Természetesen nem példa nélküli a belgák nemrég bejelentett reformja: bármennyire hihetetlen, még Japánban is szemeznek a négynapos munkahéttel.
Belgiumban a minap jelentették be, hogy bevezetik a négynapos munkahetet és védik a munkaidő után időt, deklaráltan azzal a céllal, hogy javítsák a munka-magánélet egyensúlyát és hogy a családosok több időt tölthessenek a gyerekeikkel.
Két fontos változást hoz a munkaügyi reformcsomag egy hathónapos tesztperiódusra:
- a munkavállalók dönthetnek úgy, hogy a kötelező 38 órájukat négy nap alatt dolgozzák le,
- valamint nem kötelezhetők arra, hogy szabadidejükben munkaügyi hívásokat, e-maileket fogadjanak, arra reagáljanak, sőt akár a telefonjukat is joguk van kikapcsolni.
Persze, nem Belgium az első ország, ahol meglépték a négynapos munkahét bevezetését, vagy legalábbis kísérleteznek vele. A Forbes.com listába is szedte, hol próbálkoznak már hasonlóval, vegyük is őket sorra!
Skócia
Tavaly ősszel söpört végig a hír, hogy Skóciában a kormányon lévő Skót Nemzeti Párt egyik kampányígéreteként kísérletezni kezdenek a négynapos héttel: minden munkavállaló munkaórája 20 százalékkal csökken, míg a fizetésük kieső részét az állam egy erre elkülönített, 10 millió fontos (több mint 4,2 milliárd forintos) alapból pótolja ki. A kormány ígéretén felül több cég is saját szakállára folytatja a programot.
Spanyolország
Igen ám, de a spanyolok már tavaly tavasszal a skótokéhoz hasonló, hároméves programra vállalkoztak, 32 órás munkahetekkel. A kormány 50 millió euróval (közel 18 milliárd forinttal) támogatja a részt vevő vállalkozásokat, hogy a kevesebb munkaóra ellenére is kompenzálni tudják a munkaadók bérköltségeit.
Japán
Hihetetlenül hangzik, de éppenséggel a munkamoráljukról, valamint a végtelen hosszúságú munkanapjaikról hírhedt japánok is elkezdtek a négynapos munkahét felé kacsingatni, a spanyolok példáját követve. Ha belegondolunk abba, hogy az országban külön fogalom létezik a túl sok munka vagy túlóra okozta hirtelen halálra („karósi”), nos, lehet, hogy nem rossz ötlet.
A japán Microsoft már korábban is kacérkodott a négynapos hét gondolatával: egy 2019-es programban 2300 alkalmazottjuknak adták meg a lehetőséget, hogy úgy alakítsák ki a munkarendjüket, ahogy azt az életkörülményeik megkívánják. A japán Panasonic január közepén jelentette be, hogy bevezetik a négynapos munkahét lehetőségét, hogy a munkavállalóik „önkénteskedhessenek, vállalhassanak másodállást, ha szükségük van rá, vagy egyszerűen csak lazíthassanak”.
Izland
A skótok történetesen pont izlandi mintára kóstoltak bele a maguk programjába. Egy tanulmány szerint, amiben 2500 izlandi munkavállaló vett részt különböző szakterületekről (a helyi munkaerő valamivel több mint egy százaléka), a helyiek boldogabbak és produktívabbak, mint valaha.
2015 és 2019 között kezdtek el Izlandon 35, illetve 36 órás, fizetéscsökkentés nélküli munkahetekkel kísérletezgetni. Az ígéretes eredmények láttán a helyi szakszervezetek el is kezdtek lobbizni a heti munkaórák lefaragásért – ma már a munkaképes korú lakosság közel 90 százaléka csökkentett heti munkaórában dolgozik, ami a munkahelyi stressz vagy a lehetséges kiégés ellen is rendkívül hatékony eszköznek bizonyul.
Egyesült Arab Emírségek
Idén, egyben elsőként vágtak bele az Arab Emírségekben a négy és fél napos munkahét bevezetésébe – egészen pontosan a kormányzati intézetekben, ahol a hétvége már péntek napközben elkezdődik. Hétfőtől csütörtökig reggel fél 8-tól fél 4-g üzemelnek ezek az ablakok, pénteken viszont már délben leteszik a munkát.
USA?
Az Egyesült Államokban Mark Takano demokrata képviselő nyújtott be nemrég törvényjavaslatot a munkahét 40-ről 32 órára csökkentéséről. Meglátjuk, mi sül ki ebből, mindenesetre Takano azzal indokolta javaslatát, hogy
- a rövidített munkahétből a munkaadó és az alkalmazott egyaránt profitálna
- a világszerte futtatott tesztidőszakok eddig ígéretes eredményekkel szolgáltak magasabb produktivitással, kiegyensúlyozottabb munka-magánélet balansszal, kevesebb kivett betegszabadsággal, valamint a családra fordítható több idő miatt kisebb gyerektartási költségekkel.
- a négynapos munkahét az egészségügyi juttatásokra vagy üzemeltetésre fordított összegeken is képes csökkenteni.
Takano mindemellett a 32 óra munkán felüli túlórát is kompenzálná.
Kapcsolódó cikk a Forbes.hu-n:
Borítókép: Janeb13 // Pixabay
