Marvel: 4 milliárd. Lucasfilm: szintén 4 milliárd. Pixar: 7,4 milliárd. Fox: 71,3 milliárd. Mind olyan cégek, amiket a The Walt Disney Company az elmúlt 15 évben kebelezett be, mellettük, hogy hány dollárért. Mind a négy akvizíció Robert A. Iger, ismertebb nevén Bob Iger vezérigazgatósága alatt zajlott le, aki 2021 végével, közel 50 évnyi disney-s múltat hátrahagyva búcsúzik a szórakoztatóipari monstrumtól.
Nem az, hogy jóízűen szemezget, inkább hatalmas étvággyal falja a legnagyobb szórakoztatóipari franchise-okat és médiavállalatokat a Disney.
Övé lett a Star Wars, a Marvel Moziverzum (Marvel Cinematic Universe, MCU) és az Avatar, tulajdonosa az ABC, National Geographic és ESPN csatornáknak, a világ tíz legnagyobb mozisikere közül pedig hatot ő mutatott be.
Két éve a streamingháborúba is beszállt, ez idő alatt egyetlen streamingszolgáltató sem harácsolt össze több előfizetőt a Disney+ jelenlegi több mint 118 milliójánál – még a Netflix is csak olyan 60 millió előfizetővel gyarapította bázisát.
A Disney+ volt Bob Iger egyik utolsó nagy projektje a cégnél. 2019-ben megjelent könyvéből, a Hullámvasút egy életen átból (The Ride Of a Lifetime) azt is tudjuk, hogy a sanghaji Disney Resort és Disneyland 2016-os megnyitását tartja karrierje egyik legfontosabb mérföldkövének – mert ugye vidámparkjaik és szállásaik is fontos részük működésüknek. Jóllehet, meglehetősen keserédes történet ez: önéletrajzában Iger meglepő őszinteséggel vall arról, míg ő odavolt a megnyitón, aközben milyen krízisek érték a Disney-t Floridában. Orlandóban tömegmészárlás volt, Disneyworldtől nem messze, majd a szórakoztatóparkban üdülő család gyermekét ragadta el egy arra kószált aligátor. Abból, ahogyan Iger leírja a történteket, érezhető: ennyi év után is majdhogynem megsemmisült azokon a napokon.
Bob Iger a Time magazin címlapján mint 2019 üzletembere. Fotó: Time
Igert 2019-ben az év üzletemberének választotta a Time magazin, a Forbes.com szerint pedig abban az évben (és előtte is rendszeresen) ő volt a legjobban kereső szórakoztatóipari fejes 47,5 millió dolláros gázsival. Az iparágat és a Disney-t is elég érzékenyen érintette a járvány 2020-ban (azóta érezhető némi fellendülés). Iger le is mondott juttatásainak egy részéről, igaz, mindössze a 3 milliós alapbérről, ami a tizedét sem teszi ki a teljes csomagnak.
Ami a céget illeti: 2005-ös kinevezésekor a Disney piaci kapitalizációja 60 milliárd dollár alatt volt, most decemberben, a búcsú előtt a forgalomban levő részvények piaci értéke 270 milliárd dollár felett.
Korábbra fontolgatta, de Iger végül 2020 februárjában, tulajdonképpen a pandémia előtti utolsó pillanatokban mondott le a vezérigazgatói posztról. Azonnali hatállyal Bob Chapek lett az utódja, Iger pedig elnöki posztjában, amit 2011 óta tölt be, már csak 2021. december 31-ig marad. Az igazgatótanács elnöki székét a Disney életében először fogja nő megörökölni, a 14 éve tanácstag Susan Arnold.
Még ha több pihenésre is vágyik, a most hetvenéves Iger ezután sem tervez nyugdíjba menni, mondván, nem teheti meg. Legalábbis egy tavaszi rádióinterjúban úgy fogalmazott: az egész család sürög-forog körülötte, ő bizony nem fog otthon tévét bámulni. Hogy mit hoz a jövő, azt nem tudja, most még a Disney-re koncentrált.
Bob Chapek és Bob Iger. Fotó: Disney
Nem hajlandó túlaggódni az életet
Bob Iger 1951. február 10-én született New Yorkban. Mint azt könyvében is írja, egy Long Island-i kisvárosban, Oceanside-ban nőtt fel. Reklámiparban dolgozó apja mániákus depresszióval küzdött, emiatt sokszor váltott munkahelyet. Iger is rájött idővel, hogy apja nagyon nem tudott megfelelni saját magának, kudarcként tekintett az életére. Ezért is hajtotta fiát, hogy ne lazsáljon, hanem minél keményebben dolgozzon, tanuljon. Iger gyerekkora óta kora hajnalban kel és már nyolcadikban elkezdett dolgozni. Hólapátolás, bébiszitterkedés, raktári munka, majd 15 évesen saját tankerülete nyári gondnoka lett, padot takarított és rágógumit vakart. Főiskolai hétvégéit a Pizza Hutban töltötte pizzaszakácsként, persze azt is tanulás mellett.
Apját látva, saját bevallása szerint már ekkor megfogalmazódott benne: bármit is dob neki az élet, nem fogja kizsigerelni magát, nem lesz csalódott.
Egy rövid, de annál eredménytelenebb ithacai híradós-meteorológus kitérő után végül huszonhárom évesen, 1974-ben került az ABC tévécsatornához. A társaságot 1996-ban vásárolta fel a Disney, így Iger a következő 47 évet igazából egyetlen munkahelyen töltötte. Stúdióvezetőként kezdte szappanoperákkal, de vezérigazgatói kinevezéséig több mint 20 különböző pozíciót töltött be. A könyvben kellemes élményként idézi fel egyik első munkáját, amikor egy Frank Sinatra-koncert tévés közvetítésén dolgozhatott, és mikor százdolláros borravalót kapott a legendától, mert felvitt neki egy üveg Listerine-t.
Bob Iger Hullámvasút egy életen át (The Ride of a Lifetime) című önéletrajzi könyvének amerikai borítója. Fotó: Penguin Random House
Heti 150 dolláros fizetéssel kezdte, 1988-ra már a kanadai Calgaryban rendezett téli olimpia közvetítésének egyik kulcsfigurája volt. A zord idő miatt elmaradt versenyszámok okán csapatával elkezdtek személyesebb sztorikra fókuszálni, mint amilyen a híres Eddie, a sasé vagy a jamaicai bobcsapaté. Az itt elért rekordnézettségeknek köszönheti, hogy felfigyeltek rá: az ABC tévéprodukciós cégének elnöke lett, majd a következő években volt a tévés csoport elnöke, majd pedig az anyacég elnök-ügyvezetője is. Aztán bejött a képbe a Disney.
1995-ben, mikor Iger egy jezsuita szerzetessel, Ghirlando atyával vacsorázott, hogy megszervezzék az esküvőjét második feleségével, Willow Bayjel, az idő tájt körvonalazódott az ABC Disney általi felvásárlása. Iger még a vacsora közben is új, disney-s munkaszerződése részleteiről tárgyalt telefonon, egy ponton pedig már muszáj volt felfednie, mi miatt hívogatják folyamatosan. Mondhatni, Ghirlando atya is ott volt az elsők között, akik az 1995. júliusi hivatalos bejelentés előtt tudtak az üzletről.
Bob Iger és felesége, Willow Bay. Fotó: Robert Iger Twitter-oldal
Így nyerte vissza Steve Jobs kegyeit
ABC-elnöki teendőit váltva Iger 1999-ben kapott hivatalosan is disney-s pozíciót. A cég nemzetközi üzleti egységének lett az elnöke, 2000-ben pedig máris a vállalat kettes számú főnökévé lépett elő mint elnök-ügyvezető igazgató.
Ekkor a Michael Eisner-éra utolsó éveiben jártunk. Eisner két évtizedes vezérigazgatói munkássága mai szemmel is némileg megosztó. Kétségtelen, hogy a nyolcvanas, kilencvenes években ő hozta el a Disney reneszánszát. Feltámasztotta a cég tetszhalott animációs műhelyét, hosszú évek után, az 1989-es A kis hableánytól kezdve pedig ismét sikeres, Oscar-díjas filmeket tudtak szállítani. Emellett új vidámparkokat nyitottak, régieket bővítettek, kiépült a home videós bizniszük, valamint a Pixar komputeranimációs stúdióval való együttműködésük is egyre csak fejlődött.
A Disney 1995, a Toy Story – Játékháború premierje óta forgalmazza a Pixar filmjeit. Igen ám, de 2004-ben zátonyra futott szerződésük újratárgyalása. A gigacég nem ment bele abba, hogy a sikerfilmjeit sorra szállító stúdió nagyobb arányban részesedhessen a bevételekből, ahogy az Eisner és a Pixar akkori többségi tulajdonosa, Steve Jobs közti nézeteltérések sem segítettek az ügyön.
Eisner lába alatt akkorra már felforrósodott a talaj. A kilencvenes évek végére elvesztettek egy dollár százmilliós szerződésszegési pert, ugyanekkora nagyságrendű végkielégítési csomag jutott az elnöki székben csupán 14 hónapot ült Michael Ovitznak, mikzöben a 2000-es évek eleji Disney-animációk meg rendre buktak a jegypénztárakban. Walt Disney unokaöccse, Roy E. Disney tüntetőlegesen fel is állt az alelnöki pozíciójából Eisner alkalmatlanságára, a vállalat lejtmenetére és a Disney lelkének kiölésére hivatkozva. Eisner a bizalmi szavazást is bukta, ami után leváltották az igazgatótanács éléről, majd 2005-ben CEO-ként is lemondott.
Egy ennyire válságos időszakban jött el Iger ideje.
Roy E. Disney. Fotó: Disney
Nem volt egyszerű dolga. Mint az két éve kiderült a The New York Timesnak adott interjújából, a korábbi Disney-elnök, Jeffrey Katzenberg (aki a szerződésszegési pert nyerte) anno még figyelmeztette is őt, hogy lépjen tovább, úgysem kapja meg az állást, finoman jelezve neki, hogy egy kalap alá vették az Eisner-féle cégvezetéssel. Iger amúgy Eisnert a könyvében is az egyik legfontosabb segítőjeként említi.
A részvényárfolyam mélyponton, a vezetőség pedig valódi változásért áhítozott, nem házon belül akarták megtalálni Eisner utódját. Mégis fontolóra vették Iger nevét, még ha egy 2019-es CNN-beszélgetésből az is kiderült, hogy 15 darab interjún át kellett győzködnie a döntéshozókat arról, hogy képes a megújításra.
2005 tavaszán vehette át végül Eisnertől a napi ügyeket, majd ősszel formálisan is a Disney vezérigazgatója lett.
Kinevezése után Iger úgy döntött, először animációs fronton cselekszik. Helyrehozta Steve Jobsszal a dolgokat, sikerült villámgyorsan megegyezniük a Disney- és ABC-tartalmak Apple-áruházas elérhetőségéről, majd csak ezután mert ajánlatot tenni a Pixarra.
Igen ám, csak közben maga Eisner vette fel a kapcsolatot a Disney-vezetéssel, hogy ellenezze a 7,4 milliárd dolláros üzlet létrejöttét. Iger akkor megharagudott a korábbi CEO-ra, aki később azért belátta, rosszul cselekedett. Mindenesetre még abban a hónapban, 2006 januárjában bejelentették az adásvételt.
Jobs a Pixar-üzlet bejelentése előtt fél órával, konkrétan a konferenciateremből hívta ki Igert a Pixar-kampusz egyik padjára. Ott avatta be őt daganatos megbetegedésébe. Jobs lehetőséget akart adni Igernek, hogy kihátrálhasson abból a megállapodásból, ami az Apple-vezért a legnagyobb egyéni részvényessé tette a Disney-ben. Igernek a szíve azt súgta, ezen már végig kell menniük.
Így sírtak együtt Jobsszal a padon első vezérigazgatói sikerének napján.
Steve Jobs és Bob Iger. Fotó: Robert Iger Twitter-oldal
Jobs 2011-ben, a halála előtt nem sokkal kérte fel Igert tagnak az Apple igazgatótanácsába. 2019-ben köszönt le – hetekkel azelőtt, hogy szinte egyszerre indult volna a Disney+ és az Apple TV+ streamingszolgáltató is. (Nem biztos, hogy az egymás közti verseny miatt, ekkortájt Iger ugye már többször is megpedzegette visszavonulásást.)
Iger szerint ha Jobs ma is élne, a két cég talán egybeolvadhatott volna, legalábbis komolyan fontolóra vették volna a lehetőséget.
Új világok születtek – talán túl gyorsan is
A Pixar a 2000-es évek közepén hangos kritikai és közönségsikereket aratott. Ugyanez nem volt akkor elmondható a Marvel-képregények filmadaptációiról, a Star Wars-univerzumról meg pláne. Az előbbi a Tobey Maguire-féle Pókember-filmeken és az X-Menen túl sok sikeres címet nem igazán tudott felmutatni, és George Lucas messzi-messzi galaxisa sem találta meg helyét az előzménytrilógia után. Pedig mindkét franchise-ban ott rejlett ugyanaz az újszerű, kiaknázatlan potenciál: a filmeken és médiumokon átívelő, hosszas univerzumépítés.
Bob Iger és Tom Holland színész, a Marvel Moziverzum-féle Pókember megformálója. Fotó: Robert Iger Twitter-oldal
Mára megszoktuk, hogy Hollywood szinte kizárólag filmes univerzumokból épül fel. De 2008-ban, mikor a Paramount Pictures forgalmazásában bemutatták a Robert Downey Jr.-féle A Vasembert, stáblistás jelenetében pedig megjelent Samuel L. Jackson és kiejtette a Bosszúállók nevet, azzal minden megváltozott.
Elindult az MCU, hogy néhány év alatt túlzás nélkül ledominálja a világot. Az Iger-féle Disney úgy döntött, hogy vele tart ezen az úton.
Iger 2009-ben vezényelte le a teljes szórakoztatóipari vállalat, a Marvel Entertainment 4 milliárd dolláros felvásárlását. Az MCU-t gyártó Marvel Studios menet közben vált ki a képregénykiadó anyacégből és a Disney közvetlen fennhatósága alá került. Ezzel Kevin Feige stúdióvezér, az MCU atyaúristene is fellélegezhetett. Akkori marveles felettesével, Ike Perlmutter CEO-val ugyanis eléggé feszült volt a viszonyuk, nemcsak Feigenak, Igernek is: Perlmutter minden olyan filmes próbálkozást igyekezett aláásni, ami a képregénykiadó diverz karaktereit, például Fekete Párducot vagy Marvel Kapitányt érintette.
Igernek keményen oda kellett lépnie ebben a kérdéskörben, de megérte: a 2018-es Fekete Párduc például a stúdió második legnagyobb bevételű filmje Amerikában (700 millió dollár), de globális szinten is ott van a top 5 filmjük között (1,3 milliárd dollár).
Iger egy későbbi interjúban elmondta: a Marvel Studios eredménye túlszárnyalta az elvárásait, még ha szerinte Feige és társai jelenléte ellenére igazából feleslegesen aggódott.
A Marvel képregénykiadó legendája, a néhai Stan Lee 2017-es életműdíját Bob Iger konferálta fel. Fotó: Robert Iger Twitter-oldal
2012-ben, újabb kb. 4 milliárd dollárért cserébe a Star Wars- és Indiana Jones-franchise-okat, vagy épp az Industrial Light & Magic nevű, vizuális effektekkel foglalkozó céget birtokló Lucasfilm is a Disney-hez került. A NYT-interjúban Iger szerény büszkeséggel emlékezett vissza arra, hogyan bőszítette fel ezzel Rupert Murdoch médiamágnást. Ugyanis a Murdoch érdekeltségébe tartozó 20th Century Fox forgalmazta a Lucasfilm minden alkotását, ezzel tehát bukta a teljes filmes katalógust. Iger elmondása szerint Murdoch házon belül, a Fox-vezetés előtt is csúnyán kikelt magából, mondván, hogy nem fogták fel a történteket.
Iger és Murdoch kapcsolatának másik érdekes sztorija a Disney-fejes politikai ambícióihoz köthető. Iger az USA elnökségért való lehetséges indulásáról évekig cikkezett a sajtó. Végül belátta, szerinte a demokraták nem nagyon öleltek volna a keblükre egy újabb pénzes jelöltet, felesége pedig eleve gyűlölte az ötletet.
Mindenesetre a Murdoch-rezidencián maga Murdoch faggatta őt egy pohár bor mellett a témáról – talán azért is, hogy erről Donald Trumpot is tájékoztatni tudja. Akkoriban hiába foglalkoztatta ténylegesen az elnökség, Iger úgy volt vele, ezt nem adja Murdoch tudtára, inkább hárított.
Vissza a Star Warshoz: a 2012-es felvásárlás után Kathleen Kennedy (Frank Marshall producer felesége, George Lucas és Steven Spielberg régi munkatársa) került a Lucasfilm elnöki székébe, Lucas akkori új ötleteinek javát pedig kukázták. Iger könyve szerint volt is ebből konfliktusuk a franchise atyjával, aki hiányolta a technológiai innovációt a 2015-ben bemutatott Az ébredő Erőből. Iger e tekintetben nem is mentegetőzött, ugyanakkor állítása szerint szándékosan egy nosztalgikusabb filmmel akarták újraindítani a franchise-t, hadd találják meg benne minél többen a számításukat.
George Lucas és Bob Iger a kaliforniai Disneylandben. Fotó: Robert Iger Twitter-oldal
A visszatérés trilógiává bővült: Az utolsó Jedik őrült módon megosztotta a rajongótábort, a Skywalker kora meg csak a felét hozta Az ébredő Erő globális bevételeinek (kétmilliárd kontra egymilliárd dollár). 2019-cel bezárólag jött még két ún. Star Wars-történet is: a Halálcsillag tervrajzának ellopásáról szóló Zsivány Egyes érdekes és jövedelmező franchise-kísérlet volt, a fiatal Han Solo filmje már kevésbé. Zajos siker helyett inkább csak a zaj jellemezte ezt az időszakot.
Annyit Iger is belátott, hogy talán túl sokat akartak erőltetni és túl hamar.
Mozis fronton kicsit szünetel is a Star Wars: bár több projektjük is készülőben van, jelen állás szerint 2023 karácsonyára terveznek legközelebb mozifilmmel. Ami viszont az otthoni kijelzőket illeti: a Disney+ elindulásával eközben élőszereplős (nem animációs) sorozatokból nemcsak hogy a The Mandalorian rajtolt el, de már most közel egy tucat széria van készülőben vagy vár bemutatásra.
Mickey egér vígan lakmározik
Igerék minden korábbi üzlete eltörpül a 21st Century Fox 71,3 milliárd dolláros bekebelezése mellett. Akinek addig nem volt tiszta, annak is az lett: Mickey egér nagyétkű fenevaddá vált, még egy több évtizedes múlttal bíró médiakonglomerátum is könnyedén lecsúszik neki.
Az első, 2017-es híresztelések után 2019 tavaszán véglegesedett Iger legnagyobb zsákmánya, a hír- és sportcsatornák kivételével (pl. Fox News) a Disney-hez került a médiabirodalom legjava: a 20th Century Fox filmstúdió (nem összekeverendő a 21st-tel!), a Hulu streamingszolgáltató többségi része, az Avatar-franchise, a National Geographic Channel, a Simpson család – de nem vállalkoznánk a teljes listára. Egy korszak ért véget 2020-ban, amikortól a 20th Centry Fox legendás fanfáros intrójában már a stúdió új neve, a 20th Century Studios szerepel, a Fox pedig sehol.
20th Century Foxból 20th Century Studios. Fotó: 20th Century Studios
Ha Iger még a Twitter felvásárlását is nyélbe ütötte volna: ennek ötlete 2017-ben valóban felmerült, de Iger végül visszatáncolt. Tartott a Twitter és a közösségi média problémáitól, kegyetlenségeitől. Szerinte erre nem állt készen a Disney, így inkább elállt az üzlettől.
Maradt hát legkomolyabb digitalizációs terjeszkedésüknek a Disney+ 2019. őszi létrejötte, ami már jelenleg több mint 50 országban érhető el, 2022 során pedig, ha minden jól alakul, Magyarországra is megérkezik. Igaz, volt már szó 2021-es hazai rajtról is.
Ennyi minden mellett azért Iger szó szerinti hullámvasútjait, a vidámparkokat se feledjük. A hongkongi Disneyland 2005-ös megnyitása pont az Eisner- és Iger-éra határára esett, az eredetileg 600 millió dollárból megépült, csalódást keltő kaliforniai egység dupla akkora beruházásból történt feltupírozása viszont már az ő érdeme. Nem beszélve a cikk elején említett sanghaji nyitásról, a kínai anyaország első Disney-parkja mondhatni a mesterműve: több mint 360 hektár két szállodával, 5,5 milliárd dollár beruházásból, és nem akármilyen gazdasági-politikai környezetben.
A sanghaji Disney Resort. Fotó: Disney
Igerék azon voltak, hogy a parkokban immáron a legújabb Disney-mesék és franchise-ok (Star Wars, Marvel, Jégvarázs stb.) is helyet kapjanak – még ha ez a klasszikus, brand nélküli attrakciók kárára is történt –, természetesen azért, hogy ezzel fiatalabb közönséget is be tudjanak vonzani.
Persze, a covid ettől még csúnyán térdre kényszerítette a vidámparkszektort, vele a Disney-t is. A 2020-as kényszerszabadságok után több mint 100 ezer amerikai alkalmazottjából 28 ezret bocsátott el a cég tavaly ősszel – sovány vigasz, hogy ennek kétharmada végül részmunkaidős állást kapott. Nehéz megmondani, hogy egy újranyitási kísérlet a pandémia közepette mikortól számít sikernek, de a 2020-as holtszezonhoz képest idén kétségtelenül jobban mennek a Disney-parkok.
Iger utódja, Bob Chapek épp a vidámparkos divízió elnökeként örökölte meg a vezérigazgatóságot, no meg a covid idézte új világot. A Disney nemrég újrastrukturálta magát, próbálja megtalálni a megfelelő arányokat a mozitermek és nappalik között, valamint a hisztérikusan változó fogyasztói igényekre is igyekszik olyan megoldásokat találni, amivel mindenki jól jár.
Igen, még ez a médiaipari monstrum is, amit Iger rendesen megetetett a nagy búcsú előtt.
Borítókép: Bob Iger a Disney 2020-as Befektetői Napjának (Investor Day) streamjében. Fotó: Disney
