A legjobbnak kikiáltott PCR-vizsgálatnál is lehet hibázni és a szerológiai vértesztek is rendkívül hatékonyak, csak nem egymás helyett, hanem egymás mellett, és semmiképpen sem házilag érdemes őket használni. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvossal vettük át a legfontosabbakat, az általa igazgatott Smartbioma Egészségügyi, Diagnosztikai és Terápiás Zrt. ugyanis az elmúlt hetekben már több mint ezer koronavírus-teszt mintáját vizsgálta számos hazai magánegészségügyi intézmény részére, van rálátása a villámgyorsan kiépült hazai covidteszt-piacra.
Miközben április eleje óta már tucatnyi magánklinika tesztel, a hónap végére lett autós áthajtós koronateszt-állomás, van házhoz szállítós ’teszteld magad’ megoldás, és május 1-jétől a Semmelweis Egyetem vezetésével elindult a tömegtesztelés is Magyarországon, izzik a levegő a koronavírus-tesztek, különösen az úgynevezett gyorstesztek megbízhatósága körül.
Azt korábban is megírtuk már, hogy „csak úgy” tesztelni nem érdemes, nagyon nem mindegy, hogy kinek, mikor, melyik tesztet célszerű megcsináltatnia, és főleg hogyan kell az eredményét értelmezni. Mathiász Dóra, a Rózsakert Medical Center orvosigazgatója erről azt mondta a Forbesnak:
hamis biztonságérzetet kelthet egy rosszul megválasztott vagy helytelenül értelmezett teszt, és sokan azt gondolják, hogy egy teszttel meg is kapták azt a választ, amit reméltek.
Ha viszont jól és jókor használják a ma már egyre több magánegészségügyi intézményben – nagyjából 10 és 70 ezer forint közötti áron elérhető – koronavírusteszteket, annak éppen most, amikor az ország az újraindításra készül, nyitnak a nagyobb munkáltatók és országszerte oldják a korlátozásokat, egyre nagyobb haszna és értelme lehet. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos, a Smartbioma vezetője szerint alapvetően három dolgot lehet megállapítani a ma elérhető koronavírus-tesztekkel:
- átesett az illető a vírusfertőzésen, meggyógyult és már feltételezhetően nem fertőz
- még nem betegedett meg
- esetleg a vizsgálat idején tünetmentes, de a vírus aktívan jelen van a szervezetében.
És bár a COVID-19 vírus megjelenése óta folyamatosan bővül és fejlődik a tesztpiac, jelenleg öt módszer áll rendelkezésre Magyarországon (és egyébként a világon is) a vírus okozta fertőzés kimutatására, igazolására. Az öt közül egy – az úgynevezett antigén vizsgálat (az alábbi felsorolásban a 2. lesz) – még annyira friss, hogy éppen csak elérhető Magyarországon, ezért viszonylag kevés tapasztalat van róla, de azok alapján roppant ígéretes. Az utolsó kettő pedig nem olyan, amit bármelyik magánklinikára beballagva bárki megvásárolhat, de mivel tudományos vagy gyógyító szempontból izgalmas, ezért ezeket is érdemes röviden áttekinteni.
Az öt módszer lényege és korlátai – Bezzegh Attila értelmezését segítségül hívva – a következők:
1. PCR-teszt
- Hivatalos nevén: SARS-CoV-2 rtPCR módszer
- Mire való: a vírus RNS (genetikai kód) jelenlétének igazolására, vagyis a fertőzöttség kimutatására
- Vizsgálati anyag: orr-, garat-törlet VTM-ből (Virus Transport Mediumból)
Ez a módszer az, amelyik pozitivitás esetén megbízhatóan igazolja azt, hogy a vizsgált szervezetben jelen van a kérdéses vírus. Negativitás esetén valószínű, hogy nincs jelen a koronavírus, de előfordulhat, hogy a mintavétel nem volt egészen megfelelő, esetleg olyan helyről és/vagy olyankor vették a mintát, ahol és amikor a vírus éppen nem volt jelen.
„Hiába tekintik tehát a PCR-módszert a legmegbízhatóbbnak, a sikertelenség aránya a mintavételi hibalehetőségek miatt itt is akár 20–30 százalékos is lehet”
– mondja Bezzegh Attila. Ugyanakkor a pozitivitás időnként még akkor is fennállhat, ha már valójában a vírus nincs jelen, csupán RNS fragmensek maradtak a korábbi fertőzött sejtek környezetében. A vírus nukleinsav (RNS) a fertőzést követő óráktól a tünetek elmúlását követő 10–14. napig kimutatható, esetenként ugyan eltűnhet, de gyakran visszatér.
Előnyei: A fertőzöttség 1. napján, egész kis mintából kimutatható a vírus.
Korlátai: A mintavétel nem egyszerű, nagy szakértelmet igényel, az eljárás drága és komplex, az eredményre akár több napot is kell várni.
Mire figyeljünk? A vizsgálat előtt 4–6 órával nem szabad semmit enni, inni, fogat mosni, dohányozni. Orvosi asszisztencia, szakképzett személyzet nélkül ilyen vizsgálatért nem érdemes pénzt adni, különben óriási a hibalehetőség.
Hol lehet elvégeztetni? Magánúton néhány szolgáltatónál, például: Swiss Clinic, Mikromikomed, a Rózsakert Medical Center, Kelen Kórház, CMC Déli Klinika, Smart Covid Center.
2. Antigénteszt
- Hivatalos nevén: SARS-CoV-2 antigén kimutatás
- Mire való: a vírus jelenlétének igazolására, vagyis a fertőzöttség kimutatására
- Vizsgálati anyag: orr-, garat-törlet VTM-ből (Virus Transport Mediumból)
Ez a módszer – csakúgy, mint a PCR – szintén a vírus jelenlétét képes igazolni vagy kizárni, de nem az RNS, hanem a vírusból származó felületi fehérjék kimutatásával. A vizsgálathoz szükséges mintát ugyanúgy veszik le, mint a PCR-tesztnél (garat vagy/és orrváladékból hosszú vattás pálcával), de az azt követő eljárás nem igényel bonyolult laboratóriumi hátteret.
„Érzékenysége valószínűleg elmarad a PCR módszer mögött, és még alig pár hete érhető el, ezért sok tapasztalatunk nincs a vizsgálattal kapcsolatban, de mivel körülbelül harmadannyiba kerül, mint a PCR, és akár 15–20 percen belül megmutatja az eredményt, nagyon ígéretes megoldás a tömeges teszteléseknél” – mondja Bezzegh Attila.
Előnyei: Helyes mintavétel után olcsóbb, gyorsabb, egyszerűbb, mint a PCR, miközben majdnem ugyanazt tudja.
Korlátai: A mintavétel itt is ugyanakkora szakértelmet igényel, mint a PCR-tesztnél, és kicsit több mintára van szükség. Továbbá csak a fertőzés utáni 2–3. napon mutatja ki a pozitivitást.
Mire figyeljünk? Ugyanúgy, mint a PCR-nél, jó, ha előtte órákig nem eszik, nem iszik az ember.
Hol lehet elvégeztetni? Egyelőre nagyon kevés helyen: a Smart Covid Center május 4-én kezdte alkalmazni az antigéntesztet, és napokon belül elindul a Mammut és Árkád Egészségközpontokban is a hasonló tesztelés.
3. Szerológiai vértesztek
- Hivatalos nevén: SARS-CoV-2 elleni IgG és IgM kimutatása laterális immundiffúziós módszerrel
- Mire való: a vírus okozta megbetegedésre adott immunválasz során termelődő antitestek kimutatására
- Vizsgálati anyag: kapilláris vér (ujjbegy vércsepp), vénás vér (teljes vér vagy vérsavó)
Ez a módszer a fertőzés után néhány nappal egyrészt kimutathatja az éppen zajló fertőzöttséget, másrészt több hét elteltével is megmutathatja, hogy valaki átesett-e már a fertőzésen. A vírus okozta megbetegedés során ugyanis immunglobulinokat termel a szervezet, ezek közül az IgM jelenik meg korábban (kb. a fertőzés utáni 5–8. napon), majd a maximumot a 14. nap környékén elérve a 21–28. nap környékén eltűnik. Az IgG molekula a 14–21. nap között kezd el termelődni, a maximumot a 28. nap körül éri el, és mai ismereteink szerint emelkedett marad a betegség utáni hetekben, hónapokban.
„Negatív eredmény esetén 98–99 százalékos hatékonysággal zárható ki a vírus elleni antitest jelenléte, viszont alacsony fertőzöttségi mutatók esetében, amikor kevesen kapták el a vírust, előfordulhat, hogy a fals pozitívak száma nagyobb, mint a vírusfertőzötteké.” Ezért pozitív IgM eredmény esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy valamilyen más megbetegedés (pl. autoimmun betegség) okozza az IgM emelkedését, és nem a koronavírus jelenléte.
Bezzegh Attila szerint a laboratóriumi (mikrobiológiai) kiértékelés javítja a vizsgálat hatékonyságát, különösen akkor, ha több gyártó különböző tesztje is rendelkezésre áll kérdéses esetek tisztázására.
„Az ujjbegyszúrásból nyert mintával végzett teszt is lehet megbízható, ha hozzáértő módon, szakszerűen végzik, de szakmailag megbízhatóbbnak tartom a vénás vérből, laboratóriumi körülmények között, szakember felügyeletével végzett vizsgálatokat.”
Előnyei: Gyors, olcsó és egyszerű a mintavétel a nap bármely szakában (nem csak éhgyomorra), gyorsteszt esetén 15 percen belül is van eredmény, de vénás vérvétel esetén is legkésőbb egy napon belül.
Korlátai: A teszt értelmezése laikusok számára nem biztos, hogy egyértelmű, itt is nagyon fontos a szakértelem és a rutin, például a gyorsteszteknél néhány perces eltérés is teljesen eltérő eredményeket hozhat.
Mire figyeljünk? Ne csak a termék árára, hanem a típusára, gyártmányára, engedélyszámára, dokumentációjára, hogy van-e a gyártónak az EU-n belül hivatalos képviselője, igazolják-e a hatékonyságát klinikai vizsgálatok, vagy hogy bevizsgálta-e a tesztet valamilyen illetékes hatóság. Ezeket az információkat a csomagoláson, illetve a mellékelt használati útmutatóban fel kell tüntetni, vagy azokat kérésre rendelkezésre kell bocsátani. Szintén fontos, hogy a magánszolgáltató milyen mintavételi eljárást alkalmaz, illetve ad-e a teszt elvégzése után írásos, aláírt leletet.
Hol lehet elvégeztetni? Nagyon sok magánszolgáltatónál, a teljesség igénye nélkül: Emineo, Swiss Clinic, Kelen Kórház, Wáberer Medical Center, Mammut és Árkád Egészségközpontok, Affidea Bankcenter, Margit Medical Center, Medicover, Rózsakert Medical Center, Róbert Magánkórház, CMC Déli Klinika.
4. Kvalitatív IgG kimutatása
- Hivatalos nevén: SARS-CoV-2 elleni IgG kimutatása immunoassay módszerrel
- Mire való: kutatási és gyógyászati célra
- Vizsgálati anyag: vénás vér (teljes vér vagy vérsavó)
Ez a módszer az IgG pozitív személyek igazolására használható (van-e az illető vérében emelkedett IgG molekula), aminek az a jelentősége, hogy aki már átesett a fertőzésen és gyógyult, annak az ellenanyaga más fertőzött betegek kezelésében felhasználható. Ezzel a módszerrel tehát az IgG emelkedett szintjét lehet egyértelműen kimutatni egy speciális immunoasay automata segítségével. Az IgG molekula a koronafertőzés utáni 14–21. nap között kezd el termelődni, a maximumot a 28. nap körül éri el, és mai ismereteink szerint emelkedett marad a betegség utáni hetekben, hónapokban.
Előnyei: Megbízható és ismételhető.
Korlátai: Speciális laboratóriumi hátteret igényel, és az IgM globulin jelenlétéről nem ad információt.
Mire figyeljünk? Semmi különösre, ez egy egyszerű vérvétel. Abban az esetben fordulhat ez egyáltalán elő, ha az egyébként elvégeztetett szerológiai vizsgálat IgG pozitivást mutatott, és a magánszolgáltató vagy valamely állami szerv plazmaferezis eljárás céljából felkeresi és vérvételre kéri a már gyógyultakat.
5. Kvantitatív IgG kimutatása
- Hivatalos nevén: SARS-CoV-2 elleni IgG szintjének (mennyiségének) meghatározása immunoassay módszerrel
- Mire való: kutatási és gyógyászati célra
- Vizsgálati anyag: vénás vér (teljes vér vagy vérsavó)
Az előző módszerhez hasonlóan itt is a vírus okozta megbetegedés során termelt IgG immunglobulinokat vizsgálják, de nemcsak az antitestek jelenlétét akarják kimutatni, hanem azok pontos szintjét is meg akarják határozni. Ezzel a módszerrel ugyanis az IgG emelkedett szintje mennyiségileg is mérhető, és – egy-két hetes intervallum után ismételten levett mintából – alkalmas úgynevezett savópárok vizsgálatára is.
Amennyiben az IgG szint emelkedik, akkor a megbetegedés aktív szakaszában van, ha stagnál, esetleg enyhén csökken, akkor a gyógyulás alatti, illetve utáni időszakban vagyunk. Ez a módszer alkalmas a potenciális IgG donorok kiválasztására is: minél magasabb IgG szinttel rendelkezik valaki, annál jobb donor.
Előnyei: Megbízható és ismételhető.
Korlátai: Speciális laboratóriumi hátteret igényel, és az IgM globulin jelenlétéről nem ad információt.
Mire figyeljünk? Semmi különösre, ez egy egyszerű vérvétel. Abban az esetben fordulhat ez egyáltalán elő, ha az egyébként elvégeztetett szerológiai vizsgálat IgG pozitivást mutatott, és a magánszolgáltató vagy valamely állami szerv plazmaferezis eljárás céljából felkeresi és vérvételre kéri a már gyógyultakat.
A következő ábra – a Smartbioma blogjáról – jól szemlélteti a koronavírus megbetegedés laboratóriumi diagnosztikájának lehetőségeit és a vírus időbeli lefutását:
Forrás: Worldbank.org, Smartbioma A kék vonal mutat először emelkedést, ezt az rtPC illetve a direkt vírus-antigén kimutatásra alkalmas tesztekkel lehet nyomon követni (1. és 2. módszer). A zöld szint az IgM termelés beindulását, majd a harmadik héten a leállását mutatja, ennek kimutatására az IgG/IgM detekciós módszer alkalmas (3. módszer). A piros színű görbe az IgG termelés időbeli lefutását illusztrálja, itt a termelés tényét az IgG detekcióval lehet igazolni (4. módszerrel), illetve mennyiségileg meghatározható az IgG szint is (5. módszer).
Ahogy Bezzegh Attila is hangsúlyozza, olyan módszer nem áll rendelkezésre, amivel 100 százalékos érzékenységgel (szenzitivitás) és 100 százalékos pontossággal (specificitás) lehetne felfedezni a koronavírus-fertőzötteket.
(Valójában ilyen módszer csak elméletileg létezhet, gyakorlatilag a rendelkezésre álló eljárások – és nem csak a koronavírus esetében – csak megközelíteni tudják a tökéletesnek tartott, 100 százalékos vizsgálatot.) A diagnosztikai módszerek segítségével legfeljebb arra lehet törekedni, hogy a kockázatot minimalizáljuk, illetve a különböző tesztek kombinálásával össze lehet állítani egy optimális vizsgálati menetrendet annak érdekében, hogy például egy vállalat veszélytelenné tegye a dolgozói számára a munkahelyüket és a munkavégzési környezetüket.
