Az Európai Unió hamarosan a lakossági fűtésre és a közúti közlekedésre is kiterjeszti kibocsátáskereskedelmi rendszerét, az ETS-t. Ez akár árnövekedéssel is járhat a lakossági szektorban, Magyarországnak azonban 2030-ig 5-15 milliárd euró bevételt is jelent. Egy elemző cég most azt vizsgálta, milyen átgondolt lépésekkel lehetne ezzel a bevétellel ellensúlyozni a várható, jelentős benzin- és gázdrágulást.
A budapesti irodával is rendelkező Cambridge Econometrics gazdasági kutató-tanácsadó cég a Forbes.hu-nak eljuttatott közleményében hívta fel a figyelmet arra, hogy az Európai Unió az energiaszektor, a nehézipar, a vegyipar és a légiközlekedés után a közúti közlekedésre és a lakóépületek károsanyagkibocsátására – azaz fűtésére – is kiterjesztené kibocsátáskereskedelmi rendszerét.
A változtatás célja, hogy a következő évtizedekben a jelentős szennyező tevékenységeket piaci mechanizmus alapján lehessen visszaszorítani.
Az eddigiekhez képest jelentős változás, hogy míg korábban az érintett kör elsősorban nagyvállalatokból állt, a kibővítéssel a lakosság is megérezheti saját károsanyag-kibocsátásának terhét – hacsak az egyes kormányok a saját hatáskörükbe tartozó döntésekkel nem mérsékelik ezeket. A Cambridge Econometrics ennek hatásait modellezte több ország, köztük Magyarország esetében is.
Autó vagy tömegközlekedés? A jövőben még több múlhat a döntésen. Fotó: Tomas Anton Escobar // Unsplash
Az európai károsanyag-kibocsátás 2020-ban meghatározott 55 százalékos csökkentése érdekében szükség van a kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztésére.
Az ezzel járó lakossági hatások megfékezésére viszont komoly és átgondolt kiegészítőszabályozásra van szükség az egyes kormányok részéről
– mondja Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának igazgatója, a kutatás vezetője. „Az, hogy a kvótáknak milyen hatása lesz az egyes háztartásokra,
nagyban függ az egyéni körülményektől: mennyit vezetnek autót, mivel és mennyit fűtenek, mekkora a havi jövedelmük, és ebből mennyit költenek rezsire.”
Az EU 27 tagállamában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 22 százalékáért az energiaszektor, 17 százalékáért pedig a nehézipar és a vegyipar a felelős. Ehhez mérten jelentős a közúti közlekedés (16%) és a lakóépületek (8%) kibocsátása, ezért az unió klímacéljainak elérése érdekében ezeket a szektorokat is be szeretné kapcsolni kvótakereskedelmi rendszerébe. Az utóbbi két ágazatban a kibocsátási egységek viszont a lakosság számára is kézzelfogható drágulást jelenthetnek. Ezeket a társadalmi igazságosság jegyében kompenzálni kell, ami az egyes kormányok hatáskörébe tartozik.
Magyarországon a közúti közlekedésben használt
benzin és dízel ára mintegy 30 százalékkal nőhet a kvótarendszer bevezetése miatt – derül ki a Cambridge Econometrics modellszámításaiból.
A hazai árrugalmasság alapján az valószínűsíthető, hogy az átlagfogyasztó közel 14 százalékkal fogja vissza a fogyasztását az árnövekedés hatására, azaz ennyivel kevesebbet fog autózni, és minden hatodik-hetedik utat inkább tömegközlekedéssel tesz meg. Az ennek alapján számított valósan érzékelhető árnövekedés így mintegy 16,5 százalék lesz – azaz az átlagos hazai fogyasztó ennyivel többet költ majd autózásra. Ezek a mutatók nagyságrendileg azonosak a Németországban várt hatásokkal, míg például Lengyelországban a lakossági trendek alapján várhatóan csak kevésbé, mindössze kilenc százalékkal fogja vissza a lakosság az autózást – így az őket érő árváltozás várhatóan a hazainál magasabb, 21,7 százalék lesz.
Még ennél is súlyosabb hatása lehet a kvótarendszernek a lakossági fűtés költségeire. A földgáz ára hazánkban több mint két és félszeresére nőhet a rendszer bevezetése miatt.
Két és félszeresére nőhet a földgáz ára. Forrás: Hessam Nabavi // Unsplash
A hazai árváltozás mértéke messze meghaladja a másik három vizsgált országban – Franciaország, Németország és Lengyelország – várható áremelkedést. A lakosság erre várhatóan kétféleképpen reagál, egyrészt alacsonyabb hőmérsékletre fűti a lakását, másrészt alternatív tüzelőanyagra vált – ami jellemzően rossz fűtőértékű olcsó hulladék, ami a légszennyezettséget tovább fokozhatja a téli hónapokban.
A várható társadalmi és környezeti hatások miatt
fontos lenne, hogy a kormány kompenzálja a lakossági árnövekedést. Erre minden lehetősége megvan, mert a kvótakereskedelemből jelentős bevételei származnak a tagországoknak.
Magyarország esetében ez a különböző forgatókönyvek alapján akár 5,2 milliárd és 14,7 milliárd euró közötti összeg lehet 2020 és 2030 között –, így a kormányok dönthetik el, hogy ezeket a bevételeket hogyan használják fel a helyi aránytalanságok megszüntetésére.
A Cambridge Econometrics három fő megoldási lehetőséget is vizsgált, tanulmányukat részletesen itt lehet elolvasni.
Fazekas Dórával korábban a magazinban mi is beszélgettünk, illetve a klímavédelmi célokkal kapcsolatos gondolatait is idéztük.
Borítókép: Jay Skyler // Unsplash
