A leggazdagabbak hobbijának láthatja a világ az űr polgári meghódítását, de a háttérben dollármilliárdos vállalkozások sora jelzi, új korszak kezdődött.
A SpaceX már rakományokat és asztronautákat is juttatott a világűrbe, Elon Musk pedig hamarosan személyesen is kiélvezheti cége sikerét. Jeff Bezos is már vágja a centit, hogy mikor repíti – ha csak két percre is – az űrbe vállalata, a Blue Origin, Richard Branson pedig jó eséllyel még mindig hatással van alkotásának, a Virgin Galactic repülőgépével tett magaslégköri utazásnak. Bár ez sokak számára drága hóbortnak tűnik, amivel csak a leggazdagabbak szórakoztathatják magukat, míg az átlagemberek a Földön épp a koronavírussal és az éghajlatváltozással küzdünk, de Ashlee Vance, a Bloomberg publicistája kicsit más megvilágításba helyezte az űripar fejlődését.
Milliárdosok, és azokon is túl
Mindhárom vállalkozó a saját szórakoztatásán kívül a hosszú távú haszonra is hajt, a főtevékenységek az alábbiak:
- A Virgin Galactic rendkívül gyors Föld körüli utazást kínál;
- a Blue Origin elsősorban azt az űrturista réteget célozza, akik el akarják mondani magukról, hogy 2 percre, de jártak a világűrben;
- A SpaceX és Musk célja, hogy rakétáival kiszolgája a nemzeti űrügynökségek igényeit (nem kevés pénzért).
Ezekhez a látványos projektekhez képest mellékesnek tűnik műholdak terítése a világűrben, pedig épp ebben mutatkozik a legnagyobb vállalkozói lehetőség. Erre Musk másik cége, a OneWeb is gondot fordít, hogy a világ minden táján elérthető szélessávú internetet szolgáltasson a jövőben.
Bár az tény, hogy Bezos és Musk valóban az űrbe viszi utasait, Branson pedig az űr peremét jelentő Kármán-vonal alá, a látvány és érzés keltette illúziót mérsékelten érdemes kezelni. Neil deGrasse Tyson asztrofizikus is szemléltette, hogy mit is jelent a nagybetűs “Űr” ezeken az utazásokon.
A versenyzők
Az Astra Space nevű társaság 2021-es tőzsdére lépése mutatta, hogy igen komoly a befektetői bizalom a cég mögött. A vállalat saját rakétát fejlesztve kíván műholdakat juttatni piaci és állami szereplőknek a világűrbe, a modell pedig annyira megtetszett a befektetőknek, hogy a kezdeti 2,1 milliárd dollárt is meghaladta a tőzsdei értéke.
Planet Labs műholdgyártó lehet az egyik nagy vetélytárs, az eddig űrbe juttatott több száz műhold a Föld felszínének fotózásával foglalatoskodnak, de ennél nagyobbra nőnének, ehhez eddig 2,8 milliárd dollárt halmoztak fel.
A Firefly Aerospace egy mindössze 15 millió dollárba kerülő rakétát fejlesztett, ami a cég ígérete szerint a legköltséghatékonyabban tudja teríteni a műholdakat Föld körüli pályára. A rakéta első repülésére vár Kaliforniában.
A Firefly Alpha rakétájának elkészülte után azonnal további 75 millió dollár befektetés érkezett a cégbe. Forrás: Firefly Aerospace
Szintén kevésbé közismert szereplő az új-zélandi Rocket Lab, ami űrmissziókat tervez a Holdra és a Vénuszra.
A tőzsdei részvénykibocsátással a cégek elképesztő összegekre tettek szert, melyek bőven szolgáltathatnak tőkét a meghatározott céljaik teljesítésére. A Bloomberg szerint egy évtized múlva a 50, de akár 100 ezer műhold is keringhet a Föld körül, és ez csak a már létező vállalatokhoz érkezett megrendeléseket takarják. Jelenleg nagyjából 3400 műhold kering bolygónk körül.
A privát szektor új terepe
Nem kell milliárdos vállalatot létrehozni, hogy profitálhassunk az űripar terjeszkedéséből. Egy fiatal portlandi főiskolás, Decker Eveleth példája is azt mutatja, hogy akár magánvállalkozóként is lehetőség van egy apró szelethez jutni a tortából.
Eveleth elsősorban a Föld felszínéről készült fotók tanulmányozásával múlatta idejét, mellette pedig – eleinte önszorgalomból – a hírek alapján katonai létesítmények építése után kutatott Észak-Kínában. A Planet Labs által készített képeket mentorával, Jeffrey Lewis nukleáris fegyverellenőrzési szakértővel elemezték,
Eveleth pedig a műholdak segítségével nagyjából száz interkontinentális atomrakéta-silóra bukkant Észak-Kínában.
Az űrbe juttatott technológia segítségével egy fiatal srác a laptopján pötyögve óriási értékű információt ásott előtt. Kutatási eredményét átadta az amerikai kormánynak, illetve nyilvánosságra is hozta, példája ugyanakkor jól mutatja be a privát szektor egyik új terjeszkedési lehetőségét.
A műholdfelvételekből más szektorok is profitálhatnak, fontos információkhoz juthatnak a mezőgazdasági szereplők, de kutatók vizsgálhatják az erdőirtások, a környezetszennyezés volumenét.
A lehetőségek új tárháza nyílik meg az előttünk álló évtizedekben, és már azt sem mondhatjuk, hogy a határ a csillagos ég.
