A hitelmoratóriumból való kilépéssel a törlesztők nem nőnek alap esetben, aki viszont sokáig marad a védőernyő alatt, ráfázhat. A jegybank figyeli, hogyan menedzselik a bankok a moratórium alatti időszakot és újabb, úgynevezett témavizsgálatokat indít.
Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) tizenhat pénzügyi intézményt érintő témavizsgálatban tekinti át, hogy a hitelintézetek hogyan módosítják majd a törlesztési moratórium lejárta után az érintett lakossági hitelszerződések futamidejét – jelentette be a jegybank.
Az MNB ugyanakkor emlékeztet: fölösleges anyagi többletterhet vállal magára ugyanakkor az az ügyfél, akinek van megfelelő jövedelme, mégse lép ki a moratóriumból és kezdi meg a törlesztést.
A nála lévő hitel tőkeösszege ugyanis a fizetési stop alatt is kamatozik.
Az MNB eddig is árgus szemekkel figyelt
A pénzügyi rendszer felügyeletét is ellátó MNB a bankok mellett lakáspénztáraknál is ún. témavizsgálatot folytat majd – kiterjedt és átfogó vizsgálatról van szó, vizsgált pénzügyi intézmények a lakossági hitelállomány bő 90 százalékát tudhatják magukénak.
A vizsgálat célja annak áttekintése, hogy az érintett hitelintézetek hogyan módosítják majd – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – a törlesztési moratóriumból kilépés vagy annak lejárta nyomán az érintett lakossági hitelszerződések futamidejét. A témavizsgálat nyomon követi a hitelintézetek felkészülését a feladatra, s annak végrehajtását is, így az várhatóan csak a későbbiekben zárulhat le.
A hitelintézetek jogszerű működését a moratórium kapcsán az MNB számos iránymutatással – koronavírus honlap közzététele, Gyakran Ismételt Kérdések közzététele, vezetői körlevelek, állásfoglalások – segítette. Az ezeknek való megfelelést folyamatos felügyelési tevékenységének keretében ellenőrizte is a jegybank. Több körben került sor, például, a hitel- és számlatermékekhez kapcsolódó kedvezmények kezelésével, illetve a moratóriumot követő fizetéskönnyítő programok kidolgozásával kapcsolatos intézményi gyakorlatok áttekintésére is.
A jegybank arra számít, a mostani vizsgálatai tovább erősíthetik a törlesztési moratórium alatti és utáni időszak biztonságosságát az ügyfelek és a pénzügyi piacok egésze számára (a korábbi lépések hatása jól látszik, drasztikusan csökkent az ügyfélpanaszok száma, például).
A fokozott figyelem nem árt. A jegybank eddig is számtalan alkalommal kommunikálta és most is felhívta rá a figyelmet: a nehéz helyzetbe került adósoknak könnyebbség, hogy a moratórium alatt nem kell törleszteniük, de
ezen időszak alatt a kihelyezett hitelek tőkeösszege továbbra is kamatozik.
A rendszeres havi jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek – azaz a fogyasztók döntő többségének – ezért célszerű kilépni a fizetési stopból és megkezdeni a törlesztést, különben fölösleges többletterhet vállalnak magukra, javasolja ismételten a jegybank.
Jelentősen nőnének a hitelösszegek, ha jövő nyárig maradna a moratórium
Az MNB idén júniusi Stabilitási jelentése szerint a lakáshitelesek bő felének 10 százalékkal, a személyi hitelesek szintén felének kb. 40 százalékkal nőne meg a teljes visszafizetendő hitelösszege, ha a moratórium 2022 közepéig tartana, s végig abban maradnának. Varga Mihály, pénzügyminiszter épp a héten jelentette be, hogy jövő nyárig csak a rászorulók maradhatnak a védőernyő alatt. A többségnek véget ér a program, amit a Bankszövetség is üdvözölt.
A fizetési stopból való kilépéssel vagy annak lejártával nem nő meg az ügyfelek havi törlesztőrészlete, mert az az előírások alapján ugyanannyi marad, mint a moratórium elrendelésekor.
Az időközben felgyülemlett kamatokat, költségeket az ügyfelek ugyanakkor hitelszerződésük meghosszabbodó futamideje alatt, egyenlő részletekben fizethetik meg.
A törlesztőrészlet csak a változó kamatozású hiteleknél emelkedhet, ám ez a hitelszerződés eredeti feltételeinek, s nem a moratóriumnak köszönhető. Ezen túl amennyiben az ügyfelek a hitelszerződésük meghosszabbítását – a moratórium során felhalmozódott kamat- és díjtartozás előtörlesztésével – mérsékelni szeretnék, akkor a lehetőséget az MNB elvárása alapján az intézménynek díjmentesen biztosítaniuk kell.
A hitelmoratóriumot a kormány a koronavírus-járvány első hulláma alatt vezette be, hogy a jövedelem nélkül maradó adósokat megsegítse, a moratórium hatálya alatt ugyanis felfüggesztették a hitelek törlesztését.
Borítókép: az MNB székháza Budapesten.
