Tavaly óta tart az amerikai kormány Huawei elleni hadjárata. A Trump-kabinet szerint a kínai cég veszélyt jelent a nemzetek biztonságára, és a kínai állam kémszervezeteinek polipjaként tör a szabad világ felhasználóinak adataira. A vállalat tagad, Amerika szövetségesei vizsgálódnak, a háttérben viszont az utolsó fejlett piac lefedéséért vívott gazdasági háború állhat.
2017 júliusában a kínai kormány elfogadott egy törvényt, ami felhatalmazza az ország hírszerzőszerveit, hogy adatokat igényeljenek bármely csoporttól vagy magánszemélytől. Kevesebb mint egy évvel később a Huaweinek volt mit ünnepelnie: a kínai cég 15,8 százalékos mobilpiaci részesedést szerzett, ami 3,7 százalékkal volt nagyobb a korábbi ezüstérmes Apple eredményénél, és csak 5,1 százalékkal maradt el a Samsung első helyétől.
Ez az arány a leszállított mobilkészülék nyelvére fordítva annyit tesz, hogy míg az akkor éppen billiódolláros értékhez közelítő Apple 41,3 millió telefont szállított le világszerte, addig a Huawei 54,2 milliót.
2018 folyamán több mint 200 millió telefont adott el a cég, árbevétele pedig átlépte a 100 milliárd dolláros határt.
A Huawei jelenleg 170 országban van jelen, árbevételének 11–13 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre.
Világszerte sok millió ember használ Huawei készüléket // Kép: Tinh Khuong // Unsplash
A sok jó hír mellett észrevétlenül kúszott be az Egyesült Királyság kormányzati jelentése, ami szerint „csupán korlátozottan biztosított”, hogy a Huawei nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Nagy-Britanniában. Tavaly decemberben Kanadában letartóztatták a Huawei pénzügyi igazgatóját, akit az amerikaiak csalással vádolnak (kémkedéssel érdekes módon nem), majd az Egyesült Államok kormánya a cég miatt is aggodalmát fejezte ki, mondván: a Huawei kémkedik ügyfelei után.
Két oldal áll szemben egymással
A Huaweijel szembeni vádak súlyosak, egyelőre viszont nincs minden kétséget kizáró bizonyíték a gyártó ellen. Az ügy megosztja a közvéleményt: az egyik oldal szerint a kínai kormány befolyásolja a céget, ami agresszív üzletstratégiával és a hátország pénzével tulajdonképpen felvásárolja a piacot.
A nyomulás célja, hogy az 5G-s hálózatok elterjedésével egy világméretű kínai kémhálózat épüljön ki, ezzel behozhatatlan előnyt biztosítva a jövő információs háborúiban.
A kutya sem veszi az iPhone-okat, az Apple pedig már rég nem egybilliódolláros cég
A másik oldal szerint gazdaságpolitikai játszmák szemtanúi vagyunk, amik Donald Trump beiktatása után harapóztak el. Mivel az elnök politikájának kulcskérdése az amerikai munkaerő és kereskedelem védelme Kínával szemben, ésszerű, hogy olyan céget pécéz ki magának, aminek az esetleges kitiltása nem veszélyezteti az USA piacát. Mivel a Huawei telefonjai (egyes elméletek szerint politikai nyomásgyakorlás okán) az Egyesült Államok egyik nagy szolgáltatójánál sem kaphatók, ezért a mobilvásárlók nem érzik meg a csata veszteségeit. Ami a távközlési vonalat illeti, az amerikai Cisco lefedi az országot, így a kínai vállalat egy számára irreleváns piacról kapja a legdurvább támadásokat.
Donald Trump céltáblává teszt egy kínai multit, a hátország kénytelen beleállni a kereskedelmi háborúba, a polgárok viszont csak showt kapnak, veszteségeket nem szenvednek – mindenki nyer.
A Huawei szerint ez nonszensz
A Huawei alapítója és vezérigazgatója, Zsen Cseng-fej ritkán ad interjút, januárban azonban válaszolt a Sencsenben összegyűlt újságírók kérdéseire. Azt mondta, cége határozottan elutasítaná a kínai kormány adatigénylését, de még nem fordult elő olyan, hogy tőle vagy a Huaweitől bármilyen titkos információt kért volna ki a hírszerzés. Tagadta továbbá, hogy biztonsági kiskapuk lennének a Huawei termékeiben, a kínai-amerikai kereskedelmi háborút pedig annyival intézte el, hogy a Huawei „kicsi” a világhatalmi játszmákhoz.
Soros György szerint hidegháborút vívunk, nekiment Kínának
Cseng-fejt arról is kérdezték, mi lesz, ha egy nap minden nyugati ország nemet mond a Huaweire.
A cégelnök azt mondta, ez esetben visszafogják a gyártást, és azokra a piacokra fókuszálnak, amik vevők a gyártó termékeire: mivel a Huawei nem tőzsdei cég, nincs olyan növekedést és eladást fűtő erő mögötte, mint egy Apple vagy Samsung esetében – amennyiben úgy hozza a szükség, kisebb piacon is elboldogulnak. Ami a pénzügyi igazgató – aki egyébként Cseng-fej lánya – letartóztatását illeti, az elnök távolságtartó maradt: azt mondta, nem tudja, miben állapodott meg az amerikai és a kanadai állam, de bízik a két ország hatóságaiban és független bíróságaiban.
Technológia, gazdaság, üzlet és politika
Miután az amerikai kormány nemzetbiztonsági kockázatot látott a cég (náluk egyébként alig érzékelhető) tevékenységében, arra kérte szövetségeseit, hogy fontolják meg a gyártó kitiltását – Mike Pompeo amerikai külügyminiszter még a magyar kormányon is számon kérte a Huawei hazai növekedését. A kiélezett helyzet miatt az Európai Bizottság és a brit kormány belső vizsgálatokat indítottak az ügyben, de a német és olasz kormányban is vitatéma volt a Huawei jelenléte.
Vagy kínai, vagy amerikai technológia lesz – Kép: Mario Caruso // Unsplash
A kínai vállalat nemzetközi partnerei (Deutsche Telekom, Vodafone) ugyanakkor nem szeretnék, ha megalapozatlan vádak miatt kellene új 5G-s technológia után nézni; egyrészt alig van olyan gyártó, ami ki tudná szolgálni a piacot, másrészt egy ilyen lépés évekkel halasztaná el az 5G-s hálózat európai szintű bevezetését, ami a jelenlegi tervek szerint 2020-ban már elindulna.
Az 5G miatt lehet az egész balhé
Ekkora léptékű hálózatfejlesztés 6–8 évente történik, amíg viszont a 3G még a 4G mellett is sokáig életképes maradt, ezúttal olyan funkciók és megoldások kerülnek bevezetésre, amik megvalósíthatatlanok 4G-n. Önvezető autók, okosotthonok, és úgy általában a dolgok internete, azaz Internet of Things (IoT) –
a totális online jövő 5G nélkül csak álom marad.
Mivel Ázsiában a Huawei a domináns partner, Amerikában pedig a Cisco, egyetlen olyan fejlett piac marad, ahol ezek a cégek (és a mögöttük álló, ellentétes filozófia szerint működő országok) terjeszkedni tudnak: a több százmillió fős Európa, ahol ráadásul még pénze is van az embereknek (a fejlődő országok más lapra tartoznak).
Tizenötéves monopolhelyzet törhet meg a kínaiak uralma alatt
Innen nézve tehát kémügy ide, nemzetbiztonság oda, alapvetően üzleti és gazdasági kérdésről beszélünk, ami mögött kínai és amerikai érdekcsoportok állhatnak. Ez egyébként a sokak szerint agresszív Huawei-féle nyomulást is megmagyarázza: mindent meg kell tenni a terjeszkedés érdekében, mert egyszerűen ezt diktálja a cégérdek.
Nincs bizonyíték – vagy ha van is, nem ismerjük
A valós konfliktus tehát nem az, hogy ki fog kémkedni ki után, hanem hogy ki építheti majd Európa új hálózatait. Frész Ferenc, a Cyber Services ügyvezetője és tulajdonosa – akinek cége többek között a Huaweijel is dolgozik – inkább gazdasági indíttatást lát a kialakult botrány hátterében, és hangsúlyozza, hogy az amerikaiak egyelőre tényleg nem hoztak nyilvánosságra olyan bizonyítékot, ami egyértelműen a Huawei irányába mutatna.
A szakember szerint a piac kivárja, milyen eredményeket hoznak az európai vizsgálatok, és csak azt követően lép – általános vélekedés azonban, hogy elsősorban gazdaságpolitikai, semmint technológiai kérdésről van szó.
„Több ázsiai országban, így Kínában is sok képzést tartunk, ezek többsége pedig a GDPR-ral foglalkozik – mondja Ferenc, aki szerint a kínai cégek nagyon komolyan veszik az európai jelenlétet, és nem szívesen tennék kockára az eredményeiket. –
Ők már akkor készültek a GDPR-ra, amikor itt még alig beszéltünk róla.”
Szupertelefonok, óriástévé és életmentő magyar okosóra – 10 tech-cucc, amire érdemes figyelni 2019-ben
Mivel az európai törvények értelmében a szivárogtatás illegális, ezért a kínai hírszerzési törvény is csak akkor lenne használható, ha komoly adatmennyiséget vinnének át Kínába a cég eszközei. Ferenc szerint ezt az EU-ba érkező készülékek vizsgálatakor előbb-utóbb észrevennék a hatóságok, de ez már nem tech- és gazdasági, hanem sokkal inkább nemzetbiztonsági kérdéskor, amit viszont az összes országban komolyan vesznek.
Nem több, mint egy lufi
Az ügyben a magyar Huawei véleményét is kikértük, a cég pedig hosszú e-mailben fejtette ki, hogy az egész kémügy csak egy lufi, ami nemsokára kipukkad. „Az amerikaiak és az 5 Szem Szövetség vádjai megalapozatlanok, semmilyen bizonyítékot nem tudnak felmutatni a vállalat jogszerűtlen működésével kapcsolatosan” – írták.
Ázsiában már nem tudnak növekedni // Kép: Adi Constantin // Unsplash
A Huawei a brit vizsgálatot illetően annyit mondott, hogy remélik, „az Egyesült Királyság továbbra is igazságos üzleti környezetet biztosít” számukra, és a lokális számokat is ismertették: „Több milliárd dollárt fektettünk be, 7500 új munkahelyet hoztunk létre és 2017-ben 828 millió USD értékű árut és szolgáltatást vásároltunk az Egyesült Királyság cégeitől.”
A Huawei a British Telekommal (BT) kapcsolatos sajtóhíreket is pontosította: bár tavaly decemberben több helyen megírták, hogy a BT kigolyózza a Huawei által gyártott készülékeket a saját 5G-s hálózatépítési projektjéből, a gyártó szerint nem történt más, mint hogy „a BT 2016-ban felvásárolta az egyik helyi távközlési szolgáltatót, az EE-t, a BT-csoport az EE-től örökölt hálózati architektúráját lecserélte a saját architektúrájának, beszerzési irányelveinek megfelelően. Az EE maghálózata Huawei eszközökön futott, a BT-é nem, így lecserélték a Huawei eszközöket.” A vállalatok közti partneri viszony fennmaradt.
A cég szerint egyébként a magyarok közel 80 százaléka használ valamilyen Huawei-termékét, ez a szám azonban a telekommunikációs eszközök piacán lévő fölény miatt nem meglepő.
Megoldható, de megéri?
Technológiai értelemben kár azon filozofálni, hogy megoldható lenne-e a tömeges kémkedés, vagy akár az 5G-s hálózatok kiberháborús felhasználása – ha valamit tanított nekünk a XX. és XXI. század, akkor azt, hogy minden megoldható. Az is igaz, hogy a kínai gondolkodásmód nem minden esetben kompatibilis az európai vagy amerikai látásmóddal – arrafelé a kiberszabadságért folytatott harc sem elsősorban fennkölt küzdelem, hanem sokkal inkább az illegális szerencsejáték és pornó diktálta bűnözés, a polgárokat pedig társadalmi pontozás szerint értékeli a minden lépésüket ellenőrző állam.
Kémbotrány ide-oda, azért ezt nem érdemes kukázni – Kép: Tinh Khuong // Unsplash
A szemléletmódok közti különbség jogi kérdésekben is kiütközik: hazai szakértők szerint a kínai hírszerzési törvény annyira távol esik a magyar és uniós gyakorlattól, hogy ekkora távolságból megítélni sem lehet rendesen.
A kémügy tisztázása a bíróságok és technikai szakértők feladata, a nagy képet vizsgálva azonban érdemes kiszúrni azokat az összefüggéseket, amelyek üzleti és gazdasági érdekek körül csoportosulnak.
Bár a Huawei nem tőzsdei cég, pénzügyi szempontból Cseng-fej érvelése ellenére is logikátlan volna nem betörni arra az európai piacra, ahol saját 5G-s technológia egyszerűen nincs. Hogy ebben a kínai kormány is gazdasági lehetőséget lát, szintén érthető, és nem kell kémtörténetet írni ahhoz, hogy belássuk: az amerikai-kínai gazdasági háború egy, a két országtól távoli piacon dől majd el.
Főoldali kép: Matthew Tran // Unsplash
