Vége a választásoknak, a Fidesz ismét kétharmaddal győzött – összegyűjtöttük, meddig tartanak az április előtt, a felpörgő infláció megfékezésére bevetett kampányakciók.
Kamatstop, árstop, ársapka – a választások előtt a Fidesz eddig páratlan infláció- és árfékezési akciókkal igyekezett a szavazók kedvére tenni. A következő gazdasági válság azonban a világ nyakán van, így a kampányolás sokkal inkább szólt arról, mit ad épp a kormány a választóknak, mintsem arról,
hogy az egyre nagyobb költségvetési hiány miatt milyen szigorítások várhatóak az államháztartásban a következő hónapokban, és mit kezd a felpörgő inflációval hosszú távon a kormány.
Kampányidőszakban ez persze érthető, de az is egyre egyértelműbb, hogy a mozgástér az eddig még nem látott költekezési hullám és az évtizedes konjunktúra végórája miatt szűkülni fog (és ezt már egy ideje tudni lehetett).
A megszorítások és a várható gazdasági szigorítások ugyan még a következő hónapokban kaphatnak formát, most végignézzük, mi az, aminek kivezetéséről már tudni lehet. Itt leginkább az inflációt fékező intézkedésekről lesz szó, amik igen látványosak és jól kommunikálhatóak voltak, de nem igazán tudtak a drágulás ellen hatni – azt a csekély hatást pedig a háború miatt még jobban felpörgő infláció el is tüntette.
Élelmiszerárstop – Tervezett kivezetés: május 1.
Január elején jelentette be Orbán Viktor egy Facebook-videóban, hogy hat alapvető élelmiszer árát (kristálycukor, búzafinomliszt, finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell- és farhát valamint a 2,8%-os UHT tej) a tavaly október 15-i árszínvonalon maximalizálja. A termelőkkel és a kiskereskedelmi szereplőkkel egyeztetés nélkül végrehajtott akció február elsején lépett érvénybe, a boltoknak a kormány által kiadott plakátokon kellett az akcióról értesíteni a vásárlóikat.
Az élelmiszerárstopot veszítjük el a leghamarabb, ha nem hosszabbít a kormány. Fájni fognak az új árak a háború miatt. Fotó: stevebp / Pixnio
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a legkisebb szereplőket különösen rosszul érintő árstopnak május elsején lesz vége. Ahogy vége lesz az árstopnak, várhatóan azonnal jól látható lesz az ugrás akár ennél a hat terméknél is.
Különösen az étolaj és a liszt ára növekedhet.
Ezekre a szomszédban dúló háború is közvetlen hatással van, a búza és napraforgó globális készleteinek szűkülése valamint az általános élelmiszerinfláció hamarabb csattanhat le a boltok polcain lévő árcédulákra, mint azt elképzeltük.
Benzinárstop – május 15.
Tavaly november 15-én jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a benzin és gázolaj 480 forintos ármaximumát, azaz ársapkáját. Az eredeti intézkedés szerint a benzinárstop február 15-ig tartott volna, ezt azonban a kormány meghosszabbította. Szintén a kisebb kutaknak különösen fájdalmas szabályozást az orosz-ukrán háború miatt emelkedő olajárak miatt végül módosította a kormány – a nagykereskedelmi árakat ugyanúgy 480 forinton maximalizálták, hogy a kiskereskedelmi szereplőknek ne kelljen a beszerzési ár alatt értékesíteni. A jövedéki adó csökkentéséről szintén február végén döntő kormány márciusban pedig előre igénybevehető támogatásokkal segítette a kisebb kutakat.
Már egyszer hosszabbítottak a benzinárstopon. Kétséges, hogy májusban újra meglépnék. Fotó: Piqsels
Az első, három hónapos periódust újabb három hónappal tolták ki, így az ársapka jelen ismeretek szerint május 15-ig lesz érvényben.
A 7,5 tonna feletti gépjárművek, kamionok és a 3,5 tonna feletti külföldi rendszámú teherautók nagynyomású kútoszlopoknál való, piaci árazást figyelembe vevő tankoltatása várhatóan szintén eddig tart. A nemzetközi árak száguldása mellett az üzemanyaghiány (amit a Mol-vezér szerint az árbefagyasztás okozott) is felpörgetheti az árakat május 15-e után, ha nem lép ismételten a kormány.
Kamatstop – június 30.
December végén jelentette be Orbán Viktor, hogy a kamatok mértékét is maximalizálják a lakossági jelzáloghitelek esetében, méghozzá október végi kamatszinten. Ezt valószínűleg a hitelmoratórium végével megnövekedő törlesztők miatt lépték meg. A lakossági kamatstopnak köszönhetően nagyjából 500 ezer család mentesült a szárnyaló referenciakamatláb, a BUBOR rohamos emelkedése miatt növekvő törlesztőktől.
Egy 10 millió forintos, 10 éves hátralévő futamidejű hitelnél ez az intézkedés nagyjából 6-7 ezer forintot takarít meg az adósok számára havonta az intézkedés bevezetésekor. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációfékező alapkamat-emelései ezt a megtakarítást tovább növelték, egy ugyanilyen konstrukciójú hitel törlesztőjén január végén már 12-13 ezer forintot is leborotválhatott a kamatstop.
A képen látható MNB-nél folyamatosan növelik a jegybanki alapkamatot, hogy az inflációt fékezzék. A hatást igazán csak júliustól érzik majd a lakáshitelesek. Fotó: Wikimedia Commons
Ez azonban szintén csak egy átmeneti védelem, a kamatstop június 30-ig tart, amennyiben azt (a benzinárstop februári kitolásához hasonlóan) nem hosszabbítja meg a kormány.
Az intézkedés vége kifejezetten fájhat a változó kamatozású lakáshitelesek számára. A háború okozta kamatemelkedések miatt ugyanis egyre nagyobb az intézkedés jelentőssége, a BUBOR tovább nőhet. Ez egy 12 éves futamidejű, 2016 áprilisában felvett 14 milliós, éves kamatperiódussal rendelkező hitelnél közel 20 százalékos, 23 ezer forintos törlesztő is befigyelhet a Bank360 kalkulációi szerint. Az április utáni kamatfordulóval rendelkező hitelesek pedig még rosszabbul járhatnak.
+1: Rezsicsökkentés – még ebben az évben?
A 2012 végén bejelentett, 2013-ban bevezetett rezsicsökkentést a száguldó energiaárak mellett egyre nehezebben fogja tudni megtartani a kormány. Az állami energiaóriásnak 450 milliárdos mínuszt generáló intézkedés hátrányait ugyan a fogyasztók a saját bőrükön közvetlenül (még) nem érzik, az állam által átvett teher egyre nagyobb a világpiaci és az itthon ténylegesen, a fogyasztók által kifizetett csökkentett ár növekvő különbsége miatt.
Az energiakrízis miatt egyre drágább fenntartani a rezsicsökkentést. A 2013-ban bevezetett intézkedés megszüntetéséről még nincsenek hírek, a kérdés, hogy mikor érzi politikailag felvállalhatónak a Fidesz a megvonást.
Emiatt a rezsicsökkentés sorsa nagy kérdés, az energiakrízis előbb-utóbb az ötödik Orbán-kormányt is elérheti.
A Telex a választás napján kérdezte Orbán Viktort az egyes becslések szerint évente több mint ezermilliárd forintba kerülő intézkedés fenntarthatóságáról, aki erre csak annyit mondott: szeretné megnyerni a választásokat, utána pedig szembenéznek a kérdéssel. A harcos kiállás elmaradt.
A GKI Gazdaságkutató 9 százalékos inflációt vár idénre, hasonlóan borúlátó az MNB is, amely szerint lesznek olyan hónapok, amikor 10 százalék felett lesz a pénzromlás üteme.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
