A Day One Capital volt Magyarország első intézményesített angyalbefektetői csoportja, tapasztalt topmenedzserek – Straub Elek, Kákosy Csaba és Simó György – álltak össze, hogy hozzátegyenek a magyar startupökoszisztémához. Mára eljutottak odáig, hogy komoly régiós befektetésekkel és célokkal újabb alapot indítottak, immár 22 millió vár arra, hogy ígéretes technológiai cégekbe fektessék. A partnerek elmondják hogyan és mire költenék ezt a pénzt – amit jövőre 40 millió euróra duzzasztanának.
2018 végén sikeresen zárta második jegyzési körét a Day One Capital új, immár 22 millió eurós befektetési alapja, a Day One Capital CEE Fund. Az év elején indított új alap illeszkedik a kockázatitőkealap-kezelő eddigi két alapjában már sikerrel vitt régiós stratégiába – tudatta a Forbes.hu-val a menedzsment. A Day One kezdetektől fogva a missziójának tekinti, hogy felkutassa Közép-Kelet-Európa legígéretesebb technológiai startupjait, mint mondják, az hogy egy ekkora alapot el tudnak indítani, mutatja, növekszik a befektetői bizalom a régió irányába.
A Day One eddigi portfóliója amúgy sem rossz ajánlólevél az invesztoroknak: fektettek már be Magyarország mellett Szlovéniában és Horvátországban, többek között olyan sikercégekbe, mint az Oradian, a Commsignia, az AImotive vagy az Onrobot (korábbi Optoforce).
A tízmilliárdos befektetés: a magyar AImotive egy összegben megkapja a pénzt
A régiós terveket tovább erősíti, hogy több neves céggel sikerült már közös befektetést zárniuk (mások mellett Inventure, B Capital, Techstars, 3TS Capital, Credo Ventures vagy a Cisco), vagyis nemcsak startup konferenciák kávészüneteiben paroláznak a régió fontos befektetőivel.
Az alap új befektetői és partnerei
A cél, hogy az alap teljes mérete elérje a 40 millió eurót, ennek felét vállalta most magára az Európai Befektetési Alap (European Investment Fund – EIF).
A forrás mögött az EU-s Horizont 2020 program által támogatott „InnovFin – Uniós Finanszírozás Innovátoroknak” kezdeményezés és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) áll. Az utóbbit az Európai Bizottság vezetője után Juncker-tervnek is nevezik. Lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítsék elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon, ilyen ösztönzők nélkül esetleg túl kockázatosnak ítélne.
A Bizottság november végi tájékoztatása szerint a program keretében eddig 993 műveletet hagytak jóvá, amelyek várhatóan 360 milliárd eurónyi beruházást teremtenek, ezen összeg túlnyomó része pedig magánforrásból származik. A befektetésekből mintegy 850 ezer kis- és középvállalkozás profitált. A brüsszeli testület 545 millió eurót ítélt meg magyarországi projektekre, ami 2,3 milliárd eurónyi beruházást generált.
Partnerként csatlakozik jövő év februárjában az alaphoz az ismert angyalbefektetőt, Weiszbart Zsolt is.
Tizenhatóráztak naponta, most 30 évesen befektetőnek álltak – Orosz Bálint és Kapui Ákos
Weiszbart 2010 óta aktív befektető a magyar piacon, legnagyobb dobása kétségtelenül a Skyscanner által 2014-ben felvásárolt magyar Distinction volt (a Forbes becslése szerint 10 millió dolláros üzletről lehetett szó). A tőkebevonásra felkészítő és befektetéseket is eszközölő White Summers Cofounder Program társalapítója, az alapítókkal együtt a Distinction-exit után indították el az A3 Ventures befektetőcéget. Élő, amerikai kapcsolatokkal rendelkező tapasztalt befektető csatlakozik ezzel a Day One csapatához.
A Day One CEE alap első jegyzési körét idén februárban zárták. Azóta három befektetésről írtak alá, ezek: Tresorit, Talk-a-bot, Gamee – és jó pár befektetés zárulhat 2019-ben. Összességében az alap azzal számol, hogy a következő években 25 befektetést hoz tető alá, 22 millió euró befektetéssel.
Az újabb sikeres jegyzési kör kapcsán interjúztunk az alapkezelő partnereivel: Kákosy Csabával, Straub Elekkel és Simó Györggyel.
A Day One Capital csapata. Elől középen Simó György, jobbra mellette Kákosy Csaba, a kép jobb oldalán csíkos ingben Straub Elek. Fotó: Day One Capital
Az év eleje óta aktív Day One CEE Fund pontosan kire vadászik?
Simó György (S.GY.): Ahogy eddig is, a nagy növekedési és nemzetközi potenciállal bíró, innovatív cégeket keressük. Olyan csapatokat, ahol az alapítók érettsége, ambíciója, felkészültsége, nyitottsága a garancia arra, hogy képesek lesznek végigcsinálni a vállalatépítéssel, növekedéssel, éles versenyhelyzettel együtt járó, kihívásokkal teli éveket.
Kákosy Csaba (K.CS.): A korábbi befektetéseinkhez képest az új alappal nagyobb összegekkel tudunk beszállni,
ezért most az egy fokkal érettebb cégeket is keressük, amelyek már rendelkeznek piacképes termékkel, ügyfelekkel, és a nemzetközi piacralépéshez, növekedéshez, vagy ahogy a szakmai zsargon tartja, a “gyors skálázódáshoz” és szervezetépítéshez keresnek tőkét.
Straub Elek (S.E.): Tipikusan 300 ezer és 1,5 millió euró között fektetünk be az első körben, amit aztán, ha a cég sikeresen fejlődik, később növelni tudunk.
Milyen partnereket sikerült bevonni eddig, a Day One csapat mellett csatlakozott-e még például olyan szereplő, mint amilyen Weiszbart Zsolt lesz?
S.E.: Egy alapkezelő jellemzően nem hatalmas szervezettel, hanem kevés, tapasztalt, összetett feladatot végző befektetési szakemberrel dolgozik. Nagyon fontos ugyanakkor a kapcsolati tőke szerepe: a Day One ebből a szempontból tudatosan építkezik.
K.CS.: Sok cégbe közösen invesztálunk angyalbefektetőkkel – Zsolttal is van közös cégünk -, illetve a hasonló filozófiával rendelkező VC-kel (kockázati tőkebefektető, vagyis venture capital) a régióból, vagy a fejlettebb piacokról. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy az alap befektetői között sok, korábban sikeres vállalkozó és nagy piacismerettel rendelkező üzletember is szerepel. Az ő tudásuk és kapcsolati hálójuk különösen értékes lehet a cégeinknek.
Mekkora valójában a verseny a régióban, az EIF most sok pénzt kitolt (magyar szereplőnek is), mekkora a verseny a régióban az ígéretes startupokért?
K.CS.: A piac fejlődésével természetesen jár együtt a verseny növekedése, és ez jó dolog. A szereplők ugyanakkor nem egyformák: a hozzánk hasonló, a magántőke elvárásai szerint működő kockázati tőkealapok mellett sok állami, vagy állami szempontrendszerre optimalizált szereplő jelent meg a piacon, és aktívabbak a nagyvállalatok is. Ma már ún. impact fund, a társadalmi hatást is befektetési szempontként súlyozó alap is van Magyarországon – szóval elég színes a paletta.
S.GY.: Kínálati piac van, ahol jónak kell lenni: a legjobb vállakozók a befektetők hozzáadott értéke mellett (tapasztalat, kapcsolatrendszer, aktív személyes szerepvállalás) a befektetési keretrendszer rugalmasságát is mérlegelik.
Hozzállásunkat a váratlanhoz, a változáshoz, a döntéshozatalhoz, és persze a referenciáinkat is. Ebből a szempontból azt gondoljuk, elég jól állunk.
A tstratégia fontos eleme a régiós jelenlét. Merre látnak jó lehetőséget? Északra, ahol Lengyeolország és a balti államok telített piacnak tűnnek, vagy délen, ahol az EU-n kívüli országokban is éledezik a startup ökoszisztéma?
K.CS.: Lengyelország nagy és autonóm a piac, ott, és a szintén erős cseh piacokon valószínűleg partnerekkel közösen fektetünk majd be.
Nagyon izgalmasnak tartjuk viszont a volt Jugoszlávia országait.
Horvátországban és Szlovéniában most is van befektetésünk, de sokat járunk és nagyon figyelünk az éledező többi piacra is. Románia pedig elképesztő fejlődésen megy át ezekben az években, a régió legsikeresebb startup vállalkozása , a UiPath például bukaresti székhelyű cég. Néhány év alatt 3 milliárd dolláros értékelést értek él, több mint 2000 fős vállalattá nőtték ki magukat. A Baltikumban nem keresünk cégeket, azt gondoljuk, hogy azokon a kis lélekszámú piacokon – elsősorban a Skype sikere miatt – már most is nagyon magas a befektetői koncentráció.
S.GY.: Az az igazság, hogy ezeknek a cégeknek a kultúrája rendkívül egységes képet mutat az egész régióban, bárhol feltűnhet egy-egy kiemelkedő csapat, akivel egy nyelvet beszélünk. De fontos a fókusz is: azt várjuk, hogy a befektetéseink legalább 60 százaléka Magyarországról, és a vele szomszédos országokból kerül majd ki.
Amerikából nézve ez nem egy nagy régió, de nagyon sok országra van szabdalva: Budapestről néhány óra autózással érhető el Kolozsvár, Zágráb, Belgrád, Pozsony, Prága vagy Ljublana.
Ebből a szempontból mi igazán visszasírjuk a Monarchiát.
Azt mondják, nő a bizalom a régió iránt, de a legnagyobb befektető az EU – ez nem ellentmondás?
S.E.: A régió az EU része. Az EIF, a legnagyobb befektetőnk korábban aktív szerepet vállalt az észak- és nyugat-európai kockázati tőke piacok fejlesztésében is. A figyelmük épp most kezd a régió felé fordulni, elsősorban annak növekedési potenciálja, az oktatás színvonala, és a kiemelkedő technológiai szakemberbázis miatt. Fontos a jogi-gazdasági környezet illeszkedése is.
Az Európai Unió mindig is a gazdasági növekedés motorjaként, fontos piacként tekintett Közép-és Kelet-Európára, és ez a kockázati tőkepiacokon is így van.
Nem érzek ellentmondást ebben.
Lassan növelik és növelni fogják a kamatokat a nagy jegybankok, vagyis vége az alacsony kamatkörnyezetnek – jelent-e ez extra kihívást az újabb befektetők felkutatásánál, források bevonásánál? Hogyan értékelik ezt?
K.CS.:A VC-k ismert hozamelvárása a jövőben várható magasabb kamatkörnyezetben is vonzó lehet. Amúgy a kamatkörnyezet elsősorban az intézményi befektetőket mozgatja, ők azonban eddig is óvatosan, a befektetéseik kis százalékával voltak jelen ebben az alternatív szegmensben. A magánbefektetőket viszont a piac, az izgalmas technológiai szektorok, a robbanásszerűen növekvő cégek jelentette izgalom is mozgatja.
40 millió euró összegyűjtése a cél, milyen típusú befektetők tehetnek még pénzt az alapbal és mi a céldátuma a következő jegyzés zárásának?
S.E.: Az Alap 2019-ben éri el a tervezett méretet, jelenleg 22 millió euró “azonnal” kihelyezhető tőkénk van, tehát teljes lendülettel keressük a célpontokat.
A hiányzó rész több mint felére is már megvan a befektetői elköteleződés, így minden okunk megvan a bizakodásra abban, hogy az év közepére kialakulhat a végleges befektetői összetétel.
S.GY.: AZ EIF-n kívül jelenleg is bankok, nyugdíjalapok vannak az intézményi befektetőink között, és tárgyalunk többekkel most is. Várhatóan európai alapok alapjai is csatlakoznak majd, és továbbra is kiemelten tárgyalunk a sikeres vállalkozói múlttal, tapasztalattal és befektethető tőkével rendelkező magánszemélyekkel.
A fejlettebb piacokon nagyon nagy szerepe van a kockázati tőkebefeketők finaszírozásában a family office-oknak is. Ez Magyarországon még gyerekcipőben jár, pedig nagyon fontos helye lenne a vállalkozói kultúrában. A csehek és az osztrákok ebben sokkal jobban állnak.
Elég széles a portfóliójuk, de lesznek a következő, tervezett 25 befektetésre fókuszterületek, befektetés szempontjából kiemelt vagy kiemelten figyelt iparágak?
K.CS.: Soha nem kötöttük meg magunkat szigorúan: az elsődleges, hogy a régió legizgalmasabb cégeivel dolgozhassunk együtt. Természetesen vannak ugyanakkor olyan iparágak, ahol nagyobb tapasztalatunk van, ha úgy tetszik, otthon vagyunk, vagy olyan dinamikát látunk, hogy kiemelt figyelmet fordítunk rá. Online szolgáltatások, IT, media, fintech mellett van tapasztalatunk a hardware fejlesztésekre alapozó technológiák és a medtech egyes piacain is. Ha egyszer egy iparágban jók a tapasztalataink, szívesen fektetünk be hasonló megoldásokba: az önvezető autók piacán nagyon sikeresen építkező Aimotive után így lettünk befektetők az autóipar és az okos városok piacán mozgó Comsigniában is.
A mesterséges intelligencia, a biztonságos adatkezelés, a big data vagy az online játékok nagyon izgalmas területek, hatalmas potenciállal.
S.E.: Az új Alap első befektetései is megvannak már: tulajdonrészt szereztünk a biztonságos fájlkezeléssel foglalkozó Tresoritban, a chatrobotok fejlesztésén dolgozó Talk-A-Botban és az online játékplatformot építő Gamee-ben. A technológiai robbanás jelenlegi üteme mellett a következő években szinte biztosan új iparágak is megjelennek majd.
Rálépett a WeTransfer sarkára a magyar Tresorit, 5 gigás csatolmányokat lehet küldeni velük – titkosítva
Ha már magyar startupok, a nyáron készített jelentésünkben nem igazán tudtunk trendekről írni árazás kapcsán, de az látszott, hogy az induló magyar startupok elég nagy tulajdonrészt odaadnak a befektetőknek. Erre a Day One-nál van-e/lesz-e előírás (bizonyos befektetett összeg esetén, XX százaléknál többet nem kérnek el, startégiai cél-e az alapítók többségben tartása, stb.) Eleve, mennyire szűkíti ez a többi befektető mozgásterét?
K.CS.: Mi mindig kisebbségi részt kérünk, és ezzel a nemzetközi gyakorlatot követjük, ahol jellemzően 10-25 százalékos tulajdonrész feladásával járó befektetési körök során vonnak be tőkét a startup cégek. Ennek az üzletnek ez a lényege: mi az üzemanyagot és egyfajta know-how-t adunk ahhoz, hogy tehetséges emberek nemzetközi szintű vállalkozásokat építhessenek.
A többségi befektetői szerepvállalás már egy másikfajta piac, eltérő szakértelem ell hozzá.
A korai fázisú, gyorsan fejlődő technológiai cégek esetében szerintünk inkább károkat okoz.
S.GY.: Nagyon fontos, hogy a vállalatok tulajdonosi szerkezete egészséges maradjon, legyen hely a növekedés újabb hullámait biztosító befektetőknek is úgy, hogy az alapítók motivációja is megmaradjon. Erre már egészen korai fázisban is érdemes gondolni.
A magyar piacon elég sok alap indul csak idén (újabb Jeremie-forrásokat is osztottak) és az állami szereplők is szórják a pénzt. A rengeteg magyar szereplő közül kivel dolgoznak együtt?
S.E.: Mindenkit figyelünk és szívesen dolgozunk mindenkivel, aki a cégeket és az alapítókat teszi a fókuszba, és a piaci feltételrendszerek mentén dolgozik.
A legfontosabb, hogy a társbefektetőkkel is egyetértsünk a cég 18-24 hónapos jövőképében, valamint az árazásban.
De azt is nagyon lényegesnek tartom, hogy a befektetők összetétele a legoptimálisabb legyen a cég fejlődése szempontjából: ez csapatonként és iparáganként eltérő együttműködéseket eredményezhet.
Kérdéseinket írásban küldtük el, az – állandóan mozgásban lévő – partnerek pedig e-mailen válaszoltak.
