Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Joshua Fernandez/unsplash

Kínai oltás – van hatékonyabb, de mégsem teljes kudarc. Miért?

Azon több mint 80 ország közül, ahol Kínában gyártott covid elleni vakcinákkal oltottak, számos jelentett új covideseteket, ami felerősítette a kínai oltások hatékonyságáról szóló (eddig is elég élénk) vitákat. Ennek ellenére szakértők szerint ha nem is annyira hatékony, mint a nyugatiak, de nem is teljes kudarc a kínai vakcina.

A CNN számolt be arról, hogy a kínai állami média közlése szerint a világ több mint 80 országába szállítottak mintegy 350 millió, Kínában gyártott vakcinát. A kínai covidvakcinákat – a Sinopharm és a másik kínai gyártó, a Sinovac Biotech Ltd. termékei –  így világszerte használják, Magyarországtól és Szerbiától kezdve Perun át a Seychelle-szigetekig, de a gyártókat számos kritika érte azzal kapcsolatban, hogy nem voltak elég transzparensek az oltások hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban. A CNN külön kiemeli Chilét és Mongóliát a kínai vakcinát elsőként vásárló országok közül, amelyek hiába jártak élen az átoltottságban (Mongóliában ez például 52 százalékos), most ismét nőttek az esetszámok a delta variáns miatt. Chilében például júniusban az egész főváros karanténba került, és Mongóliában is rekordot döntött az esetszám.

 

Chile élen járt a kínai vakcinával oltó országok között, de júniusban újra fellángolt a covid, az oltások mellett azonban sok múlik a korlátozó intézkedések fenntartásán vagy épp lazításán.

Ben Cowling, a Hongkongi Egyetem epidemiológus professzora szerint a növekvő esetszámokban a járványügyi intézkedések esetleg túl hamar történt feloldása is ludas lehet. A szintén magas átoltottságú Izraelben és az Egyesült Államokban azonban, ahol nyugati, elsősorban mRNS-alapú vakcinákkal (tehát Pfizer-Biontech-kel és Modernával) oltottak, sokkal magasabb antitest-szintet mértek, mint a kínai vakcinákkal oltottak esetén. 

Cowling szerint ugyanakkor

ez nem jelenti a kínai oltások kudarcát, merthogy például Mongóliában és Chilében is sok életet megmentettek ezekkel.

Bár nem voltak képesek megfékezni a vírus terjedését, és enyhe tünetekkel a beoltottak is elkaphatták a covidot, és továbbadhatták az oltatlanoknak (akik így komolyabb tüneteknek voltak kitéve) – foglalta össze az ilyen szempontból kevésbé hatékonynak bizonyult kínai oltások korlátait a professzor. 

Mindeközben Magyarországon

Magyarországon is sok vita volt a kínai Sinopharm-vakcina alkalmazhatóságáról, elsősorban azért, mert nálunk már azelőtt oltottak vele, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május elején kiadta volna az engedélyt a veszélyhelyzeti alkalmazására. Magyarország összesen ötmillió Sinopharm-vakcinára szerződött le, ezek meg is érkeztek, és nagy szerepük volt abban, hogy már májusban elértük az ötmillió oltottat, mostanra pedig az 5,5 millión is túlvagyunk. 

A magyar vakcinagyár kínai vakcinát is tud majd gyártani

Május végén végre hivatalos és részletes számokat is kiadtak a Sinopharm-vakcinákról és azok koronavírus elleni teljesítményéről: ezek szerint 72,8 és 78,1 százalék közötti hatékonyságot mértek a klinikai vizsgálatokon. Ezeknek azonban az a szépséghibája, hogy a résztvevők 85 százaléka férfi volt, a többségük egészséges, és mindössze két százalékuk volt 60 évnél idősebb.

Így kevéssé bizonyított a hatékonyság és a biztonságosság a nők, az idősek és az alapbetegségekkel küzdők esetén.

Vagyis a nem olyan rossz számokat árnyalja, amire a WHO már korábban figyelmeztetett: idősebb emberek esetén nem áll rendelkezésre elég adat, és az idősebbek társbetegségeit is figyelembe kell venni.

Mindeközben Magyarországon épp a 60 feletti korosztályban oltottak kiemelkedő arányban Sinopharmmal.

Itt a beadott első adag vakcinák látszanak. Forrás: Koronamonitor/Átlátszó

A deltával csak szaporodnak a kérdések

Összességében már az eddigi koronavírus-variánsok tekintetében is nyitva maradt a kérdés, hogy mennyire védenek ezek ellen a kínai vakcinák, az azóta terjedő és már Magyarországon is megjelent delta variáns pedig csak megszaporította az ezzel kapcsolatos kérdéseket (más vakcinák esetében is folyamatosan vizsgálják, hogy mi mennyire hatékony). Egyelőre nem egyértelmű, mekkora károkat fog okozni Európában, és hogy melyik oltás mennyire hatékony ellene, az mRNS-alapú, tehát a Pfizer-Biontech és a Moderna vakcinák 80 százalék körüli hatékonyságot mutattak a delta variáns ellen is.

A konszenzus most az, hogy a teljesen oltottak körében nem valószínű, hogy tömegesen tud terjedni az új mutáció. 

Most akkor véd az Astrazeneca, vagy nem? A víruskutató kételkedik, a cég cáfol

A kínai oltásokkal kapcsolatban azonban az előző hullámokhoz hasonlóan most is információhiány van, nem állnak rendelkezésre klinikai adatok. A Reuters június végén arról írt, hogy kínai járványügyi szakértők szerint a kínai vakcinák mérsékelni tudják a delta variáns okozta súlyosabb tüneteket. A Sinovac szóvivője, Liu Peicheng azt mondta a Reutersnek: az oltottak vérmintáinak elemzése után, az előzetes eredményekből az látszik, hogy az ő oltásuk csak harmadannyira tudja semlegesíteni a delta variáns hatását. Hozzátette, hogy

egy harmadik Sinovac-oltással lehetne magasabb antitest-termelést elérni a delta variáns ellen,

de részletes adatok, klinikai kutatások ennek bizonyítására nem állnak rendelkezésre.

Borítókép: Joshua Fernandez // Unsplash


Oszd meg!