Múlt héten vált hivatalossá a Microsoft újgenerációs játékkonzolja, az Xbox Series X, ami hogy, hogy nem, a Sony által már októberben dátumozott Playstation 5-tel azonos intervallumban, 2020 karácsonya környékén fog megjelenni.
Kétségkívül ez a két gép uralja majd a jövő év végi szórakoztatóelektronikai szegmenst, és bár árakat egyelőre nem tudunk, sejthető, hogy tartós beruházás elébe néz, aki next-gen konzol vásárlására adja a fejét. Lássuk, egy évvel korábban mit lehet tudni a két fő konkurensről.
Ami egyforma
Ahogy arra számítani lehetett, a két újgenerációs csúcskonzol nagyon hasonló komponensekből áll. A Playstation 5 és az Xbox Series X is az AMD Zen 2-es architektúrájára épülő főegységet kap, a grafikus magot mindkét esetben a chipgyártó Radedon-családjának RDNA architektúrája adja. Mivel mindkét gép hardveres ray-tracing támogatással érkezik, ezért valószínű, hogy a második generációról van szó – ez a technológia teljesen valósághű fénykezelést tesz lehetővé (a magyarul csak sugárkövetésnek nevezett eljárásról itt írtunk bővebben). Rokon tulajdonság még az SSD háttértár, ami a mostani konzolok gyári merevlemezeinél sokkal gyorsabb adatfeldolgozást ígér. A nyers számítási kapacitást csak a Microsoft becsülte fel, a cég szerint a Series X videochipje 12 teralops teljesítményre képes, ez kétszerese az Xbox One X összesen 6 teraflopsjának. A gyártó ugyanakkor azt is mondta, hogy a Series X összességében négyszer lesz erősebb a One X-nél.
Érdekesség, hogy bár a Blu-ray a Sony szabadalma, a 2016-ban kiadott Playstation 4 Pro konzol nem kapott 4K-s lejátszót, szemben az Xbox One S és X variánsokkal. Bár a Microsoft új konzoljának optikai meghajtóját illetően egyelőre csak annyit tudunk, hogy Blu-ray-ről van szó, feltételezhető, hogy marad a legfeljebb 100 gigabájtos lemezeket olvasó 4K-s változat. A Playstation 5-ről megerősítették, hogy ilyet kap.
A Playstation 3 óta a Sony háza tájára szintén csak most tér vissza az előző konzolokkal való kompatibilitás. A Playstation 5 futtatni fogja a Playstation 4 játékait, a korábbi gépekre készült szoftverek azonban ezúttal is kimaradnak a buliból (magyarán aki máig rajong egyes PS3-játékokért, továbbra is jobban jár, ha megtartja a masinát – vagy előfizethet a Playstation Now-ra is, erről később még lesz szó). Az Xbox Series X esetében viszont folytatódik a kompatibilitási mánia: az Xbox One nem minden esetben tökéletesen, de szinte kivétel nélkül képes futtatni az Xbox 360 és az első Xbox játékait, a Series X-en pedig nemcsak a One-os, de az azt megelőző generáció játékai is mennek majd.
Ami nagyon más
A Playstation 5-öt még nem láttuk, így nehéz megmondani, hogyan fog mutatni a gép a tévé alatt. Pár fejlesztői készletről lőtt fotó kiszivárgott ugyan, de egyáltalán nem biztos, hogy a bolti modell is így néz majd ki.
<
Ezzel szemben az Xbox Series X már megmutatta magát: egy hatalmas téglatestről van szó, ami az internetes mémgyárat is megihlette. Az, hogy az első kiadású Xbox-konzolok ritkán mutatnak jól, már szinte tradíció, ezúttal viszont mind a név, mind a külcsín üzenetértékkel bír.
Először is a masina úgy néz ki, mint egy kompakt PC, a Microsoft
pedig régóta szeretné elmosni a határt a számítógépes és a konzolos játékok
között. A kettőt egyelőre főleg technológiai különbségek határolják el: a PC-k
modulárisak, gyorsan fejlődnek, akár hónapokkal a konzolok megjelenése után is
képesek megverni azokat, melyek ugye adott hardverrel érkeznek, így cserébe
olcsóbbak a PC-nél, de ugye csak generációváltáskor tudnak újat mutatni. A
Microsoft az utóbbi időben elkezdte közös nevezőre hozni a két platformot: a
Windows 10 és az Xbox One online szoftveráruháza közös, a megvásárolt játékok
mindkét platformon játszhatók, a Series X játékai pedig mind futni fognak
Windows 10-es PC-ken is. Innen nézve tehát a furcsa, torony-PC-s külalak akár a
Series X számítógépes kvalitásaira is utalhat.
A másik sokatmondó adat a gép neve. Series X, avagy X-széria – a Microsoft szerint ez csak egy masina ebből a generációból, amit újabb típusok követhetnek majd.
Bár a Sony kijelentette, hogy náluk csak egy gép fog megjelenni (azaz nem várható a jelen generációhoz hasonló megoszlás, mikor egy gyengébb konzol mellé kiadnak egy erősebbet is), a Microsoftnál kezdettől fogva többesszámban beszéltek az új Xboxokról, és december elején több techportál is arról írt, hogy a redmondi óriás egy olcsóbb, gyengébb Xbox kiadását is tervezi. Hogy mit lép erre a Sony? Semmit – habár tény, hogy a PS VR-rel a virtuális valóságba is fejest ugró japán gyártó ezt a vonalat a Playstation 5 esetében is folytatja, a Microsoft pedig egyelőre nem foglalkozik a VR-rel.
Ezen a ponton érdemes kiemelni, mennyire más stratégiát követ a két gyártó. A Microsoft mintha csak a távoli jövőre készülne, több hardverrel, PC-s szemlélettel bámul a streamelhető játékok látóhatárába. A Sony ezzel szemben, úgy tűnik, marad a kaptafánál: játékkonzol játékokkal, pont. Persze a japánoknak is megvan a maga streamelős megoldása: a Playstation Now szolgáltatás PS2-es, PS3-as és PS4-es játékokat tesz futtathatóvá, akár számítógépen vagy tévén is, 8,99 fontos havidíj fejében. A Playstation Now legközelebb az Egyesült Királyságban érhető el, azaz nem globális.
A játékok
És hát végső soron ezekről szól minden, nem igaz? Lehet akármilyen
jó egy konzol, ha nincsenek játékok, senki sem veszi meg őket. Eddig az volt a
gyakorlat, hogy a Sony exkluzív játékok garmadájával csalogatta magához a
vásárlókat, a Microsoft pedig… nos, próbált megmaradni a piacon.
Míg az előző generáció idején az Xbox 360 volt a király, addig az Xbox One már a bejelentésekor is kommunikációs zűrzavarral és egy sor visszavont szolgáltatással indított. Ennek eredményeként az Xbox One alapmodellje hardveresen gyengébben muzsikált, mint az alap Playstation 4. Később, mikor a Sony kiadta az erősebb, 4K-s felbontást támogató Playstation 4 Pro modellt, a Microsoft egy még annál is több kakaóval bíró géppel, az Xbox One X-szel lépett piacra. Exkluzív játék azonban nem sok maradt a cég tarsolyában – a One X-et inkább a multiplatform játékok legjobb elérhető konzolos állapotának ígéretével próbálta eladni a cég.
2020-ban talán egyensúlyba kerül a mérleg: Series X-re már két játékot is bejelentett a Microsoft, a Hellblade 2 és a Halo Infinite egyaránt eladható címeknek tűnnek. Ezzel szemben a Sonynak egyelőre csak egy startcíme van: ez a Godfall című akciójáték, ami teljesen új franchise, azaz nem annyira megalapozott, mint a Microsoft játékai. Persze ennél sokkal több és erősebb cím is várható a Sonytól, mivel azonban a gyártó még csak bejelentette a gépet és nem leplezte le azt, ezért a játékbejelentések is váratnak magukra egy kicsit.
Látatlanban is elmondható, hogy a 60 dolláros/eurós AAA-kategóriás
átlagár marad, így a nagyobb durranások a jövőben is 20 ezer forint körüli
árcédulával kerülnek majd boltokba. A Microsoft is ráfekszik az exkluzívokra, mivel
ezek viszont PC-re is megjelennek, ezért olyan játékosok is kipróbálhatják
őket, akik nem ruháznak be az új Xboxokba. Ez a piac egyébként marginális, és
nem is a PC-s vásárlók száma érdekes, hanem a tény, hogy a Microsoft egy havidíjas,
Xbox Game Pass nevű szolgáltatás fejében is hozzáférhetővé tesz egy halom
játékot. (Fontos: ez esetben a játékokat nem streameljük, hanem letöltjük,
telepítjük és futtatjuk, pont úgy, mintha megvennénk őket.)
Ez a szolgáltatás már él, és nem kicsit éri meg. Xboxra 3000 forintba kerül havonta, ennek fejében száznál több játék érhető el. PC-re egyelőre 1390 forint az előfizetés, aminek első három hónapja csak 300 forint. Hogy ez jó üzlet-e? Nos, PC-re így 13 410 forintra jön ki egy évre az előfizetés. Ennek része a kifejezetten jó visszhangra talált Forza Horizon 4 játék standard kiadása, ami önmagában kerülne 11 940 forintba. És ez egy program a sok közül, a Halo-sorozatot, a felújított Age of Empires-játékokat (a negyedik rész is érkezőben van), vagy akár az olyan multiplatform címeket, mint a Metro Exodus vagy a kritikusok által rendkívül pozitívan fogadott The Outer Worlds még nem is említettem. (A folyamatosan bővülő lista egyébként itt érhető el.)
A Game Pass a Microsoft szerint már most hatalmas siker, a cég statisztikái azt mutatják, hogy az előfizetők 40 százalékkal többet játszanak a többi felhasználónál. Matt Booty, a Microsoft Games Studios vezetője nemrég a Gamesindustrynak beszélt arról, hogy az előfizetéses rendszer a teljes iparágra pozitív hatással van, mert senkinek sem kell azon stresszelnie, hogy a játéka kellő tartalommal bír-e a 60 dolláros árcédula fejében. Megszűnik az a fajta nyomás, ami sokszor a kreativitás és a művészi szabadság rovására megy. Érdekessége a rendszernek, hogy komoly konkurense egyelőre nincs. Egyes játékkiadók próbálkoznak efféle megoldással (EA, Ubisoft), de a Sony még nem dörömböl az ajtón a saját előfizetésével.
Ha már szóba jött a pénz, fontos tisztázni, hogy sem a Playstation 5, sem az Xbox Series X nem kapott még árat. Iparági források 400 és 500 dollár közé teszik ezt, utóbbi az a lélektani határ, amennyit az amerikai vásárlók még bevállalnak. Forintban combos, 150 ezerről van szó, de persze kérdés, mit kapunk ezért – ha olyan PC-t szeretnénk, ami támogatja a cikk elején is emlegetett ray-tracing eljárást, csak a videokártya fog 120 ezer forintba kerülni – és most a legolcsóbb modellről beszélek, egy időtálló kártya akár ennek többszörösét is felemésztheti. Mindenesetre úgy tűnik, ezek a játékkonzolok még 2025-ben is bőven elég kakaóval rendelkeznek majd ahhoz, hogy valóban ütős játékokat futtassanak – olyanokat, amilyeneket még talán elképzelni sem tudunk.
Főoldali kép: Afif Kusuma // Unsplash
