Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Példátlan vagyonátcsoportosításra adott zöld jelzést a parlament

A kormánypártok megszavazták azokat a kétharmados többséget igénylő javaslatokat, amelyek értelmében közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) jönnek létre, ezekbe ezermilliárdos értékben kerül közvagyon, részvények, ingatlanok, kastélyok, klinikák, különböző intézmények, a magyar felsőoktatás 70 százaléka. Választott politikusoknak semmilyen hatása nem lehet a jövőben ezekre a vagyonelemekre. 

A magyar (magán)tulajdonlás viszontagságos története újabb elemmel bővült: a kormány ugyanis speciális jogállású alapítványokba szervezi ki az állam alól az oktatás, a kulturális élet, az egészségügyi és mezőgazdasági szektor fontos intézményeit, ingatlanjait, különböző eszközeit, illetve jelentős részvényvagyonnal gazdagítja a most létrejövő enitátásokat.

Az erről szóló törvényjavaslatokat ma elfogadta az országgyűlés kormánypárti többsége, a jövőben csak kétharmados támogatással módosíthatóak a jogszabályok.

Az alapítványok életébe mostantól választott politikus nem szólhat majd bele.

Az előterjesztésbe bele is vették, hogy az átalakítás célja, hogy az így létrejövő szervezetek a mindenkori kormányoktól függetlenül tudjanak működni. Ez formailag amúgy még nem is lenne problémás bizonyos intézmények esetében (színházak, egyetemek), ugyanakkor az elmúlt hetek bejelentései alapján tudható, a létrejövő szervezeteket a kormány a hozzá lojális figurákkal tölti fel – a most megszavazott javaslatok pedig bebetonozzák a milliárdos vagyon felett diszponáló kuratóriumokba a kádereket. De nemcsak őket. 

Jellinek, Vida, Wáberer: milliárdosok és üzletemberek a kiszervezett egyetemek kuratóriumaiban

Példátlan magánosítási akció

A rendszerváltás utáni privtizációhoz fogható ez a magánosítási akció, amelyből a magyar államnak egy forint haszna sincs, az eszközöket az állam ugyanis átruházza a most létrejövő alapítványoknak.

Ezek speciális jogállásának lényege, hogy állami feladatokat és vagyonkezelést átvéve ugyan közfeladatot látnak el, de üzleti tevékenységet is folytathatnak:

bizonyos korlátok között, de viszonylag könnyedén értékesíthetik például a rájuk bízott eszközöket). 

A magyar felsőoktatás 70 százaléka a modellváltás keretében ilyen alapítványokhoz kerül, de ezzel párhuzamosan jelentős állami ingatlanvagyon, üdülők, kastélyok, kikötők, klinikák, színházak kerülnek most magánkézbe. Az elfogadott törvények értelmében elképzelhető, hogy további közalapítványok is létrejönnek és az állam újabb eszközeit, intézményeit szervezi majd ki magánkézbe. 

Az állam legnagyobb részvényvagyona is ilyen alapítványok kezében landol ezzel végérvényesen, a Molban és a Richterben meglévő részvényeket a Corvinus Egyetemet tulajdonló alapítvány illetve az MCC mögött működő alapítvány kapta, az olajipari multi maradék állami részvényei pedig a Mol-Új Európa Alapítványnál  kötöttek ki, ide adott a maga Mol is részvényeket.

Egyre erősebb kontroll a magántulajdon felett 

Bár a létrejövő közalapítványok formailag függetlenek lesznek a kormánytól, informálisan igen komoly befolyása lesz a politikának a most létrejővő szervezeteken és azok eszközein – amelyek mostantól, jogállásuk alapján, magánkézben lévő javaknak tekintendőek. 

Ezzel tehát tovább erősődik a politikai kontroll a magántulajdon felett. A járványra hivatkozva hoztak arról korábban – egy egyszer már meghosszabbított hatályú – rendeletet, hogy magyar érdekeltségű, nagyobb üzletek esetében a Palkovics László vezette ITM dönthet az üzletek lezárásáról, ez komolyan visszavetette a magyar cégek értékét is. Nemrég a Belügyminisztérium torpedózta meg a tavalyi év legnagyobb M&A-piaci lépését, az Aegon felvásárlását. 

Közben a kormányközeli üzleteket nemzetgazdasági jelentőségűnek nyilvánítva bújnak ki a versenyfelügyeleti vizsgálatok alól, a kormányközeli üzletemberek körében pedig egyre népszerűbb befektetési alapokat létrehozni, ahol az alapok befektetői eltitkolhatják kilétüket. Utóbbi alapok egyre aktívabbak a hazai cégfelvásárlási piacon, ami a fent említett Palkovics-kontroll és az Aegon-ügy miatt egyre kevésbé vonzó a külföldi cégeknek. 

Oszd meg!