A kiskereskedelmi adó szintjének megemelése mellett a papíron az élelmiszerpazarlást szabályozó intézkedésekkel hozná nehéz helyzetbe a legnagyobb kiskereskedelmi láncokat a magyar kormány egy kiszivárgott munkaanyag szerint.
A Telex szerezte meg azt a döntéselőkészítő munkaanyagot, ami alapján a kormány ismét nekimenne a nagy kereskedelmi láncoknak. Ebben két új intézkedés szerepel:
- a kiskereskedelmi adó megemelése (ürül az államkassza, így ez nem meglepetés);
- a nagy láncoktól ingyen elvonná az áruiknak egy részét, azokat, amelyek közelednek a minőség-megőrzési határnapjukhoz;
- ezek alapján a láncok kötelesek lennének felajánlani az államnak, egészen pontosan a hamarosan megalapítandó Élelmiszermentő Központnak (ÉMK) – amit majd a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kontrollál – minden élelmiszert a minőség-megőrzési időtartam előtt 48 órával.
Kire lenne érvényes ez a szabályozás? A napi fogyasztási cikkek eladásából 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő kiskereskedelmi láncokra:
Aldi, az Auchan, Lidl, Penny Market, Spar és Tesco.
A Telex is megjegyzi, alkotmányossági problémák is lehetnek egy ilyen jogszabállyal, de gyakorlati kérdések is felmerülnek:
mi lesz például a 24 órás minőségmegőrzésű pékárukkal? Ezeket majd nem lehet diszkontláncokban venni?
A lap megkeresésére a műtrágya fronton háborúzó Agrárminisztérium nem válaszolt. A szektor szereplőivel nem egyeztettek, ami ilyen súlyú szabályozásmódosítás mellett indokolt volna, de az elmúlt évek alapján nem meglepetés (hacsak nem Lázár János intő szavai jelezték, valami készül).
A Tesco és több más szereplő most is együttműködik az Élelmiszerbankkal a pazarlás megállítására. Kép: Sebestyén László
Az Auchan helyzete érdekes lehet egy ilyen szabályozás mellett
Az biztos, hogy miközben a cél, az élelmiszerpazarlás elleni fellépés, nemes, kérdéses, a tervezett eléri-e a célját, vagy csak a jellemzően külföldi tulajdonban lévő nagyok nyakába akarnak plusz adminisztratív és logisztikai terhet varrni. Nyilván a kisebb láncoknál is van pazarlás.
Ahogy októberben írtunk róla a Forbes-ban, akkori értesüléseink szerint a kormány leginkább az elmúlt években nagyot menő Aldi-Lidl-Penny diszkontláncok megzabolására törekedhet, ami nem lett volna ellenére a többi külföldi nagy szereplőnek sem. A cél újfent a hazai láncok megsegítése lehet most.
Érdekes lehet a magyarországi Auchan helyzete, amelynek a fele immár magyar tulajdonban van. A Jellinek Dániel-féle Indotek ingatlanok-logisztikai oldalról csatlakozott be a magyar kiskereskedelembe, kérdés, ilyen szabályozói környezetben mit lépnek majd a francia üzlettársak.
A magyar állam és a magántulajdon sajátos viszonya
A magyar kormánytól egyáltalán nem lenne idegen, hogy így kezeli a magántulajdont. Az ellátásbiztonságra hivatkozva a benzinárlimit meghatározásakor is kikötötte, hogy aki nem működteti veszteségesen a töltőállomását, annak helyére az innovációs miniszter jelöl ki új szolgáltatót úgy, hogy átveszi ideiglenesen az eredeti üzemeltető eszközeit.
Az persze kérdés, hogy a kiskereskedelem ilyen mértékű átszabása mellett az ellátásbiztonság sérül-e.
Címlapról ajánljuk:
