A Mészáros-féle Opus Globaltól megvásárolta Magyarország második legnagyobb erőművét az állami MVM. A kormány stratégiai célokat emleget, de komoly terhet is a nyakába vett.
Korszerűsítve, a lignitfelhasználáson alapuló széntechnológia kivezetésével hosszútávon biztosítható a Mátrai Erőmű működése – mondta múlt hét végén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
A tárcavezető gazdasági, ellátásbiztonsági, munkahely- és klímavédelmi okokkal indokolta, hogy az állam megvásárolja a Mészáros Lőrinc többségi tuljadonában lévő Opus Global Nyrt.-től az erőművet, és bezárás helyett átalakítási tervet dolgoz ki a jövőképes működtetésére. Az nem kérdés, hogy a Mátrai Erőmű stratégiai fontosságú: a hazai energiaszükséglet több mint 17 százalékát fedezi, vagyis a paksi után az ország második legnagyobb alaperőműve.
A kormányzat a stratégiai célokkal indokolta többek között, hogy megvásárolják az erőművet, a 30 százalékot meghaladó villamosenergia-behozatalt akarják 20 százalékra szorítani, ehhez azonban komoly, 10 évig húzódó korszerűsítési projektre lesz szükség. Ennek terheit már nem az Opus, vagyis Mészáros Lőrinc és üzleti köre, hanem a magyar adófizetők állják majd. Kérdés, mennyi EU-s forrást hívnak majd le erre a célra Magyarország (a jelen állás szerint nem sokat).
„A további működtetést indokolja az erőmű elhelyezkedése is, hiszen több térség energiaellátása a hálózatok átalakításáig kizárólag innen biztosítható. Ezen felül több mint 2100 ember dolgozik itt, az üzemhez kapcsolódó ipari parknak csaknem 10 ezer alkalmazottja van, a megújuló erőműre ráadásul további üzemi lehetőségek is épülhetnek” – hangsúlyozta Palkovics a felvásárlás bejelentésekor az MTI beszámolója szerint. A parkbank működik amúgy Mészáros egy másik komoly érdekeltsége, a Viresol búzakeményítőgyár is.
A miniszter az erőmű megvásárlását követően a legsürgősebb feladatnak a működési költség csökkentését nevezte, hozzátéve, hogy ezen belül a legnagyobb részt jelenleg a folyamatosan dráguló szén-dioxid-kvóta költsége teszi ki. Az elmúlt években ez pár milliárdos költségről több tízmilliárdosra emelkedett. A német kézben lévő Mátrai Erőmű milliárdos nyereséggel működött, Mészáros és köre két lépcsőben vette meg az erőművet, a piaci környezet azonban sokat romlott az elmúlt két évben.
A szennyező szénerőműveknek – ellensúlyozandó a káros környezeti hatásokat – kvótákat kell vásárolniuk, ezek ára emelkedett meg igencsak meredeken az elmúlt két évben. Magyarul: a piac egyre inkább a tisztább, megújuló energiaforrások felé fordul.
A magyar állam is látja ezt, ezért döntöttek az erőmű átalakítása mellett, ezzel – mint ahogy azt Palkovics elmondta – párhuzamosan a széntechnológia kivezetéséig biztosítani kell az elöregedő blokkok működtetését, és át kell alakítani a visontai bánya termelését is. Ez a teher azonban már az adófizetők vállát nyomja meg, nem pedig az Opusét és annak befektetőit. A korábbi nagytulajdonos RWE amúgy közel 60 milliárd forintot halmozott fel az eredménytartalékban az elmúlt években, ebből vettek fel Mészárosék 11,2 milliárdot – noha az erőmű veszteséges volt az elmúlt két évben.
Az átalakítás egy 500 megawattos gázturbinás erőművel számol, lehetőség szerint megújuló forrásból származó gázra alapozva, a hulladékgazdálkodási stratégiához kapcsolódva pedig hulladékhasznosító blokk is létrejönne. Az évi csaknem 1 millió tonnányi kommunális hulladék kezelése megoldhatatlan az energetikai hasznosítás nélkül, ebből a Mátrai Erőműbe csaknem 400 ezer tonnányi kerülhetne a tárcavezető közlése szerint.
A bányához kapcsolódó rekultiváció napelemparkkal egészülhet ki, a korszerűsítések pedig elektromos energiává visszaalakítható hidrogén előállítását is lehetővé tennék környezetbarát módon – mondta.
Kitért arra is, hogy a Mátrai Erőműben az utolsó lignites egység működési ideje 2029 végén jár le, ezt követően a széntüzelés leállna, és csak tartaléknak maradna egy blokk. Ennek megtartását azzal indokolta, hogy visontai lignit kivételével a belföldi erőművek mindegyikét külföldről érkező nyersanyagok működtetik. Magyarország egyetlen jelentős mennyiségű belföldi fűtőanyaga a szén, ezen belül a 2,6 milliárd tonnányi a lignitkészlet, amelyet a kormány szükséghelyzetben felhasználható stratégiai tartaléknak tekint – tette hozzá. Palkovics László szerint nem zárható ki az sem, hogy a technológia fejlődése idővel lehetővé teszi a lignit környezetbarát felhasználását is.
A miniszter közölte, hogy a Mátrai Erőmű megvásárlása néhány hónapon belül zárulhat le. Az átalakítás értékét a következő évtized technológiai újdonságaitól függően
200-300 milliárd forintra becsülte, de hangsúlyozta, hogy a költségeket nem az áram árának emelésével fedezik.
A széntechnológia kivezetése az EU-céloknak is megfelel, az átalakítások ezért részben uniós támogatás, többek között a tagállamok energetikai korszerűsítéseit segítő modernizációs alap fedezheti – tette hozzá (mint fentebb írtuk, ez még nagyban függhet attól, hogyan alakul az EU új, hétéves költségetése).
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a Mátrai Erőmű megvásárlása és korszerűsítése az ország energiaszuverenitásához is hozzájárul, hiszen ezzel a legnagyobb belföldi lignitvagyon állami felügyelet alá kerül. Az intézkedés része annak a folyamatnak, amely visszaszerzi az energetikai ágazat privatizált stratégiai eszközeit, miként korábban az E.On gázüzletágát, vagy az orosz Mol-részesedést, amellyel megszűnt az orosz kontroll a magyar földgázszállító rendszer fölött – tette hozzá.
Az Opus Global ezzel nem szakít az energetikával, csak az előállítás helyett a disztribúcióban látják az üzletet: megvásárolták az ország ötödét árammal ellátó Titászt, és beszálltak a Tigázba is – az Opus sikeresen bocsátott ki kötvényeket az MNB segítségével, az új források segítségével az energatikában újabb felvásárlásokat terveznek. Mészáros építőipari cégei egyre több megbízást kapnak a Paksi Atomerőmű körül is.
Borítókép: A Mátrai Erőmű. Fotó: ME Zrt. / Facebook
