A Tőkeportálon indított kampánnyal keres befektetőket és tőkét a magyar Kickstarter, a Brancs, amely néhány éven belül nagyot nőne és a német, lengyel, valamint a cseh piacot is megcélozná.
Nyílt szakaszba ért a Brancs Tőkeportálon indított kampánya, amelynek különlegessége, hogy egy termékcélú közösségi finanszírozást megvalósító cég részvény- és részesedés célú kampánnyal gyűjt tőkét. A Brancs alapítójával, Kövesdi Gáborral és Csillag Péterrel, a Brancs vezető befektetőjével, a tavaly 13 milliárd forintért felvásárolt Starschema társalapítójával beszélgettünk ötletek validálásáról és arról, hogy a Brancsból nő-e majd ki a következő magyar unikornis.
Mit csinál a Brancs?
A Brancs Magyarország első, termékcélú közösségi finanszírozást biztosító piactere, amely 2022 májusában indult. A magyar Kickstarternek is nevezik magukat, ahol a „magyar” szón is hangsúly van: online piacterüket – ahol az ötletgazdák kampányok keretében gyűjtenek vásárlókat termékük vagy szolgáltatásuk megvalósításához – a hazai közönségre szabták.
A Brancs alapítója Kövesdi Gábor sorozatvállalkozó. Gábor nevéhez fűződik az épp szintet lépő, kosárközösségként működő MyFarm Harta nevű, mini-franchise-zá fejlesztett családi startupjuk, de több ingatlanos startupja is volt.
Üzlettársaival ő építette fel például a Költözzbe.hu és az Újotthon.hu ingatlanhirdetési portálokat, amelyeket tavaly adtak el az OTP egyik leánycégének, az OTP Otthonmegoldások Kft.-nek,
amely az ingatlan.com konkurensét építené fel ezekre a portálokra alapozva.
A Brancsnál a tavalyi indulás óta eltelt kilenc hónapban közel 1500 vállalkozási ötlet fordult meg, és eddig 14 sikeres kampány volt (ezekről összegzésünket lásd lejjebb a keretesben).
Elsőre nagynak tűnik a szakadék a beérkező és a megvalósult ötletek között – egy százalék a sikeres kampányok aránya – de Gábor ezt két dologgal indokolja. Egyrészt, ha nekik is több humán erőforrásuk lenne egy-egy ötlet gondozásához, kampányéretté tételéhez, akkor több indított kampányuk lenne, másrészt sok olyan ötlet is beérkezett, aminél már a nulladik lépésben látszott, hogy nem lehet rá kampányt és később vállalkozást alapozni. A tőkeportálos tőkebevonás egyik célja, hogy legyen elég emberük az ötletekkel foglalkozni, ne kelljen priorizálniuk, és egyre több ötlet mellé oda tudják tenni a szakértelmüket.
Kövesdi Gábor több sikeres vállalkozást épített már fel. Fotó: Sebestyén László
„Ha a most nálunk a csőben lévő ötleteket nézem, és lenne plusz három emberünk, akkor még legalább tíz kampányt el tudnánk indítani februárban.
Úgy tudunk skálázódni, ha több erőforrásunk van mind pénzben, mind munkatársban.”
Gábor azt mondja, ahogyan a sikeres projektjeik gazdái tovább ajánlják a Brancsot, úgy nő majd itthon a közösségi finanszírozás most még nagyon alacsony ismertsége, sőt, már az induláshoz képest is látnak különbséget és egyre erősebb, érettebb projektek érkeznek be hozzájuk. Befektetőiknek azt ígérik, hogy az évi 40-50 sikeres projekt már az idén befutható, 2025-ben 100 felett, 2027-ben pedig már 170 felett lehet a sikeres kampányok száma.
Eddigi sikeres Brancs-projektek
1. Refilamer – 3D nyomtatás hulladékból, költséghatékonyan
2. Birsbirtok – Fogadj örökbe egy vagy több birsfát és élvezd a termést!
3. Cseles, a felnőttszörp
4. Tóth Dávid: Szabadságra mentem – egy év múlva találkozunk című könyve
5. Pályi Brigitta: Szerelemes Budapest című könyve
6. Dobozváros – az Év Gyerekkönyve-díjas meseregény új kiadása
7. Trumpify me politikai kártyajáték
8. Urilcard kapcsolatépítő platform
9. Szabad-ötletek jegyzéke egy POKET zsebkönyvben
10. A Csendes Éj című mozifilm-projekt Molnár Piroskával és Vilmányi Benettel
11. MyWine – Vegyél részt saját borod elkészítésében
Sikeres non-profit Brancs-projektek
1. Robokaland: az egyetlen olyan alkotóműhely, ahol a kidobásra szánt elektronikai hulladékokból új dolgokat építenek gyerekekkel</p>
2. Legyen saját madárcsaládod! – Fogadj örökbe egy madárodút
3. Támogasd hátrányos helyzetű fiatalok utazását a doha-i Utcagyerekek Foci VB-re!
Túl jó szűrő
„A közösségi finanszírozás talán kicsit túl jó szűrő is” – mondja Gábor arra utalva, hogy a magyarok kiemelkedően kockázatkerülők, vagyis lutrira, „csak úgy” nem vásárol valamit több száz ember, a Brancsos vásárlások ezért nagyon átgondoltak. Ha valakinek már van 200 vásárlója, arra lehet építkezni. Bizonyos szempontból jobb is, ha nem egy angyalbefektető, hanem a vásárlók adják mondjuk az első hárommillió forintot,
„mert igazából a közösségi finanszírozással nemcsak hárommillió forintod van, hanem egy mini piacod. Ha őket jól kiszolgálod, akkor tudsz még tovább építkezni.”
Csillag Péter, a hazai angyalbefektetőket összefogó HunBAN (Magyar Üzleti Angyal Egyesület) elnöke, az egyik magyar sikerstartup, a Szilícium-völgy nagyágyúinak dolgozó adatbányász cég, a Starschema egyik alapítója azt mondja a közösségi finanszírozásról: „baromi jó dolog, hogy a szűrés nem egy befektető jóindulatán múlik, hanem a piac mondja ki, hogy ez működik vagy sem. Minden angyalnak van valami háttere, amit hozott. Én az IT-ból jöttem. Ezen a területen kicsit talán könnyebben mondok igent, mert azt hiszem – vagy legalábbis remélem – magamról, hogy ismerem a piacot. Vagy ha az alapítónak már van egy olyan track rekordja, hogy elhisszük neki, hogy képes valamit csinálni az adott ötletből, akkor befektetünk. De amikor jön egy ismeretlen alapító egy olyan területről, ahol nekem nincs piaci ismeretem, és egyébként még nincsenek számai, nincs kint a piacon, tehát senki nem mondta azt, hogy ezért bármennyi pénzt is hajlandó adni, szinte száz százalékban elutasítjuk.”
Péter kiemelte: nemcsak azért érdekes nekik a Brancs, mert jó befektetés lehet, hanem mert
nagyon szeretnék a startup ökoszisztémának ezt a nagyon korai szakaszát megerősíteni, hogy aztán hozzájuk már befektetéséretten, validálva érkezzenek innen a jólfésült startupok.
Balogh Petya befektető, a Cápák között egyik cápája is ismeri a Brancs csapatát, jó kezdeményezésnek tartja, és minden olyan projektnek örül, ami az ötletek, majd a kezdeti fázisban lévő startupok finanszírozását segíti.
Eddig mind a 14 sikeres projektjük továbbra is működik, sőt, van olyan csapat, amely azóta angyalbefektetést is kapott, mondja Gábor. A 3D nyomtatáshoz alapanyagot előállító, korábban a Cápák között üzleti showműsort is megjárt Refilamer példáján az is látszik, hogyan tudnak együttműködni az angyalok és a Brancs. A Refilamerből tavaly nem lett cápás befektetés, és a HunBAN-nál is megfuttatták az ötletüket, de ott sem kaptak pénzt. Ezután következett a sikeres Brancs-kampány, ahol megszerezték az első négymillió forintjukat. Ezt a validálást követően nemrég két angyalbefektető is beszállt.
Egyre több olyan kapcsolat, együttműködés alakul ki szervezetekkel, – például a HunBAN-nal, a HSUP-val (Hungarian Startup University Program), a Startup Hungary-vel, vagy a Startup Maffiával – amelyeknek a Brancs egy jó validáló platform lehet akár a saját tervezett befektetéseik számára is – mondja Csillag Péter. A Brancs másik angyalbefektetője, a Diverzumba is befektető Verő Barbara is egyetért ezzel, és azt mondja: ha minden projekt piaci alapon működne, nem kéne sok milliárd forintot felesleges, lufi projektek támogatására költeni.
Csillag Péter, az egyik magyar sikerstartup, a Starschema társalapítója és vezetője volt, pár éve angyalbefektető. Fotó: Sebestyén László
Nemcsak a krém, de mégis
„Szeretnénk a közép-európai régióban meghatározó lokális igényekre építő közösségi piactérré válni” – ez a hosszabb távú cél, mondja Gábor. Felmerül a kérdés, hogy ha már közösségi finanszírozás, akkor miért nem Kickstarter vagy IndieGoGo?
Péter szerint a Kickstarter és az IndieGogo a krémre fókuszál:
„ezek unikornis-keltetők és nem használják ki azokat a vállalkozói, társadalmi lokális adottságokat, amelyek az egyes piacokat jellemzik. A vállalkozók 99,9 százalékának ezeknél túl magas a belépési küszöb.”
„A MyFarm Hartával mi is csináltunk IndieGoGo-kampányt, azt konkrétan nehezebb volt összerakni, mint a Tőkeportálos kampányt” – erősíti meg Gábor.
Külön foglalkozás lett, hogy hogyan indítsunk sikeres Kickstarter kampányt, és rengeteg meló van még abban, hogy itthon az ötletgazdáknak a Brancs jusson először eszébe, ha közösségi finanszírozást szeretnének, valamint, hogy kialakuljanak ezek a szolgáltatások – véli Péter, hozzátéve, hogy ha meglesz a kritikus tömeg, akkor a Brancs lehet az első, széleskörben elérhető termékfinanszírozó platform. „Ha jól sáfárkodik az ismertséggel, akkor maga az ökoszisztéma fog aládolgozni és köré épülnek a szolgáltatások.”
Barbara szerint a Brancs egy óriási űrt tölt be most itthon a korai validáció kapcsán. Akik még most találkoznak először a vállalkozói kihívásokkal, azoknak sokkal egyszerűbb egy hazai platform közönségét megszólítani, mint azonnal nemzetközi vizekre evezni.
Gáborék nyitottsága, kommunikációja nagyban támogatja, hogy olyanokhoz is eljusson az üzenet, akik idáig azt gondolták, hogy csak egy multiban lehet karriert építeni,
mondja Verő.
Hogyan csinál pénzt a Brancs?
A Brancs egy sikerdíj alapú modellben működik: a sikeres projektben összegyűjtött pénz tíz százalékát kérik el a megjelenésért és a kampány segítéséért cserébe az ötletgazdától. A jótékonysági kampányoknál alacsonyabb, 4,5 százalékos a sikerdíj.
Emellett
- van, hogy alvállalkozót – például fotóst, marketingest, vagy az üzleti terv megalkotásában segítő pénzügyi szakembert – ajánlanak tovább a projektgazdáknak a kampány sikere érdekében. Az ilyen közvetített szolgáltatásokból is van már bevételük.
- február óta béta verzióban elindították a Brancs Sikerpiacot. A webshopban az eddigi sikeres kampányok termékeit, szolgáltatásait lehet megvenni és ezek után a Brancs jutalékot kap a kampánygazdától. A jövőben erre fontos bevételi lábként számítanak.
Gábor hangsúlyozza, hogy a bevételi lábak folyamatosan alakulóban vannak.
Nagy nevek a befektetők között
Az április elejéig tartó Tőkeportál-kampányban a Brancs 90-150 millió forintnyi befektetést célzott meg 9- 14,15 százalékos tulajdonrészért cserébe. Öt éven belül évi 170+ sikeres projekt, legalább 20 ezer vásárló, kétmilliárd forint forgalom, és közel 600 millió forintos árbevétel realizálása a cél. A pre-money cégérték, vagyis a befektetés előtti cégérték közelíti az egymilliárd forintot, 910 millió forint. Az első, zárt szakaszban több neves befektető is bejelentkezett: Csillag Péter és Verő Barbara mellett a világ egyik vezető szoftvercégét, a Tuxerát Finnországban felépítő Szakacsits Szabolcs.
Verő Barbara szerint a magyar innovációs rendszer még mindig nagyon felülről vezérelt. A hazai ökoszisztéma úgy működik, mint egy nagyvállat – hatékonyságra és költségoptimalizálásra törekszik. Nincs jelenleg olyan fájó pont, ami rákényszerítene minket arra, hogy innovációval foglalkozzunk – így nagy eséllyel úgy fogunk járni, mint a lassan felforró béka. Ezen egy módon lehet változtatni. Úgy, alulról jövő kezdeményezésekkel megmutatjuk, hogy van alternatíva: a magyar szellemi kapacitás sokkal többet ér annál, mint hogy gyárakban kamatoztassuk azt.
„Ezért is tartom nagyon fontosnak olyan kezdeményezések megjelenését, mint a Brancs, amely alulról hekkeli az ökoszisztémát és hoz be jó gyakorlatokat. Én jelenleg a családi kasszát másfél millió forinttal rövidítettem meg
a nemes ügy miatt”, mondta a forbes.hu-nak Barbara.
„Több mint 250-en regisztráltak, ennyi potenciális befektetőnk van eddig, ami a tőkeportálos kampányoknál rekordnak számít. A befektetésre regisztrálók közül sokan már be is fizették a pénzt, így összesen több mint 32 millió forint gyűlt össze” – mondta Gábor február elején, éppen akkor, amikor a nyílt befektetési szakasz elindult.
Két-három év múlva tervezik megvizsgálni a környező piacokat, hogy hol nincs ilyen portál és vannak-e olyan lokális jellegzetességek, hogy a Kickstarter és az IndieGoGo nem tud működni – Német-, Lengyel- és Csehország is potenciális piacuk lehet. Azzal is számolnak, hogy lesz, aki a nemzetközi piacra való ugródeszkának tekinti majd a Brancsot és onnan a nemzetközi crowdfunding portálokra megy tovább.
Arról, hogy hol van a helye a nagyok mellett a Brancsnak, Péter a szállás.hu vs. Booking.com példát hozza.
„Lehetett azt gondolni, hogy minek a szállás.hu, amikor ott van a Booking és az Airbnb, ami lefedi a világpiacot. De a piacnak van egy szegmense, amit egy, a piac tetejére, felső szegmensére lövő, globális szabályok szerint működő cég nem tud lefedni.
Ott vannak rések. A Szallas.hu a kisebb szállások, panziók szegmensében jó tudott lenni, akinek a Booking túl nagy, túl nemzetközi, esetleg túl drága volt, ott tudtak piacot szerezni. Sőt, amikor elég nagyra nőttek itt, akkor regionálisan is elkezdtek terjeszkedni. Majd tavaly a lengyel tőzsdén jegyzett Wirtualna Polska Holding meg is vette a Szallas.hu-t is üzemeltető, az elmúlt években nemzetközi szereplővé vált Szallas Groupot.
Péter és Gábor úgy látja, a hazai startup ökoszisztémában minden adott: van befektető, ötlet, vállalkozókedv is, csak még nem értek össze ezek a szálak. „Minél több kapcsolódás lesz, annál hamarabb összeérnek az adottságok, és a Brancsból akár egy unikornis is kieshet” – mondja Péter, de Gábor azért hozzáteszi: „én hiszek a sok zebrában is.”
Csillag Péter befektetései
- Giggle, amely ideiglenes munkákra közvetít munkaerőt
- Tőkeportál
- Redmenta, amely tanároknak fejleszt online feladatlap készítő alkalmazást
- Vizzu, adatvizualizációs startup
- Codersrank, a debreceni startup addigi munkájuk, tényleges tapasztalatuk alapján közvetít ki IT-szakembereket cégeknek
- Scale impact – partnerséget épít hazai társadalmi hasznosságú szervezetek, vállalatok és szakemberek között.
- Bene:studio globális tanácsadó cég
- Sharee, amely például céges mobilitási és belső járműmegosztó rendszert fejleszt
Borítókép fotó: Sebestyén László
