Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Oroszországot is kiszorítanák a Nemzetközi Űrállomásról, fokozódik az űrverseny

A politikai helyzet és a fejlesztési verseny is arra sarkallja a Nyugatot, hogy házon kívülre tegyék az orosz asztronautákat.

Kívül tágasabb – egyre inkább ez a hangulat jellemzi a NASA, az európai és a japán űrügynökség álláspontját azzal kapcsolatban, hogy engedjenek-e oroszokat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Amennyiben erre sor kerülne, Oroszországnak saját űrállomást kellene építenie, jelentős hátrányba kerülve az űrben folytatott kutatásokban, fejlesztésekben, illetve a maradék információktól is elvágnák, ami eddig a nemzetközi tudományos együttműködésből fakadt. A Slate cikke szerint igen közel kerültek a felek egy váláshoz.

Ezzel Oroszország hasonló sorsra jutna, mint Kína, amely az ISS-ről való kitiltása miatt saját űrállomás építésére kényszerült. Kína azonban teljesen más háttérrel kényszerült saját pályára, amit igyekszik előnyére fordítani – ahogy azt a Forbes.hu-n is megírtuk.

Lakótársból szomszéd?

A Szovjetunió összeomlását követően az Egyesült Államok, és az űrkutatásban is szövetséges Japán, Kanada és az Európai Unió a békülés jeleként, egyben a tudományos fejlődés érdekében megállapodott az oroszokkal, hogy közösen építik meg a Nemzetközi Űrállomást. 1998-ban az állomás első elemeit a Roscosmos állította pályára, illetve az első lakó is egy orosz csapat volt. Az állomás fokozatos bővülésével végül két részre oszlott, egyik felét az oroszok, másik felét a nyugati szövetségesek használták. Az együttműködés akkor is töretlen volt a felek között, amikor az orosz-amerikai kapcsolatok nem voltak makulátlanok.

Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnököt svájci közvetítéssel sem tudta rendezni “földi” kapcsolatait. Forrás: MTI/EPA/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Az oroszokkal szemben életben lévő gazdasági szankciók, illetve a Biden-elnökség által kilátásba helyezett újabb intézkedésekre válaszul a Roscosmos és a Putyin-elnökség is arról beszél, kilépnek az együttműködésből. Ezt megelőzően magán az ISS-en is csorbát szenvedett a kölcsönös bizalom, mikor 2020-ban egy orosz szerelői hiba miatt szivárgott a levegő az űrállomásról.

A törést azonban nem pusztán a politikai helyzet hozhatja el:

  • az űrállomás öregszik, egyre komolyabb karbantartásra szorul, felmerült már új állomás építése is;
  • egyébként is lejárna az állomás karbantartására és használatára vonatkozó együttműködés 2024-ben;
  • a nyugati szövetségesek egyelőre csak egymással tárgyalnak, hogy 2028-ig kiterjesszék az együttműködést.
  • a SpaceX színrelépése miatt a nyugati űrügynökségek már nincsenek rászorulva az orosz rakéták használatára, csökkent a függőségük.

Az oroszoknak tehát a politikai helyzettől függetlenül mérlegelnie kell, hogy anyagilag mennyire éri meg számukra az ISS-en maradni. Ha egyébként is egyre költségesebb lenne annak fenntartása, illetve új elemeket kell a régiek helyére építeni, ennyi erővel saját űrállomást is építhetnének.

A NASA-nak pedig azt kell mérlegelnie, hogy ha az oroszok kiszállnak az együttműködésből, akkor át kell venni az állomás orosz oldalának a működtetését, karbantartását is, ami nem csak anyagi, hanem mérnöki kihívásokkal is jár.

Blöff?

Minden ellenérzés és egosztó nyilatkozat ellenére azonban könnyen lehet, hogy az oroszoknak megéri az ISS-en maradni. Legalábbis erre utal, hogy a közelmúltban kisebb elemekkel, de segítették az űrállomás laborjának fejlesztését. Ráadásul egy hónapon belül útnak indítják a valaha volt legnagyobb orosz bővítést, a Nauka névre hallgató többfunkciós labort, amit aligha tennének, ha menni akarnának.

A Roscosmos költségvetése sem arra utal, hogy képes lenne önálló állomást építeni, csak a Nauka fejlesztése tíz évig húzódott. Az orosz ügynökség bevétele is megcsappant, miután a SpaceX miatt nem mindent az oroszoknak fizetnek az eszközök és a legénység űrbe juttatásáért. Érdemes figyelembe venni, hogy a 2015-2025 közötti időszakra az orosz kormány megfelezte a Roscosmos költségvetését, amit 2020-ban tovább kurtítottak.

A Roscosmos 2011-2019 között évi 4,1 millárd dollár bevételre tett szert, de az utóbbi két évben ez a felére, 2 milliárd dollárra csökkent.

Amennyiben a NASA és szövetségesei nem állapodnának meg a Roscosmossal a jövőről, lehet, hogy összességében növelné költségeiket az ISS-en, ugyanakkor egy egyébként is bukdácsoló űrverseny-riválist terelnének még nehezebb terepre.

Árgus szemekkel érdemes tehát követni, hogy a nemzetközi együttműködés szimbólumának is tartott ISS sorsa hogyan alakul, illetve az milyen irányba mozdítja el az egyébként is kiélezett viszonyt a Nyugat és Oroszország között.

Oszd meg!