani kell a költségvetést. Varga Mihály erre így reagált: „A költségvetés marad, ahogy van.”
  • Ha lesznek is korlátozó intézkedések a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt, azok az átoltottság miatt nem lesznek olyan kiterjedtek és olyan mélységűek, mint a korábbi vírushullámoknál.”
  • Varga szerint Magyarország fölkészült akár egy újabb hullámra is, megvannak a szükséges védekezési eszközök az egészségügyben.
  • A kormány által létrehozott Nemzeti Helyreállítási Alap mérete 450 milliárd forint lesz, a változás annyi, hogy ez nem az Európai Unióból fog érkezni, hanem a nemzeti költségvetésnek kell finanszíroznia.
  • Ha a Brüsszellel folytatott viták nem zárulnak le 2022-re, akkor az állam jövőre is finanszírozni fogja azt az összeget, amit a helyreállítási program projektjeire tervezett.
  • „Optimista vagyok, legyen Fellinivel szólva 8 és fél” – mondta arról, hogy egy 10-es skálán mekkora esélyt ad rá, hogy a Brüsszellel folytatott vitákat a 2022-es választás előtt rendezni tudja a kormány.
  • Szeptember 30-ig a jelenlegi formában érvényes a hitelmoratórium. Arról, hogy meghosszabítják-e jövő júniusig ősz elején dönthet a kormány. „Folynak az egyeztetések a Bankszövetséggel és a jegybankkal. Olyan megoldást keresünk, hogy a moratóriumot használó 35 ezer cég a módosítások után se kerüljön megoldhatatlan helyzetbe. Másrészt, az MNB felmérése szerint 1,2 millió ember jelentkezett a hitelmoratórium „ernyője” alá, ez egy akkora arány, aminek gazdasági súlya van”
  • Szerinte a 2022-26-os parlamenti ciklusban még korai lenne dönteni az euróbevezetés időpontjáról tekintettel arra, hogy az uniós fejlettség 74 százalékán állunk.
  • Ha most, 2021-ben lenne a népszavazás az EU-csatlakozásunkról akkor az igennel szavazók közé tartozna.

Borítókép: Unsplash // Claudio Schwarz

Aki teheti, mihamarabb kezdje meg a törlesztést – több millió forint lehet a tét

Oszd meg!