GULYÁS Gergely; SZIJJÁRTÓ Péter; KUBATOV Gábor; NÉMETH Szilárd; ORBÁN Viktor; ROGÁN Antal; GÁL Kinga
Üzlet

Holdról is látszó kétharmad – és 6 kihívás, amivel a gazdaság szembenéz

Zsiborás Gergő
2022. április 04. 10 perc olvasás

A 2018-ast is felülmúló eredménnyel zárta a kormányzó Fidesz-KDNP a tegnapi országgyűlési képviselő-választásokat. A pártszövetség kormányprogramja nem ismert, de minden eddiginél komolyabb válsággal néznek szembe.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) hajnal 1-kor, 97 százalékos feldolgozottság mellett közreadott adatai szerint az eddig kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetség minden korábbi prognózisra és mérésre alaposan ráverve újabb kétharmados győzelmet aratott a 2022-es országgyűlési választásokon. A Fidesz 2006 óta nem veszített országos választáson, sőt újabb alkotmányozó többséget ért el. A parlamenti patkó azt mutatja, a covid és az ukrán-orosz háború után a magyar politika egyértelműen jobbra fordult: 

  • Fidesz-KDNP: 135 fő (67,84%)
  • Egyesült ellenzék: 56 fő (28,14%)
  • Mi Hazánk: 7 fő (3,52%)
  • Magyarországi németek önkormányzata (nemziségi mandátum): 1 fő (0,50%) – ez a gyakorlatban +1 hely a Fidesznek

Százalékok a megszerzett parlamenti mandátumok (199 hely) arányában. 

Forrás: NVI

Mivel a magyar választási rendszer a győztesnek kedvez, és nem éppen a koalíciós kormányalkotás melegágya, a pártok egyre kevésbé vesződnek programalkotással. Az egyesült ellenzék, az Egységben Magyarországért letett az asztalra egy részletes dolgozatot, ami jó alkualap lesz valószínűleg a következő négy évre is, de ezt most minden bizonnyal felülírja a választási vereség letéteményeseinek felelősségre vonása. 

A kormányzó Fidesz-KDNP programja most is annyi volt, hogy „folytatjuk”. Talán nem túlzás azt állítani, soha ilyen nehéz, kihívásokkal teli időszak nem állt előttük, mint most.

Épp ott jöhetnek szembe a meglepetések, ahonnan eddig a legnagyobb támaszukat kapták: a gazdaságból. Az elmúlt 12 évben az adatok (és főleg a bérek nominális emelkedése) alapján ugyanis joggal érezhette számos társadalmi csoport, hogy győztese a Fidesz-kormányzásnak. Még akkor is így van ez, ha euróban kifejezve viszont épp Magyarország maradt el leginkább a régióban az átlagbérek tekintetében. A következő évek a lassú növekedésről és a magas inflációról szólhatnak, vagyis elillannak azok a tényezők, amik miatt az emberek nagy általánosságban azt gondolják, jobban megy a soruk.

Azt nem tudjuk, az ötödik Orbán-kormány milyen válaszokkal készül ezekre, azt viszont összeszedtük, milyen nehézségekkel kell majd szembenézniük. 

Infláció – rezsicsökkentés

Ugyan közel kétszámjegyű infláció mellett is kétharmadot szerzett a Fidesz-KDNP, az már a különböző árstopok bejelentésekor is egyértelmű volt, hogy azok csak ideiglenes jelleggel fenntarthatóak (a legtöbb a nyárig ki is fut). Ráadásul ezen intézkedések érdemben eddig nem tudták fékezni az árak emelkedését, amit a háború különböző gazdasági hatásai csak még tovább növeltek-növelnek.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke nyilatkozik a sajtó munkatársainak, miután leadta szavazatát az országgyûlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2022. április 3-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Nagy kérdés a rezsicsökkentés sorsa is. A magyarok nem sokat érezhettek eddig az európai energiakrízisből, mert a rekordszintre szökő energiaárakat a rezsicsökkentéssel az állam az MVM veszteségébe forgatta át. Az államháztartás helyzete ugyanakkor nem fog akkora teret engedni a kormánynak, mint eddig.

Ahol az energiakrízis megjelenthetett volna, azok a benzinkutak – az ott bevezetett ársapka ugyanakkor épp azt mutatta meg, hogy mi lehet a hatósági árszabályozás hátulütője, jelesen a „logisztikai problémának” becézett (részleges) áruhiány.

Államháztartás

A választási osztogatás meglátszik az államháztartási számlákon:

sikerült összehozni az éves hiánycél felét, miközben a gazdasági növekedés a háború miatt jóval visszafogottabb lesz idén, mint tavaly.

Ez azt is jelenti, hogy a GDP arányában kifejezett hiánycél arányaiban nőhet is. Tavaly a vártnál nagyobb gazdasági növekedés miatt lett „csak” 6,8 százalék hiány, ami a korábbi évekhez képest jóval magasabb. Az EU a covid gazdasági hatásai miatt ugyan félrenézett eddig, az ukrán-orosz háború globális gazdaságra gyakorolt hatásait is figyelembe fogják venni, de mivel az EU is nehéz gazdasági időszakkal néz szembe, erősödhetnek a szigor melletti vélemények.

Az nem kérdés, hogy a kormány kiigazításra szorulhat már 2022-ben, a kérdés csak az, hogyan fogják majd ezt keretezni és miképpen érinti majd a pénztárcánkat. 

A magyar gazdaság kilátásai

A kormány is alaposan visszavett a gazdasági prognózisából már márciusban, de az MNB is alapvetően sokkal rosszabb évet vár, mint korábban – ennek elsődleges oka a háború és annak hatásai. A rezsicsökkentés jövőjét és az esetleges megszorításokat firtató kérdésekre Orbán Viktor kormányfő, miután tegnap leadta szavazatát, azt mondta, ezzel majd a választások után néznek szembe.

Ebből két dolog látszik:

egyrészt a kormány is rosszabb időkre készül (Orbán már az utolsó kampány eseményein is több helyen beszélt arról, hogy „gyülekeznek a felhők”), másrészt semmit nem tudunk arról, hogy ezt hogyan akarja kezelni a kormányzat.

Az biztos, hogy jóval kevesebb mozgástere lesz ebben, mint mondjuk 2010 után – kevesebb EU-forrás érkezhet a következő 4 évben Magyarországra és a források is drágulni fognak, hiszen az MNB kamatemelési ciklusba kezdett, akárcsak a világ nagy jegybankjai. Vége az olcsó pénz korszakának.

Alakuló új világrend és Magyarország helye

Az ukrán-orosz háború miatt a Nyugat összezárt, váratlanul gyorsan és egységesen. Ezzel párhuzamosan a magyarországi kampány felpörgésével a kormányoldalon egyre erősebbek lettek az oroszpárti üzenetek – miközben Magyarország minden nemzetközi szinten a nyugati szövetségi rendszerrel együtt szavazott –, ez abban csúcsosodott ki, hogy

Orbán Viktor kormányfő a győzelmi beszédében az ukrán elnököt nem nevesítve, de mégiscsak az ellenfelei között említette Zelenszkijt.

Egyelőre nagy kérdés, hogy az orosz háborús agressziónak szívósan ellenálló ukránokhoz hogyan állunk, miközben Magyarország bejelentette, hogy támogatja Ukrajna EU-tagságát.

A kérdés az, hogy a háború elhúzódásával a Nyugat hogyan fogja kezelni a szövetségi rendszerből kilógó szereplőket? Ennek komoly költségvetési vonzata is lehet akár. A legnagyobb kérdés, hogy a covid miatt az EU által felállított újjáépítési alapból Magyarország mennyi forráshoz juthat és mikor? Úgy tűnik ezt a kérdést a háború sem fogja háttérbe szorítani, de minden bizonnyal hatással lehet arra, hogy az alap forrásaira beadott magyar pályázat kritikáját mennyire fogják majd komolyan venni Brüsszelben. Fontos: ezek a pénzek nem Magyarország külpolitikájától függenek (az EU-nak leginkább korrupciós aggályainak vannak), de a lengyel külpolitika iránya mutatja, hogy a kompromisszumra nagyobb az esély a külpolitikai különutasság nélkül. Az is kérdés, hogy a V4-eken egyértelműen túlnövő Lengyelország mellett vagy mögött mekkora mozgástere van Magyarországnak, reálpolitikai cél lehet-e egy semleges magyar attitűd – és legfőképp: lehet-e ennek bármi pénzügyi vonzata akár már rövidtávon is?

Berlin

A 2010 utáni Orbán-kormányok egyik nagy támasza volt Angela Merkel német kancellár, a pragmatikus német politika szemet hunyt a magyar kormány minden húzása felett, ami szembement az EU alapértékeivel, egészen addig, amíg Budapest nem sértett német gazdasági érdekek, hanem kiszolgálta azokat.

Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárral Orbán az energetika ügyében egy platformra tudott kerülni az oroszok elleni szankciók kapcsán, de a közös platform nem sokáig maradhat meg – Berlin nagyon hamar szabadulna az orosz energiafüggéstől, miközben arról keveset tudunk, Magyarországnak mi a terve ezen a téren. Paks II. beruházás függőben.

Ma a francia elnök, Emmanuel Macron Európa erős embere, aki szintén választásokra készül (meglepetés lenne, ha bukna). Ugyan a Mészáros-féle MKB épp Macron ellenfelének kampányát finanszírozta, Budapest és Párizs viszonya most sokkal kiegyensúlyozottabb, mint korábban – ami ellensúlyozhatja, hogy Berlinben idővel elfogyhat Orbán körül a levegő.

A háborúban ugyanakkor Scholz határozott lépésekkel kezdte megrajzolni politikai arcélét, tabukat ledöntve üzent azoknak, akik eddig szürke vezetőnek tartották.

Attól függetlenül, hogy a Macron-Scholz tandem hogyan fog majd beindulni, a magyar gazdaságot szoros szálak fűzik, Németországhoz, vagyis egyáltalán nem mindegy, milyen a Budapest-Berlin viszony.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyűlési választás napján, 2022. április 3-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Buborékok

A választási eredmények azt is megmutatták, mennyire polarizálttá vált a magyar társadalom. Ez a folyamat persze nem ma kezdődött, de a kormányzati propaganda és a Facebook médiapolitikában játszott szerepe miatt csúcsra érni látszik (mindenki a saját visszhangkamrájából szemléli a világot).

Ma már nem arról beszélünk, hogy bizonyos tényeket értékelnek eltérően a politikai pártok és szimpatizánsaik, hanem arról, hogy a valósághoz való viszonya alapvetően tér el a különböző pártok támogatóinak.

A magyar választási rendszer logikájából következik, ha valaki miniszterelnök akar lenni, akkor elég, ha 2,5 millió ember kormányfője lesz, de a gazdaság sikeres és hosszabb távú működtetéséhez ez kevés. A sikeres kapitalista gazdaságok alapja a kooperáció és a bizalom: a következő évek fontos kérdése lehet, hogy a pártpreferenciák mellett szerveződő valóságképek, percepciók mennyiben lehetnek ennek akadályai?

Főleg, hogy minden bizonnyal most nem lendületesen növekedő gazdasági környezetben kell majd megtalálni a politikán kívül eső kapcsolódási pontokat.