Az Astrazeneca és az Oxfordi Egyetem közös vakcinajelöltje hatékonynak bizonyult az időseknél az utolsó fázisú tesztelés korai eredményei alapján. Karácsonyra már tudnak biztosabb eredményeket mondani.
A The Lancet orvosi szaklapban számoltak be egy újabb Covid-19 vakcinajelölt eredményeiről – írja a Reuters.
Az oltóanyagra a hetven év feletti alanyok különösen jól reagáltak,
így az erősen veszélyeztetett korcsoportba tartozókból sikerült erős immunválaszt kiváltani.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az eredményekről korábban már adtak ki ígéretes adatokat, most a teljes kutatást publikálták.
A bizonyossághoz további, szélesebb körű teszteredményekre lesz szükség, így a klinikai tesztelés hátralévő idejében azt fogják figyelni, hogyan reagálnak az oltóanyagra az alapbetegségekkel rendelkezők és a kevésbé veszélyeztetett korcsoportba tartozók.
Az elmúlt tíz napban három vakcináról is érkeztek jó hírek. A Pfizer és Biontech közös vakcinája, valamint a Moderna is hasonló, innovatív technológiával, úgynevezett hírvivő RNS-sel fejlesztett vakcinát 90 százalék fölötti hatékonysággal. Az Astrazenecáé azonban egy olyan virális vektorvakcina, amit csimpánzokban található rhinovírusból fejlesztettek.
A klinikai tesztelésben 160 18-55 éves, 160 56-69 éves és 240 70 év feletti alany vett részt. Eddig nem jelentkezett olyan mellékhatás, ami bizonyítottan az oltóanyag okozott volna.
Bevásárolt az EU
Biztonságos vakcinajelölt-portfólióval rendelkezik az EU, amely nemcsak a legelőször bejelentett, meglepően jó hatékonyságú amerikai-német vakcinára kötött vásárlási opciót. A Pfizer-Biontech páros engedélyeztetés előtt álló oltóanyagára az EU megemelte a korábban berendelt adagot, összesen 300 millió egységet oszthat majd így szét a tagállamok között.
A BNT162-es Covid-19-vakcina – így néz ki a legígéretesebb, még engedélyhez nem jutott oltóanyag. Fotó: Biontech
Az Európai Bizottságnak (EB) jelenleg a fentin kívül még három aláírt megállapodása van vakcinafejlesztőkkel a koronavírus elleni lehetséges oltóanyagra, ezek: Astrazeneca, Sanofi-GSK és a Janssen Pharmaceutica. Összesen 1 milliárd darab dózist kötött le előre ilyen módon az EU, és két másik céggel már közel a megegyezés, az SAP-vezér érdekeltségébe tartozó Curevac és a szintén jó teszteredményekkel előálló Moderna is szállíthat a tagállamoknak. Amennyiben a cégek elkészülnek a biztonságos oltóanyagokkal, az EU lehívhatja a vásárlási opcióját.
Az EB úgy kalkulál jelenleg, hogy a következő év első negyedévében megindulhat a tömeges oltás, az év végén a legtöbb tagállamba már juthat oltóanyag (Orbán Viktor, kormányfő is erre utalt). A legtöbb helyen a frontvonalban dolgozókat és a legveszélyeztetettebbeket olthatják be elsőként.
A tesztek azonban továbbra is tartanak, még a Pfizer-Biontech sincs kész a legígéretesebb vakcina-aspiránsával. Kulcskérdés, hogy itt milyen eredmények születnek, vakcinát ugyanis más készíteni, mint gyógyszer. Ahogy Kacskovics Imre, a magyar koronavírus-gyógyszerkutató konzorcium ötletgazdája és alapítója korábban a Forbesnak elmondta: „A védőoltást 8-9 millió embernek, gyerektől az idősig mindenkinek be kell adni. Az elvárt hatás, hogy megelőzze a fertőzést, emellett pedig senkinek ne okozzon káros mellékhatásokat.
Ha a 8-9 millió beoltott emberből akár csak tíznél súlyos szövődményeket okoz, a védőoltást nem lehet engedélyeztetni és a bizalom sem születik meg felé, hiába mondható alacsonynak a hibaszázalék.”
Ilyen szint egy gyógyszer engedélyeztetésénél még nem feltétlenül probléma.
Ezt olvastad már?
Fotó: CDC // Unsplash
