Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Csökkenhet több százezer moratóriumos ügyfél tartozása

A moratórium-szabályozással egyidőben a kormány hozzányúl a moratóriumban lévő hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásokhoz is. A védernyő alatt lévő hiteleket a korábbi közlés szerint átminősítik, amivel olcsóbb kamatozásúvá válik a hitel.

A törlesztési moratórium meghosszabbításával egy időben a Money.hu információi szerint a szabályozók arra is sort kerítenek, hogy átalakítsák a moratóriumban lévő folyószámla- és hitelkártya tartozásokra vonatkozó szabályokat.

A moratórium meghirdetésekor a kormányzati törekvés az volt, hogy a szabályozás minél egyszerűbb átláthatóbb legyen. Ezért valamennyi hitelfajtára kiterjesztették a védernyőt, noha a piaci jelzésekből már látható volt, hogy a hitelkártya és a folyószámla tartozások esetében a tartósan moratóriumban maradás az eredeti hitel magas kamatának köszönhetően messze nem kifizetődő.

Arról, hogy az ilyen tartozással bíró ügyfelek számára nem hoz érdemi segítséget a moratórium, azt maga a Pénzügyminisztérium is elismerte – egyebek mellett sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet arra, hogy az érintetteknek érdemes minél hamarabb visszatérni a rendes törlesztéshez.

Varga Mihály pénzügyminiszter egyébként hétfőn bejelentette, október 31-ig a jelenlegi szabályok szerint megmarad a moratórium, addig a rászorulóknak tartottak a bankjuknál külön kérhetik, hogy 2022. június végéig meghosszabbítsák a hiteltörlesztésük elodázását.

Október 31-ig marad a hitelmoratórium, utána 2022. június 30-ig csak rászorulók igényelhetik

Többen nem is tudják, hogy tartoznak

A tartozások jó része annak köszönhető, hogy míg korábban a bank az ügyfél számlájára érkező jövedelméből automatikusan levonta az aktuális tartozás összegét, a moratórium hatályba lépése óta ezt csak akkor teheti meg, ha az ügyfél erre újra felhatalmazást ad.

Ha ez nem történik meg, a bank köteles a tartozást úgy tekinteni, mintha az ügyfél a folyószámla és hitelkártya tartozásával belépett volna a moratóriumba. Ráadásul a meg nem fizetett tartozással (elmaradt törlesztéssel) az ügyfelet a banknak automatikusan a moratórium alatt lévőnek kellett nyilvánítania.

Ennek a szabályozásnak is köszönhető, hogy a tartozások esetében a moratóriumban lévő hitelkártya tartozások aránya nemhogy csökkent, de 41,9 százalékról 47,5 százalékra nőtt is az elmúlt év második félévében.

Személyi hitellé alakulnak a tartozások

A kormányzati érvelés szerint azon ügyfélkör számára, akik jelenleg ilyen tartozással vannak a moratóriumban, át kell alakítani a tartozást, hiszen folyószámla és a hitelkártya tartozások jellemzően pillanatnyi, 1-6 hónapos időtartamban fellépő törlesztési nehézségekre szoktak megoldást kínálni, s nem arra, hogy az ügyfél 18 (a hosszabbítással akár 27) hónapig szembesüljön a havi magas kamatozással.

Ha az ilyen tartozások nem mutatják a hitelkártya és folyószámlahitelekre vonatkozó karaktert, érdemes átalakítani a konstrukciókat – még akkor is, ha ez ismét visszamenőleges hatályú módosítás lesz.  

A kormány szerint igazságosabb lenne ezeket a hiteleket utólagosan személyi hitellé minősíteni, amelynek kamatozása kedvezőbb. De mi legyen akkor a fizetendő kamat?

A nagy hiteleknek köszönhetően lehet kisebb a kamat

Miután a szabályozás a 2020. március előtti időpontot tekinti
kiindulópontnak, így adná magát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által
meghatározott, 2020. februári személyi hitel átlagkamat, ami 11,99 százalék
volt.

Ezzel kapcsolatban fontos látni, hogy az átlagkamatot döntően a nagy összegű, hosszú, egyre több esetben végig fix futamidővel bíró hitelek húzzák le. Az MNB statisztikái szerint a legalább 3 millió forint összegű személyi hitelek állománya a teljes kitettség 20 százaléka alatt van, de ezek a hitelek a Money.hu kalkulátora szerint jellemzően egyszámjegyű kamattal bírnak.

Aligha véletlen, hogy maga a jegybank a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel (MSZH) konstrukciójának meghatározásakor vonalat húzott és a kis összegű hitelek esetében 500 ezer forintos hitelösszegig a kamatfelár maximumát 15 százalékban húzta meg, míg a félmilliónál magasabb hitelek esetében a kamatfelár nem haladhatja meg a 10 százalékot. A folyószámla- és hitelkártya tartozások döntő része az 500 ezer forint alatti kategóriába esik. 

A folyószámla- és hitelkártya tartozások karakteréhez jobban hasonlító, kis összegű, éven belüli kölcsönök átlagkamata tavaly februárban 15,87 százalék volt. Ez még így is messze kedvezőbb lenne, mint az eredeti hitelek 20-30 százalékos átlagkamata.

Ráadásul, ha már az átalakítás útjára lép a kormány, a magasabb kamattal elejét lehetne venni a személyi hitelek felvevőinek azon jogos panaszának, hogy bár ők tudatosabbak voltak, mint a hitelkártya tartozást felhalmozók, de sok esetben utóbbiak járnak jobban, hiszen összességében alacsonyabb kamattal maradhatnak a moratóriumban.

Fotó: Deve Nath // Pixabay


Oszd meg!