Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Emiatt még Musknak is az arcára fagyott a mosoly

Jókedvűen viccelődött Elon Musk alig két hete a Saturday Night Live-ban, közvetlenül a berlini gyárlátogatása előtt. Hamar arcára fagyhatott azonban a mosoly: az első európai gigaüzemtől a Tesla sanghaji csodasztorijának ismétlését várták, a gyár azonban jelentős késéssel – és több problémával megfűszerezve – fog várhatóan az idei év végén megnyílni. 

A Sanghajban működő Tesla Gigafactory 3 mintegy 11 hónappal az építkezés megkezdése után már gyártotta a Model 3-at. A vállalat hasonló sikersztorit várt az európai piacot megcélzó, Giga Berlinnek becézett beruházástól is.

Musk és kollégái azonban nem számoltak a bürokratikus pokolnak is nevezett német regulációs környezettel, valamint több, jelentős jogi és logisztikai probléma is akadt a milliárdos beruházás kivitelezése alatt.

Most úgy néz ki, hogy – az eredeti, júliusi rajttal ellentétben –  idén év végén nyit meg a 4 milliárd eurós grünheide-i Tesla gyár, de ebbe még beleszólhat a gyártási engedélyek megszerzése is.

A koronavírus már csak hab a kivitelezési rémálom tortáján

A forbes.com számolt be arról, milyen nem várt problémákkal szembesült Musk Németországban. Persze nem egyszerű egy gigaüzemet a járvány kellős közepén felépíteni: a koronavírus miatt keletkező logisztikai nehézségek már eleve fenyegették az ütemterv tartását. Az sem könnyítette a kivitelezést, hogy az építkezés közben több, még a második világháborúban ledobott bombát találtak a Giga Berlin kijelölt helyszínén. 

A probléma azonban ennél szerteágazóbb: a Tesla gigagyárát több fronton több érdekelt is támadja. 

Épül a Giga Berlin, a Tesla negyedik gigagyártósora – itt még 2020. októberében járunk. Fotó: Michael Wolf // Wikimedia

A sors fintora, hogy pont azok a leghangosabbak, akiknek a Tesla elvileg az autóit gyártja: a környezetvédők azonban hevesen ellenzik a gyár megépítését. A nagyvállalat először az építési terület felszabadításához 430 hold erdőrész kivágásával haragította magára a természetvédőket, hiába ígérték, hogy minden egyes kivágott fa után hármat ültetnek máshol. (Az új fák ültetése a régiek helyett nem túl hatásos szénmegkötési stratégia.)

A környezetvédőket Musk Twitterén csak tovább hergelte: azt írta, hogy úgyis csak egy telepített, nem természetes erdőről van szó, aminek csak egy kis részét vágják most ki.

Az élővilág (többek között denevérek) átköltöztetése, valamint a fakivágás jogi útra terelődése így is nagy fejfájást jelentett a Teslának. Hiába nyertek pert, a környezetvédelmi kérdések itt nem érnek véget: a gyár építéséhez és működtetéséhez szükséges vízmennyiség ugyanis jelentős hatással lesz a környező terület vízkészleteire is. A Giga Berlin nagy része ugyanis ivóvízvédelmi területhez tartozik, valamint a környező két természetvédelmi terület is igen érzékeny a talajvíz szintjének változásaira. A grünheide-i gigagyár fő környezetvédelmi ellenlábasa, a Természet- és Biodiverzitásvédelmi Unió brandenburgi ága emiatt több ízben is bírálta a Teslát. 

A gigaüzem vízkezelésével már jogi problémák is akadtak: az építkezés közben ugyanis a vállalat engedély nélkül telepített csatornacsöveket, amit a munkálatok rövid felfüggesztése után egy potenciális pénzbüntetés is követhet.

Ez itt demokrácia, nehezebben mennek a munkálatok

A július elsejei kitűzött rajttal a Tesla várhatóan azt jelezte: Berlinben is olyan flottul fog menni az építkezés, mint Sanghajban. Kína ugyanis a külföldi beruházásoknak szintén egy szabályozási, licensz- és állami beavatkozásokkal megpakolt rémálom, ha ezt példátlan sikerrel ugrotta meg a vállalat, a német bürokratikus akadályok már sokkal alacsonyabbak lesznek. 

Azzal azonban nem számolhattak, hogy hiába a szabályozási gyakorlat, Kínában a közvélemény egyszerűen nem lehet komoly ellenlábasa egy, a kormány által kiemelten támogatott projektnek. 

Így haladt az építkezés. A gigagyárban több mint nyolcezer munkás dolgozik majd. Fotó: Giga Berlin // Twitter

A sziklaszilárd demokratikus értékekkel felruházott Németországban azonban az ilyen hangokat nem lehet elnyomni, aminek ékes példája, hogy a német szakszervezetek is árgus szemekkel követik a Tesla minden egyes mozzanatát. A Giga Berlin dolgozóit is várhatóan képviselő IG Metall, Németország egyik legnagyobb, mintegy 2,2 millió tagot számláló szakszervezete üdvözölte a nagyvállalat terjeszkedését a német piacon, de kíváncsian várják, hogy a gigaüzemben milyen operatív feltételekkel adaptálják majd az amerikai és kínai modellen alapuló, három műszakos munkarendet. 

Ez további gondokat jelenthet a Tesla vezetésének – Musk például híresen szakszervezet-ellenes, a kaliforniai Fremontban található gyártól is távol akarta tartani az United Auto Workerst, az amerikai autóipari munkások érdekképviseletét is. Persze nem véletlenül: a Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatokért Felelős Testület tisztességtelen munkaügyi gyakorlatokért büntette meg még 2018-ban a fremonti gyárat. 

Ez Németországban nem lesz járható út Musk számára. 

Jobban jártak volna, ha keletebbre jönnek

„Jól halad a texasi és a berlini építkezés is” – mondta Musk a megpróbáltatások ellenére a Tesla április 26-i értékelőjén. Amikor a riporterek a grünheide-i építkezésnél kérdezték hétfőn, azért már megemlítette a bürokratikus akadályokat. „A kevesebb bürokrácia jobb lenne. Valamiféle aktív folyamatot kéne hozni a szabályok eltörlésére – máskülönben csak halmozódnak a szabályok, egészen addig amíg már nem tudsz semmit csinálni tőlük” – nyilatkozta a Tesla technokirálya a Reutersnek.

A német autógyártási hagyományok, az erős autóipar a beszállítói ökoszisztémával mind Németország mellett szóltak az európai üzem kiválasztási procedúrájában. Musk állítólag sokáig az Egyesült Királyságot fontolgatta, amiről végül a Brexit után keletkezett kiszámíthatatlanság miatt mondott le a Tesla. 

Egyre kérdésesebb azonban, hogy a „Made in Germany” felirat valóban megéri-e a bürokratikus pokol bugyrainak gyalogtúráját. Ugyanis lehet, hogy jobban jártak volna, ha kicsit keletebbre nézelődnek Musk-ék. 

Nagy befutó lehetett volna a lítium-tartalékokkal megpakolt Csehország, a Porsche Cayenne-t is gyártó Szlovákia, vagy akár Magyarország is. A „mi lett volna, ha” kérdéskörön azonban valószínűleg nem túl sokat gondolkodnak most a Giga Berlin építkezésén: a kivitelezést rohamtempóban próbálják befejezni, hogy az első modellek már 2022 elején legördülhessenek a futószalagról.

Musk anyja tudta, mit kell tennie: nagy szabadságot, kemény, de tág kereteket adott fiának

Borítókép: A Giga Berlin látványterve. Fotó: Elon Musk // Twitter

 

Oszd meg!