Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Oszkó Péter. Sebestyén LAcii

Oszkó Péter a tőzsdére lépésről: három milliárd az, amit még értelmesen el tudunk költeni

Az Oszkó Péter vezette Oxo Technologies Holding az első venture capital trust a hazai részvénypiacon. Még márciusban megszületik az igazgatósági döntés a zártkörű tőkebevonásról, áprilisban indulhat a kereskedés az XTEND piacon. De mit vár Oszkó a bevezetéstől és mit gondol arról a startuppiacról, amit az állami szereplők dominálnak? Interjú.

Forbes.hu: Mikor zenéltél utoljára együtt Chris Mattheisennel, a Microsoft hazai ügyvezetőjével, a korábbi Telekom-vezérrel?

Oszkó Péter: Régen, most nem az élő zenélés időszakát éljük. Tavaly kimaradt, de amúgy is elsodort minket egymástól az élet. De ha lehet újra élőben zenélni, minden zenész kiszabadul és a magamfajta botcsinálta amatőrök is kihasználják a lehetőséget.

Mit keres Oszkó Péter a tőzsdén?

Forbes.hu: És Gattyán Györggyel milyen gyakran beszéltek? Ő az OXO második legnagyobb részvényese közvetlenül utánad.

Elsősörban a menedzsmentjével állunk üzleti kapcsolatban, de ebből a szempontból kifejezetten jó a viszony. Portfóliócégek szintjén is számos együttműködés alakult ki. De mivel csak üzleti a kapcsolat, ezért nehéz a zenéléshez hasonlóan jó sztorikat megosztani róla.

Forbes.hu: Akkor, ha már jó sztorik: tőzsdére, az XTEND piacra megy az OXO Technologies Holding. Ez az első venture capital trust cégforma a hazai parketten. A befektetői tájékoztató szerint egy és három milliárd forint közti tőkebevonást céloztok meg. Elég tág ez a sáv, milyen forgatókönyvek vannak a tőkebevonás mértékére?

Az eddigi XTEND-bevezetések nagyjából az egymilliárd alatti kategóriában maradtak vagy éppen csak az egymilliárdos nagyságrendet ugrották meg. Egy milliárd alá nem szeretnénk menni, a tevékenységünkhöz legalább ilyen mértékű forrásbevonás kell.

A három meg azért a felső határ, mert azt látjuk: legfeljebb ennyi pénzt tudunk értelmesen elkölteni.

Ez persze egy hagyományos cég esetén furcsán hangozhat, de egy befektetési portfóliónál nem.

Forbes.hu: Mi az az összeg, amivel elégedett lennél?

Egymilliárddal is elégedett lennék, kétmilliárddal már büszkén állnék a nyilvánosság elé, mert akkor miénk lenne a legnagyobb XTEND-bevezetés.

Forbes.hu: Kétmilliárd forintos forrást mennyi idő alatt tudtok kihelyezni?

Nem lesz hosszú. Olyan időket élünk, amikor sok pénz van a piacon, de nem használható fel minden célra, így nem minden forráskereső szereplő számára ideális. A technológiai-befektetési szektor emiatt valójában még mindig alulfinanszírozott, vannak jól látható lehetőségek.

Oszkó Péter. Fotó: Sebestyén laci

Kétmilliárdos forrásbevonással már büszkén állna a nyilvánosság elé. Fotó: Sebestyén László

Forbes.hu: Látjátok már a konkrét cégeket, említesz közülük bármit?

A célpontokról nyilván nem beszélek, tárgyalási fázisban nem oszthatunk meg konkrétumokat. De folyamatosan frissítjük a listát, legutóbb 10-15 új céget mutattunk be az igazgatóságnak.

Forbes.hu: Mik lesznek a befektetési irányok? Csak új cégek vagy a meglévőkben is növelhetitek a tulajdonrészt?

A mostani portfóliónk teljes egészében finanszírozott, nincs szüksége új forrása. Szóval csak új cégeket nézünk.

Forbes.hu: Milyen fázisú startupokra lőttök?

Elnyertük a Startup Factory pályázatát, így a következő években évi 4-6 korai fázisú céget is finanszírozunk ötven millió forint körüli befektetésekkel. Szeretnénk növekedési fázisban lévő cégeket is behúzni, millió eurós nagyságrendben, akár társbefektetői struktúrában is, ebből évi három-négyet tervezünk. Akvizíciókat is vizsgálunk. Kevés olyan szereplő van itthon, aki teljesen ki tudna vásárolni egy tulajdonosi kört. Pedig látni lehet a lehetőségeket a piacon, ha két-három céget sikerrel tudunk akvirálni, már megérte.

Forbes.hu: És az eddigi szektorokon kívül valami újdonság?

Jobb szeretünk olyan szektorokban játszani, amiket ismerünk. Az újabbak közül a kiberbiztonság eléggé bejött, jó időben tettünk jó lóra. Most gondolkodunk med-tech szférán, az egész világ efelé halad, nagy robbanást várok a szektorban.

A kiberbiztonsági startup inkubátor mintájára gondolkodunk egy med-tech inkubátoron, ami sok céget tudna felhozni, de ennyire még nem akarok előre sietni.

Kiberbiztonsági startupinkubátort indít Oszkó Péter

Forbes.hu: Akkor még vissza a tőkebevonásra. A jogszabály szerint legfeljebb 150 befektető szállhat be a kibocsátáskor. Mennyi lehet a reális?

Nem a létszám, hanem a tőke fontos. Ha a forrás jelentős részét intézményi befektetők adják, messze leszünk a 150-től: néhány tucat befektetőt várunk csak.

Forbes.hu: Hány befektetőt választottatok már ki?

Nyolcvan-kilencven százalékuk már megvan. Már a kötelezettségvállaló nyilatkozatot is aláírták.

Forbes.hu: Mit vártok a befektetőktől? Csak tőkét vagy esetleg know how-t, üzleti modelleket?

Jelen fázisban csak a tőkét. Ha az iparágban valaki szívesen dolgozik velünk és tud hozzátenni a tevékenységünkhöz, sosem zárkóztunk el előle, de a nyilvános piacokon a befektetők lehetősége érdemben a tőkebefizetésre korlátozódik. Voltak ráadásul olyan intézményi befektetők is, akik jelezték, hogy belső szabályzatuk miatt a kibocsátásban nem vehetnek részt, de a másodpiacon biztosan vásárolnak a papírjainkból, számunkra értelemszerűen ez is értékkel bír.

Forbes.hu: A venture capital trust új forma, a hazai piacon még nem volt ilyen bevezetés. Elég érett a magyar piac, hogy helyén kezelje a vállalatot?

Nálunk ez az első, de az angolszász piacokon már ismert és elismert forma. Szerintem már érett rá a piac. Azt látjuk, hogy az intézményiek kifejezetten érdeklődnek, tudatos befektetők lépnek be ebbe a működési formába, nem a spekulatív, vagy tapasztalatlan magántőke keresi a helyét. Olyanokkal találkoztunk a tárgyalások alatt, akik értik a befektetési formát és a kockázatait. Ebből a szempontból az érdeklődők nem különböznek a mostani tulajdonosainktól.

Forbes.hu: Amikor először hallottam erről a tőzsdei bevezetésről, eszembe jutott, hogy talán nem tudtatok korábban elég intézményi partnert behúzni, ezért kell a tőzsdei bevezetés.

A legkevésbé sem. Ahhoz képest, hogy magánbefektetői társaság vagyunk, van intézményi partner a tulajdonosi körben, ilyen például a Magnetbank. Nem tudom, itthon hány olyan befektetési holdingcég van, ami független intézményi befektetőket be tudott vonni, mi egy újszerű formában is be tudtuk. Az utóbbi időben amúgy is furcsa helyzet alakult ki. A kockázati tőke a magas kockázatú befektetéseket keresi – logikus, hogy olyanok szálljanak be, akik értik a kockázatokat és tudnak számolni velük. Ezért egy ideig ez a terület a zártkörű, zártvégű alapok és az intézményiek játszótere maradt. Csak a piac közben eljutott odáig, hogy már nem az alapok, hanem az egyes portfóliócégek lépnek ki a tőzsdére, akár még bőven olyan fázisban, amikor nyereségtermelő képességük meg sem mutatkozik, míg az alapok távol maradnak. De az egyes cégek egyenként sokkal nagyobb kockázatot képviselnek, mint egy kiegyensúlyozott portfólió.

Azt gondolom, hogy ha a piac részt akar venni a tech-szektor fejlődésében, akkor nem szabad távol tartani a tőkepiacoktól a befektetési portfóliókat sem.

Forbes.hu: És a ti portfóliótok mennyire kockázatos?

Szerintünk elég kiegyensúlyozott, iparág és érettség szerint is diverzifikált. Vannak érettebb, stabilan működő, pozitív EBITDA-t termelő cégeink és vannak olyan korai fázisú startupok, amik komoly növekedési potenciállal bírnak.

OSzkó Péter. Fotó :sebestyén laci

„Olyanokkal találkoztunk, akik értik a befektetési formát és a kockázatait.” Fotó: Sebestyén László

Forbes.hu: Az XTEND-piac kisebb szintű transzparenciát követel meg, mint a Standard piac, de akkor is félévente közzé kell tenni a portfólió értékeltségét. Mit szólnak a transzparenciához azok a befektetők, akik a portfóliócégeitekben társtulajdonosok, de nem akarják közzétenni a befektetéseik értékét?

Ez érdekes kérdés, még ki kell próbáljuk. Egy-két rendszeres befektetési partnerrel már beszéltünk erről, első látásra nincs ellenükre a nagyobb transzparencia. De ez a piac valóban nem szokta még meg, hogy tranzakciók részleteit, cégértékeléseket tegyen nyilvánossá. Bizonyára lesz olyan, aki nagyon nem szeretné majd elárulni a portfóliója értékét. Ezzel együtt nem bánom, ha a transzparencia irányában teszünk lépéseket.

Forbes.hu: Beszélhetünk a várakozásokról? Különösen a hozamvárakozások érdekelnek.

Nem tárgyalunk konkrét hozamszámokat a befektetőkkel, tőzsdei kibocsátás szerint csak tényszerűen számonkérhető, auditált adatokat prezentálhatunk. A nyilvános kibocsátás alatt nem üzleti várakozások számszerű felvázolására nincs lehetőségünk. Az igazgatótanács elfogadta az üzleti terveinket, olyan hozampotenciált látunk, ami az iparági sztenderdnek megfelel és kellően vonzó. De az üzleti terv nem tényadat, nem kommunikálhatjuk. Ha már tőzsdén leszünk, minden releváns dologról beszámolunk majd.

Forbes.hu: Hogy alakult a portfóliócégek eredményessége a járvány alatt? A tech-szektor egy része elég jól jött ki a lezárásokból.

A portfóliónk nagy részére a válság hatása összességében vagy semleges, vagy inkább pozitív volt. Egyetlen cégünk van csak, amelyiknél be kellett fagyasztani a működést, a Grid szabadulószobák számára fejlesztett VR-megoldásokat. Egy ideig szépen futott felfelé, a járvány viszont agyoncsapta a szabadulószobák piacát. A többi cégnél inkább kedvező hatásokról számolhatunk be. A Commsignia úgy ment át az elmúlt éven, mintha az autóipart semmilyen probléma nem érintette volna, és smart city projektekből bőven túlteljesítette a terveit. A Bitninja a kibervédelem területén haszonélvezője a járványnak, Servergarden szerverszolgáltatásaira inkább növekvő kereslet mutatkozik, a vállalati online kommunikációs rendszert értékesítő Blue Colibri pedig óriási futott tavaly, alig tudta kiszolgálni az ügyféligényeket. Omnicoach is az a típusú cég, aminek jót tett a járvány, nekik is inkább az a kihívás, hogy utolérjék a fejlesztési igényeket. A terveit talán még az Agroninjának kellett átstrukturálni, ahol a válság alatt logikusan inkább többet költöttek a fejlesztésre, az értékesítési terveket viszont átütemezték – a szarvasmarha telepeknek való értékesítések zajlanak, de a lassabban, mint korábban tervezték.

A magyar top startupok köszönik szépen, jól vannak – kik nyertek nagyot a válsággal?

Forbes.hu: Mennyire vagytok aktívak a portfóliócégekben? Te személyesen hánnyal foglalkozol?

Vegyesen, az érettebb, önjáróbb cégeknél nem annyira vagyunk jelen. Pláne olyan cégnél, ahol mondjuk már egy nagy alap is beszállt több millió euróval, ott már nincs ránk szükség, csak a pénzügyeket követjük nyomon. De sok cégnél bent ülünk az igazgatótanácsban. Én mindegyikkel foglalkozom, az én szerepem a leghálátlanabb: én foglalkozom a problémákkal (nevet). Amúgy aktív, napi feladatom egyszerre csak három-négy céggel van, mindig változik, hogy épp melyikkel. Például, ha egy cégünk be akar kopogtatni valamelyik nagyobb nemzetközi vállalathoz, azzal foglalkozni kell, de aztán nincs is további feladatom. Más esetben, ha új menedzsmentet kell kialakítani és betanítani, nyilván tovább tart az én részvételem is. De bajban lennék, ha tucatnyi cég velem akarná intéztetni a napi problémákat, szerencsére remek munkatársaim vannak, akik a munka nagy részét önálllóan elvégzik.

Forbes.hu: Ha már portfóliókezelés: a tőkebevonásban résztvevő intézményi befektetőknek a cégetek személyi állománya már elég a bizalomhoz? Vagy lesz változás?

Jelenleg igen, de bővíteni fogunk, veszünk fel szenior munkatársakat portfóliókezelőnek. Nem is a portfóliókezelői tapasztalat az érdekes: érkezhet olyan kolléga, aki remekül kezel cégeket, jó üzletfejlesztési tapasztalata van, vagy jól bánik a menedzsmenttel, mi pedig megtanítjuk neki a többit. A legutóbbi új kollégákat is üzletfejlesztési-tanácsadói irányból vettük fel, ez a tudás a legértékesebb.

Forbes.hu: A járvány előtt a Forbes-nak adott több interjúban elmondtad, hogy mennyire túlfűtött a régiós startuppiac, óriási az állami források szerepe, az ágazat legnagyobb hazai befektetője az állam. Úgy fogalmaztál: nem vársz komoly tisztulási folyamatot. Most, a járvány első évének végén hogy látod a piacot?

Az érdekes az, hogy a piac forrásellátottsága nem változott. A túlnyomó állami finanszírozás buborékban tartja a piacot, ami egy ideig jó, de aztán a fejlődés gátja lesz. A járvány alatt viszont nagy mázlink volt, hogy ez a buborék körbevette ezt a szektort. Ha az elmúlt egy évben az hazai startup-ökoszisztéma tisztán a piaci forrásoknak lett volna kitéve, kiszáradt volna a finanszírozás.

De nem szabad véglegesen rászokni, kell valami kilépési fázis, hogy ne folyamatosan az adófizetők tartsák el a piacot.

Forbes.hu: Eddig nem úgy ismertük befektetőként az államot, mint ami kivonul valahonnan, ahová megérkezett.

Vagy csak akkor hagyja ott, amikor nagy baj van. El kéne kerülni, hogy az állami alapoknak hirtelen le kelljen írniuk a portfóliójuk 90 százalékát és ez jelentse az állam kockázati tőkepiaci szerepvállalásának a végét. Ha gyorsan vonul ki az állam a szektorból, nincs, aki bevonuljon helyette a másik oldalon. Kellenek tervek, programok, hogy mondjuk az állam először csak társbefektető lehet, aztán egyre kisebb tulajdoni hányada, majd egyre kevesebb pénzt fektet be és így tovább.

OSzkó Péter. Fotó: sebestyén lászló

„El kéne kerülni, hogy az állami alapoknak hirtelen le kelljen írniuk a portfóliójuk 90 százalékát.” Fotó: Sebestyén László

Forbes.hu: És erre lesz politikai akarat?

Nem tudnám megmondani. Nem akarok nagyon a témába belemenni, de a költségvetésnek lesznek még nehéz évei. A válság alatt a jelenlegi költekezési szint tartható, de jönnek még ínségesebb idők.

Forbes.hu: Tehát például a központi költségvetés egyensúlya miatt a Hiventures idő előtt kiszáll cégekből, értékesíti a portfólió egy részét?

Nem, ezt nem tartom elképzelhetőnek. De azt igen, hogy amikor a büdzsé épp száz másik problémával néz szembe, elég nehéz lesz lobbizni a befektetni való állami pénzekértakkor kisebb számban fognak már új alapok indulni. De ez még odébb van, most az egész világ költi a pénzt,

de idővel biztos lesz valami korrekció a hazai piacon és a költségvetési gazdálkodásban is.

Forbes.hu: A nyugati példákon mit látsz? Nem került rá a hazai startup-ökoszisztémára a stigma, hogy „titeket az állam tart el és nem vagyok versenyképesek”? Nem néznek ránk ferde szemmel?

Egy rutinos befektető ebben a szektorban nem a piac alapján ítél. Egy tech-startup esetében a jó egyedi cégeket kell megtalálni, akik bárhonnan jöhetnek. Óriási a szórás az egyes startupok potenciáljában és a szektor maga is olyan, hogy a cégek kevésbé érzékenyek egy földrajzi térség, territoriális piac állapotára.

Forbes.hu: Akkor a leendő befektetéseknél sem lesz szempont, hogy elkerüljétek az államot és az állami pénzt?

Nem, ebben pragmatikus vagyok. Ha egy gazdaság úgy működik, hogy van egy bizonyos fokú állami újraelosztás, akkor a piaci verseny is ehhez igazodik.

Értelmetlen, hogy érzelmi alapon berzenkedjünk attól, ami jelenleg szükségszerű és megváltozhathatatlan.

Amikor a hazai startup ökoszisztéma jelentős szereplője az állam és értelmezhető struktúrával finanszíroz, akkor a saját cégeinkkel szúrnánk ki, ha távol maradnánk.

Forbes.hu: Pedig a piaci pletykából többször lehet hallani, hogy állami hátterű tőkealapkezelőknél jelentős kompetenciahiány van.

Ezt nem kommentálnám. De az az ideális, ha az állam piaci szereplőkkel együttműködve fektet be.

Forbes.hu: És amikor állami szereplőkkel vagy kapcsolatban, nem jön fel a múltad? Az MSZP volt hatalmon, amikor 2009-től egy évig vitted a pénzügyi tárcát Bajnai Gordon kormányában.

Annyiban köszön vissza, hogy értem a szektor működését. A helyemen kezelnek, szakembernek tartanak mindenhol. És sosem voltam a párt tagja. Rajtad kívül még senki nem olvasta a fejemre, hogy MSZP-s lennék.

Borítókép: Sebestyén László

Oszd meg!